A tanúsítás néhány gyakorlati kérdése

289/2012. (X. 11.) kormányrendelet a vasúti építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárásainak részletes szabályairól előírja az átjárhatósági műszaki előírásokban előírt alrendszerekre vagy rendszerelemekre a bejelentett szervezet, egyéb műszaki szempontokra a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló törvény szerint kijelölt szervezet tanúsítását, valamint – ha jogszabály előírja – a kockázatértékelést. Ennek megfelelően NoBo-tanúsítás szükséges az európai vasúti rendszer részét képező alrendszerek építése, felújítása, korszerűsítése, fejlesztése esetén. A DeBo-tanúsítás valamennyi alrendszerre szükséges.

Engedélyezési és kiviteli tervek tanúsítása

Engedélyezési terveket a jogszabálynak megfelelően minden esetben tanúsítani szükséges. A tanúsítás során a tanúsító szervezet megvizsgálja, hogy a tervdokumentáció tartalmilag kielégíti-e a vonatkozó ÁME, illetve nemzeti szabályok műszaki előírásait.
A tanúsító szervezet közbenső megfelelőség-ellenőrzési nyilatkozatot ad ki (ISV). Az ISV az esetleges nem megfelelőségeket az értékelési jelentésben tartalmazza.
Az engedélyezési tervdokumentáció tanúsítása nagy segítséget nyújt az engedélyező hatóságnak az engedélyezési eljárás lefolytatásához.
A kiviteli tervdokumentáció tanúsítását jogszabály nem írja elő. Szükségessége a megrendelő akaratából vagy hatósági előírás esetén merülhet fel. Tanúsítása ugyanúgy történik, mint az engedélyezési tervdokumentációé.
NoBo-tanúsítás esetén nehézséget okoz­hat az ÁME egyenértékű kúposságot, illetve a vágány terheléssel szembeni ellenállásának igazolását szolgáló adatok megadása.
– A megítélésnél könnyebbséget jelent, ha az egyenértékű kúposság szempontjából az alkalmazott felépítménytípus bennfoglaltatik az Európai Vasúti Ügynökség ERA/GUI/07-2011/INT Útmutató az infrastruktúrára vonatkozó ÁME alkalmazásához 2. függelék 2. táblázatában felsorolt felépítménytípusok között. Az ilyen felépítménytípusokra nem szükséges elvégezni az egyenértékű kúposság számítását, mert automatikusan elfogadhatók.
– A vágány terheléssel szembeni ellenállásáról az INF ÁME 6.2.5.1 úgy rendelkezik, hogy
(2) A vágánytervet ezen ÁME C.1. függelékében meghatározott műszaki jellemzők és D.1. függelékében meghatározott üzemeltetési feltételek alapján kell meghatározni.
(3) A vágányterv akkor tekinthető meglévőnek, ha teljesül mindkét alábbi feltétel:
a) a vágánytervet legalább egy éven át a szokásos üzemeltetési körülmények között alkalmazták, és
b) a vágányon átgördült elegytonna a szokásos üzemeltetés időszakában legalább bruttó 20 millió tonna volt.
A KTI mint tanúsító fenti feltételeket teljesítettnek tekinti, ha:
– az alkalmazott felépítményszerkezetet a MÁV elfogadta és a műszaki utasításaiban előírta azok alkalmazását, vagy
– az alkalmazott vágányképre a pályaüzemeltető írásban nyilatkozik, hogy kielégíti az ÁME fenti feltételeit.
Egyéb esetekben a tervezőnek számítással kell igazolni az ÁME előírásainak való megfelelést.

A megvalósult létesítmény tanúsítása

A 289/2012. (X. 11.) kormányrendelet részletesen megfogalmazza a használatba vétel engedélyezésével kapcsolatos követelményeket. A követelmények között a független tanúsító szervezet által kiállított EK-hitelesítési nyilatkozat és a nemzeti szabálynak való megfelelést igazoló hitelesítési nyilatkozat rendelkezésre állása is szerepel.
Ahhoz, hogy a megvalósult létesítmény tanúsítható legyen, szükség van a megvalósulási dokumentációra, amelynek tartalmaznia kell:
– a pályaüzemeltető és a mérnök záradékával ellátott megvalósulási tervdokumentációt,
– az építési engedélytől való eltérési engedélyeket,
– hiteles mérési eredményeket kiértékelve, pályaüzemeltető és a mérnök záradékával ellátva,
– a beépített anyagok megfelelőségét igazoló dokumentumokat,
– a használatba vétel előtt megszerzett tanúsítványokat.
Sajnos a gyakorlat azt mutatja, hogy a vasúti rendszer szereplői nem ismerik teljeskörűen és teljes mélységében a vonatkozó EU- és hazai előírásokat. Ennek megfelelően gyakran találkozunk hiányos adatközléssel vagy túlzott dokumentálással.
Ezek jellemzően:
– a műszaki leírások nem tartalmazzák a nyomtávolságot, az alkalmazott űrszelvény típusát, a perontető és a szabadon tartandó tér közötti méretviszonyt bemutató keresztszelvényt stb.;
– a mérési eredményeket jellemzően nem értékelik ki;
– a dokumentációt az üzemeltető és a mérnök nem záradékolja;
– túlzó, felesleges és használhatatlan adattömeg összegyűjtése és megküldése, mint például raklapok nyilvántartási adatai, szállítólevelek stb.
A felesleges adattömeg elkerülése, de szükséges és elégséges adatszolgáltatás érdekében segédleteket készítettünk a NoBo és DeBo megvalósulási dokumentáció tartalmára vonatkozóan. Ezek alkalmazásával a fenti problémák kiküszöbölhetők.

Összefoglalás

A tanúsítási tevékenyég viszonylag új elem a vasút életében. Fontosságát aláhúzza a pártatlanság, a szakmai függetlenség és szakmai alaposság igénye.
A KTI tevékenysége segíti a vasúti üzemeltetőket abban, hogy megnyugtató, igazolt módon tanúsított, ellenőrzött létesítményt vegyenek át üzemeltetésre (4. ábra).

Megnyugtató a mérnök és a kivitelező részére, hogy független tanúsító szervezet állít ki „bizonyítványt” tevékenységük eredményéről. Nagy segítség az engedélyező hatóság részére, hiszen a tanúsító szervezet a tervezéstől az üzembe helyezésig végig figyelemmel kíséri a létesítmény megvalósulását, és a tanúsítvány birtokában kellő szakmai bizonyossággal adhatja ki az építési vagy használatba vételi engedélyeket.
A tanúsítás tehát egyaránt szolgálja az EU elvárásainak, a nemzeti szabályoknak való megfelelést, a szakmai szabályok maradéktalan érvényesítését, ezeken keresztül a megfelelő minőségű produktum létrehozását. A KTI kiváló szakembergárdával a jövőben is szolgálja a korszerű vasút ügyét.