6. szám

A cikk szerzője:

Dr. Koller Ida főmunkatárs
Uvaterv Zrt.

A harmincéves csongrádi és tunyogmatolcsi rácsos vasúti hidak építésének érdekességei

2016 / 6. szám | Emlékek a múltból

Harminc éve, 1986 őszén majdnem egy időben adtak át a forgalomnak két jelentős rácsos vasúti hidat, Csongrádon a Tisza felett és Tunyogmatolcson a Szamos folyó felett. Mindkét híd rácsos acél felszerkezetét szakaszos hosszirányú tolással juttatták a végleges helyére. Ez a cikk a két híd érdekességeit és a szerelés közbeni mérések eredményeit mutatja be a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ által szervezett Hidász Napokon, 2016. június 16-án, Balatonfüreden, a Hotel Füred Spa & Conference-ben elhangzott azonos című előadás szerkesztett változataként.

A hídszerkezetek bemutatása, főbb adataik

A csongrádi Tisza-híd ma is a legnagyobb támaszközű vasúti híd hazánkban (1. ábra). Ez volt az első híd, ahol a betoláshoz teflonbevonatú acél-gumilemezt alkalmaztak a támaszokon, és a szerkezetet hidraulikus berendezéssel tolták.
A tunyogmatolcsi Szamos-híd az ország első nyitott, oszlop nélküli szimmetrikus rácsozású vasúti hídja (2. ábra). Ez volt az első vasúti híd, melyet segédjármok nélkül toltak be hosszirányban.

1. ábra. Az új csongrádi vasúti Tisza-híd 2009-ben (Fotó: Tésik Attila) 2. ábra. Az új tunyogmatolcsi vasúti Szamos-híd 2005-ben

Bár ez a két híd vasúti híd, szerelésük és az építés közbeni mérések tanulságai közúti rácsos hidakra is ugyanúgy érvényesek.
A hidak fő adatait, jellemzőit az 1. táblázat foglalja össze.

A két hídszerkezet közös jellemzői

Elődje 1930 előtt épült, a II. világháborúban megrongálódott, a tönkrement nyílásokat ideiglenes szerkezetekkel helyettesítették.
A híd a harminc évvel ezelőtti átépítés előtt, az 1980-as évek elejéig, vasúti-közúti hídként üzemelt, a közelében épült új közúti híd átadásáig.
Az új híd, a vasúti forgalom minél kisebb zavarása érdekében, a meglévő régi vasúti híd mellé épült új alépítményekre támaszkodik.
Tervező az Uvaterv volt, az acél felszerkezetet a Ganz-MÁVAG gyártotta és szerelte.
Az acélszerkezet helyszíni kapcsolatai NF csavarosak voltak, Zn szórással (a korábbiakban alkalmazott lángkezelés helyett).
Az új rácsos acél felszerkezetet szakaszos hosszirányú betolással juttatták a végleges helyére, Csongrádnál a lehető legkevesebb segédjárom beépítésével, a tunyogmatolcsi hídnál segédjárom nélkül.
Az új vasúti híd átadása után a mellette lévő régi hidat 1987-ben elbontották, csak a mederpillérek maradtak meg.

A csongrádi vasúti Tisza-híd rövid ismertetése, szerelése

Csongrád és Szentes között az első állandó hidat 1903 decemberében adták át. A 9 nyílású híd kéttámaszú rácsos szegecselt folytacél szerkezetekből állt, a meder felett 3 db 64,75 + 118,70 + 64,75 m támaszközű, kéttámaszú csonkaszegmens alakú tartókkal [1] (3. ábra).

3. ábra. A régi csongrádi vasúti Tisza-híd egy 1904-es képeslapon, még vasút nélkül (Wikipédia)
A középső pillérek közti 120 m-es támaszköz akkor is és ma is a legnagyobb a magyarországi vasúti hidak között.
A II. világháborúban két medernyílásban a hídszerkezetet felrobbantották. A 120 m-es nyílásba 1946-ban még egy pillért építettek, és a nyílást egy 72 m támaszközű Róth–Waagner-rendszerű ideiglenes rácsos szerkezettel, valamint a magyarcsanádi Maros-híd 46,2 m-es támaszközű szerkezetével hidalták át [2], [3] (4. ábra).

4. ábra. A csongrádi Tisza-híd a II. világháború után [1]
Az 1906 óta vasúti-közúti hídként működő áthidaláson 1981-ben megszűnt a közúti forgalom, amikor a hídtól déli irányban, 570 m távolságra a 451. számú út részeként átadták az új közúti Tisza-hidat [4].
Az új vasúti híd a meglévő mellé épült déli irányban (tengelytávolságuk:10 m) az Uvaterv tervei szerint (főtervező: Néveri Imre).

A cikk folytatódik, lapozás:1 2 3 4 5 Következő »

Irodalomjegyzék

[1] Angyal Andor: A csongrádi Tisza-híd helyreállítása. Magyar Közlekedés Mély- és Vízépítés, 1949. február, 66–75. o.
[2] A csongrádi vasúti Tisza-híd (Bazsó Gyula, Evers Antal, Forgó Sándor, Kovács Ferenc, Néveri Imre, Ötvös Sándor). Uvaterv-kiadvány T – 6/86.
[3] Néveri Imre – Zámolyi Ferenc: Az új csongrádi vasúti Tisza-híd tervezése. Mélyépítéstudományi Szemle, 1984,
5. szám, 199–208. o.
[4] Vasúti hidak a Szegedi Igazgatóság területén (Főszerkesztő: Kiss Józsefné). Vasúti Hidak Alapítvány, Szeged (VII. Vasúti Hidász Találkozó alkalmából), 2009.
[5] Néveri Imre: Épül Szentes és Csongrád között az új vasúti Tisza-híd. Uvaterv Híradó, 1986. március, 9. o.
[6] Koller Ida: Acélhidak szerelése hosszirányú mozgatással. Közlekedésépítés-
és Mélyépítéstudományi Szemle, 1989,
7. szám, 271–280. o.
[7] Antal Tibor: A tunyogmatolcsi új vasúti Szamos-híd építése. Sínek Világa, 1987/1.
[8] Forgó Sándor – Nagy Béla: A tunyogmatolcsi vasúti Szamos-híd. MÁV Debreceni Igazgatósága, Debrecen, 1986.
[9] Ehal Zsuzsa – Forgó Sándor – Kiss Mihály – Nagy Péter: A tunyogmatolcsi vasúti Szamos-híd átépítése. Közlekedésépítés- és Mélyépítéstudományi Szemle, 1987, 7. szám, 273–283. o.
[10] Vasúti hidak a Debreceni Igazgatóság területén (Erdei János, Hajós Bence, dr. Horváth Ferenc, Vörös József). Vasúti Hidak Alapítvány, Debrecen (V. Vasúti Hidász Találkozó alkalmából), 2003.
[11] Koller Ida: Acélhidak szerelésének problémái. Egyetemi doktori értekezés – 1989.
[12] Dénes Oszkár: Többtámaszú hidak beszabályozása támaszponti reakciómérések alapján. Mélyépítéstudományi Szemle, 1954, 3–4. szám, 198–223. o.
[13] Dr. I. Koller: Some problems of erection of steel bridges in Hungary. Bridge Assessment Management and Design – Proceedings of the Centenary Year Bridge Conference, Cardiff, UK, Elsevier, 1994.
[14] Dr. Iványi Miklós témavezető: Kutatási jelentés a csongrádi vasúti Tisza-híd próbaterheléséről. BME Acélszerkezetek Tanszék, 1986.
[15] Dr. Szittner Antal – dr. Kálló Miklós – dr. Köröndi László: Az új tunyogmatolcsi és bánrévei vasúti hidak próbaterhelésének tapasztalatai. Közlekedésépítés- és Mélyépítéstudományi Szemle, 1989, 2. szám, 55–66. o.
[16] Forgó Sándor (Vörös József nekrológja). Közúti Közlekedés- és Mélyépítéstudományi Szemle, 1998, 5. szám.
[17] Duma György – Kaján László – Zámolyi Ferenc: A „Síkbeli keretszerkezetek” című program alkalmazása hídtervezésnél. Uvaterv Műszaki Közlemények, 83/1–2, 97–108. o.
[18] Forgó Sándor – dr. Iványi Miklós: A vasúti acélhidak számítási modelljeivel kapcsolatos kérdések. Közlekedésépítés- és Mélyépítéstudományi Szemle, 1991, 12. szám.
[19] Posgay György – dr. Imre Lajos: Barkhausen-zaj mérésen alapuló feszültségvizsgálat alkalmazása hidaknál és nagy acélszerkezeteknél. Közlekedésépítés- és Mélyépítéstudományi Szemle, 1991, 3. szám, 104–109. o.
[20] Dr. I. Koller: Non-Destructive Testing of Hungarian Steel Bridges during their Erection. City University International Seminar, London, 1-3 July 1996. Structural Assessment: The Role of Large and Full Scale Testing.

A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2016 / 6. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.

Oldal nyomtatása A cikkhez még nem szóltak hozzá - Új hozzászólás

A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!

Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata

Rovatok 2015-től

Rovatok