A cikk szerzője:

Dr. Koller Ida főmunkatárs
Uvaterv Zrt.

A harmincéves csong­rá­di és tunyogmatolcsi rácsos vasúti hidak építésének érdekességei

Harminc éve, 1986 őszén majdnem egy időben adtak át a forgalomnak két jelentős rácsos vasúti hidat, Csongrádon a Tisza felett és Tunyogmatolcson a Szamos folyó felett. Mindkét híd rácsos acél felszerkezetét szakaszos hosszirányú tolással juttatták a végleges helyére. Ez a cikk a két híd érdekességeit és a szerelés közbeni mérések eredményeit mutatja be a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ által szervezett Hidász Napokon, 2016. június 16-án, Balatonfüreden, a Hotel Füred Spa & Conference-ben elhangzott azonos című előadás szerkesztett változataként.

Építés közbeni mérések és azok fő tanulságai

A folyók és völgyek áthidaló szerkezetének minél kevesebb állvánnyal és segédszerkezettel történő megépítése érdekében a hídszerkezet teherbírását már szerelés közben kihasználják. A konzolos hosszirányú mozgatás során a szerkezet nagy igénybevételeket kap, melyek sokszor más jellegűek, mint a végleges állapotban keletkezők. A csongrádi Tisza-híd egyes húzott rúdjai a hosszirányú tolás idején nyomottá váltak, kihajlási hosszukat ideiglenes kitámasztásokkal csökkenteni kellett (17. ábra).

17. ábra. A csongrádi Tisza-híd ideiglenes rúdkitámasztásai
Hegesztett szerkezetekben a varratok zsugorodásából belső maradó feszültségek keletkeznek, melyekhez adódó nagy szerelési feszültségek a szerkezet egyes pontjain folyást idézhetnek elő, melyek további teher hatására maradó alakváltozást szenvednek. Ezért fontos már a szerelés alatt is különböző méréseket végezni.
A két híd építésekor, azok szerkezetein – a próbaterhelés előtt – a következő típusú méréseket végezték:

  • reakcióerő-mérések,
  • feszültségmérések Pfender-féle mozgatható nyúlásmérő készülékkel,
  • alakváltozás-mérések.
A cikk folytatódik, lapozás:« Előző12345Következő »

Irodalomjegyzék

  • [1] Angyal Andor: A csongrádi Tisza-híd helyreállítása. Magyar Közlekedés Mély- és Vízépítés, 1949. február, 66–75. o.
  • [2] A csongrádi vasúti Tisza-híd (Bazsó Gyula, Evers Antal, Forgó Sándor, Kovács Ferenc, Néveri Imre, Ötvös Sándor). Uvaterv-kiadvány T – 6/86.
  • [3] Néveri Imre – Zámolyi Ferenc: Az új csongrádi vasúti Tisza-híd tervezése. Mélyépítéstudományi Szemle, 1984,
  • 5. szám, 199–208. o.
  • [4] Vasúti hidak a Szegedi Igazgatóság területén (Főszerkesztő: Kiss Józsefné). Vasúti Hidak Alapítvány, Szeged (VII. Vasúti Hidász Találkozó alkalmából), 2009.
  • [5] Néveri Imre: Épül Szentes és Csongrád között az új vasúti Tisza-híd. Uvaterv Híradó, 1986. március, 9. o.
  • [6] Koller Ida: Acélhidak szerelése hosszirányú mozgatással. Közlekedésépítés-
  • és Mélyépítéstudományi Szemle, 1989,
  • 7. szám, 271–280. o.
  • [7] Antal Tibor: A tunyogmatolcsi új vasúti Szamos-híd építése. Sínek Világa, 1987/1.
  • [8] Forgó Sándor – Nagy Béla: A tunyog­matolcsi vasúti Szamos-híd. MÁV Debreceni Igazgatósága, Debrecen, 1986.
  • [9] Ehal Zsuzsa – Forgó Sándor – Kiss Mihály – Nagy Péter: A tunyogmatolcsi vasúti Szamos-híd átépítése. Közlekedésépítés- és Mélyépítéstudományi Szemle, 1987, 7. szám, 273–283. o.
  • [10] Vasúti hidak a Debreceni Igazgatóság területén (Erdei János, Hajós Bence, dr. Horváth Ferenc, Vörös József). Vasúti Hidak Alapítvány, Debrecen (V. Vasúti Hidász Találkozó alkalmából), 2003.
  • [11] Koller Ida: Acélhidak szerelésének problémái. Egyetemi doktori értekezés – 1989.
  • [12] Dénes Oszkár: Többtámaszú hidak beszabályozása támaszponti reakciómérések alapján. Mélyépítéstudományi Szemle, 1954, 3–4. szám, 198–223. o.
  • [13] Dr. I. Koller: Some problems of erection of steel bridges in Hungary. Bridge Assessment Management and Design – Proceedings of the Centenary Year Bridge Conference, Cardiff, UK, Elsevier, 1994.
  • [14] Dr. Iványi Miklós témavezető: Kutatási jelentés a csongrádi vasúti Tisza-híd próbaterheléséről. BME Acélszerkezetek Tanszék, 1986.
  • [15] Dr. Szittner Antal – dr. Kálló Miklós – dr. Köröndi László: Az új tunyogmatolcsi és bánrévei vasúti hidak próbaterhelésének tapasztalatai. Közlekedésépítés- és Mélyépítéstudományi Szemle, 1989, 2. szám, 55–66. o.
  • [16] Forgó Sándor (Vörös József nekrológja). Közúti Közlekedés- és Mélyépítéstudományi Szemle, 1998, 5. szám.
  • [17] Duma György – Kaján László – Zámo­lyi Ferenc: A „Síkbeli keretszerkezetek” című program alkalmazása hídtervezésnél. Uvaterv Műszaki Közlemények, 83/1–2, 97–108. o.
  • [18] Forgó Sándor – dr. Iványi Miklós: A vasúti acélhidak számítási modelljeivel kapcsolatos kérdések. Közlekedésépítés- és Mélyépítéstudományi Szemle, 1991, 12. szám.
  • [19] Posgay György – dr. Imre Lajos: Barkhausen-zaj mérésen alapuló feszültségvizsgálat alkalmazása hidaknál és nagy acélszerkezeteknél. Közlekedésépítés- és Mélyépítéstudományi Szemle, 1991, 3. szám, 104–109. o.
  • [20] Dr. I. Koller: Non-Destructive Testing of Hungarian Steel Bridges during their Erection. City University International Seminar, London, 1-3 July 1996. Structural Assessment: The Role of Large and Full Scale Testing.
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2016 / 6. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©