A Híd és alépítményi osztály tevékenysége, eredményei

Az elmúlt három évben az MSZSZ-ben rögzített feladatainkkal összefüggésben az alábbi, a napi operatív teendőkön felüli eredményeket tudjuk felmutatni.
Megbízásunkra külső partner kifejlesztette, majd 2017-ben bevezettük a Műtárgy Monitoring Rendszert (MÁV-MMR), mely lehetővé teszi, hogy

• az adatfogadó, adatfeldolgozó, -tároló, -elemző, -megjelenítő központi szoftverhez online csatlakoztassuk a különféle műtárgyakra telepített valamennyi helyszíni mérőegységet, szenzort;
• webes kliensen keresztül gyakorlatilag bárhonnan hozzáférjünk az egységes formában megjeleníthető eredményekhez;
• a különféle mért paraméterekhez (pl. lehajlás, feszültségváltozás) riasztási értékeket állítsunk be, melyekről megadott személyek kvázi azonnali és automatikus értesítést kaphatnak.

Jelenleg az alábbi hidakon található helyszíni telepítésű monitoring mérőrendszer, mely kör azonban szabadon bő­víthető az igények és a H.1.9. Utasítás előírásai szerint:

• Nagyrákosi völgyhíd (hosszváltozás, dilatációs mozgások és hőmérséklet-változás mérése, 1-1 db csúszó feszítőkábel erőmérése, saruelmozdulás és reakcióerő mérése, pillérek süllyedés- és dőlés­mérése);
• Budapesti Északi Duna-híd (dilatációs mozgásmérés);
• Budapesti Déli összekötő Duna-híd (tengelyterhelés-mérő, hőmérsékletmé­rők, elmozdulásmérők, nyúlásmérő bélyegek, repedések kialakulását jelző magneto-akusztikus emissziós mérés, anyagfáradás megállapítására irányuló mágneses Barkhausen-zaj mérés); 
• Várpalota elkerülő 8. sz. főút vasúti hídjai (saru reakcióerők mérése napelemről megtáplált rendszerrel).

A szegecselt vasúti acélhidak H.4. Utasítás szerinti erőtani felülvizsgálata a 2000-es években indult meg a Hatóság elrendelése alapján. A vizsgálat a felszerkezetek teherbírásának és így az azon közlekedtethető járművek meghatározására, valamint a fáradási élettartam számítással történő becslésére irányul, ezzel segítve a járatási paraméterek megalapozott megállapítását. 2017-ben összesen 76 db híd felülvizsgálatát sikerült elvégeztetni 200 M Ft-ot meghaladó értékben, ezzel gyakorlatilag végére érve ennek a feladatnak.
Előremutató és jó tendenciának gondoljuk, hogy egyre több megkeresést kapunk különféle gyártóktól, forgalmazóktól új termékek, termékrendszerek vasúti hálózaton történő bevezetésének szándékával. Ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy üzemeltetői szempontból felülvizsgáljuk azon termékek teljesítőképességét, melyek

• a vasútüzemből adódóan olyan plusz igénybevételt (pl. vasúti teher, ágyazat mechanikai hatása) kapnak, melynek való megfelelőségről üzembiztonsági és/vagy tartóssági szempontból meg kell győződni (pl. kerethidak, szigetelések, korrózióvédelmi bevonat, szintetikus hídgerenda);
• közvetlen kihatással lehetnek a forgalombiztonságra (pl. üzemi korlát, járólemez, betonpaplan).

Ennek megfelelően bevezettük az Üzemeltetői Beépítési Engedélyek (ÜBE) rendszerét, melynek keretében be­kérjük az építési/vasúti termékek meg­felelőség-igazolási háttérdokumentumait, teljesít­mény­­nyilatkozatait, referenciáit, majd ezek alapján megállapítjuk, hogy az előre lefektetett műszaki specifikációkat kielégítik-e a termékek. Szükség esetén kísérleti beépítést írunk elő, illetve megfelelőség esetén kiadjuk az ÜBE-t, benne rögzítve az engedélyezett alkalmazási területeket, feltételeket. Az ÜBE megléte e termékek betervezésének és beépítésének feltétele.
A 2015-ben rögzített egyik fő cél az utasításfejlesztés volt. Ennek szellemében elkészült a vasúti műtárgyak szigetelésére vonatkozó utasítás a pályalemezek tekintetében, illetve véglegesítés alatt van a korrózióvédelmi utasítás átdolgozása. Folyamatban van továbbá az elmúlt 50 év legjelentősebb vasúti hidász szakmai leszabályozása, az Eurocode-előírásokkal harmonizált Vasúti Hídszabályzat kidolgozása 1000 oldalt meghaladó terjedelemben:

• H.1.1. Vasúti hidak és egyéb műtárgyak létesítésének általános előírásai
• H.1.2. Vasúti hidak és egyéb műtárgyak méretezésének általános előírásai
• H.1.3. Vasúti acélhidak tervezése   
• H.1.4. Vasúti vasbeton, feszített vasbeton és betonhidak tervezése   
• H.1.5. Vasúti öszvérszerkezetű hidak tervezése   
• H.1.6. Vasúti hidak és egyéb műtárgyak geotechnikai tervezése
• H.1.7. Meglévő vasúti hidak értékelése erőtani szempontból
• H.1.8. Vasúti pálya keresztezése közmű jellegű létesítménnyel
• H.1.9. Vasúti hidak és egyéb műtárgyak műszaki felügyelete

A BME–MSc Kft. Konzorcium bevoná­sával elkészített és véglegesített H.1.2.–H.1.6. kötetek MÁV Zrt.-n belüli köröztetése megindult, a hatályba léptetés 2019. január 1-jével várható (a H.1.7. kötet véglegesítése 2019 első fél évére marad annak összetettsége miatt). A H.1.9. kötet hatósági jóváhagyás alatt van, szintén 2019. január 1-jén tervezzük hatályba léptetni. A vasútüzemből adódó elvárásokat, üzemeltetői tapasztalatainkat összefoglaló H.1.1. kötet kidolgozásán osztályunk munkatársai, valamint külső beruházó, lebonyolító és kivitelező szervezetek egy-egy képviselője dolgozik a többi kötet ismeretében (várható befejezés 2019 első fél éve). A teherfelvételre és a méretezésre vonatkozó utasítástartalom alkalmazásának megkönnyítésére a szakemberek mintapéldákat is kidolgoztak. A többi között a Vasúti Hídszabályzattal történő összehangolás érdekében a D.5. pályafelügyeleti utasítás, valamint a D.11. alépítményi utasítás felülvizsgálata, aktualizálása is megkezdődött.
Szakmai ismereteink és látókörünk bővítését szolgálták az

• Eltérő szerkezetű és alátámasztási rugalmasságú vasúti vágányok közötti át­meneti szakaszok kialakítási szabályai­nak komplex szemléletű kidolgozása (Universitas-Győr Nonprofit Kft., 2015. 09.–2017. 06.), valamint a
• Vasúti alépítményi rétegrendek és anyagok laboratóriumi és helyszíni vizsgálata, teherbírási követelmények meghatározása (Universitas-Győr Nonprofit- és a FUGRO Kft., 2015. 09.–2017. 06.) tárgyú K+F tevékenységek, melyek eredményeit a vonatkozó utasításokban is hasznosítjuk.

Hasonló célt szolgál a nemzetközi tevékenységekben tanúsított aktív részvételünk:

• Évente kétszer az UIC Panel of Structural Experts (PoSE – Műtárgy Szakértői Csoport) értekezletén képviseltetjük magunkat, ami révén ~25 európai szakmai döntvényhez (IRS) férünk hozzá, illetve rálátunk azok felülvizsgálati, átdolgozási folyamataira. Ezek közül közvetlenül merítünk például az alábbiakból:

           o Ajánlások a meglévő fémhidak teherbírásának meghatározására (2018);
           o Ajánlások a falazott és beton boltozott hidak teherbírásának értékelésére (2018);
           o Vasúti hidak károsodásai, valamint fenntartási és erősítési eljárásai (2011).

De kiváló fórum ez arra is, hogy az európai hidász és alépítményes üzemeltető kollégákkal információt cseréljünk és olyan, a Vasúti Hídszabályzatba is beépített témákban gyűjthessünk naprakész ismereteket, mint például a provizóriumok alkalmazása, új műtárgyak méretezési kérdéseivel kapcsolatos gyakorlat vagy az erősített talajtámfalas hídfőkkel kapcsolatos üzemeltetői tapasztalatok.

• Részt veszünk az UIC Exceptional and Overloads on Existing Infrastructure (EOLE – Rendkívüli és túlsúlyos járművek a meglévő infrastruktúrán) munkacsoportban. Az adatgyűjtésből, valamint a meglévő tapasztalatok és szabályzatok feldolgozásából álló 1. munkacsomag 2018. június végén lezárult. Ezután elindult a 2. munkacsomag, amely a túlsúlyos terhek infrastruktúrára gyakorolt hatásait vizsgálja, különös tekintettel a hidak, műtárgyak vonatkozásában.
• Évente rendezik meg az OSZZSD Az alépítmény és műtárgyak komplex kérdései értekezletet, melyre 2016-ban a vasúti hidak és műtárgyak monitoringja témakörben készültünk információs anyaggal, majd 2017-ben az Ajánlások műtárgyak monitoringjára című döntvényt terjesztettük a bizottság elé, amelyet P 777 számon a bizottság elfogadott (később ez a döntvény képezte a H.1.9. Utasításunk vonatkozó fejezetének alapját).
• 2018. október 4–6. között Székesfehérváron rendeztük meg a V4 alépítményi szakértői értekezletet, melyen a szlovák és cseh kollégákkal közösen olyan alépítményi kérdésekben tevékenykedő közös munkabizottság felállításáról döntöttünk, mint például a georadar alkalmazása.

A szlovák, ukrán és horvát féllel eltérő rendszerességgel (évente vagy kétévente) kerül sor a közös üzemeltetésű/érdekeltségű határhidak vizsgálatára. Az érintett hidak:

• Sátoraljaújhely–Slovenské Nové Mesto, Ronyva folyó hídja (26,0 m támaszközű gerinclemezes acélhíd),
• Nógrádszakál–Busince, Ipoly-híd (26,0 m támaszközű gerinclemezes acélhíd),
• Stúrovo–Szob, szobi Ipoly-híd (2 db egyvágányú, 44,6 + 56,8 + 44,6 m nyílású rácsos acélhíd),
• Komárom–Komárno, komáromi Duna- híd (99,7 + 2 × 98,9+99,1 + 79,1 m nyílású rácsos acélhíd),
• Csap–Záhony, záhonyi Tisza-híd (3 × 85,5 m támaszközű rácsos acélhíd),
• Bátyú–Eperjeske, eperjeskei Tisza-híd (2 × 110,0 m támaszközű rácsos acélhíd),
• Kotoriba–Murakeresztúr, Mura folyó hídja (51,0 + 68,0 + 51,0 m támaszközű háromnyílású rácsos acélhíd).

A területi működést támogató tevékenységek (rész)eredményei

Mint központi szakmai felettes szervezetnek – akár az MSZSZ-ben rögzített feladatokon túl is – kötelezettségünk a területi hidász és alépítményi kollégák tevékenységét támogató, a munkavégzés feltételeit javító intézkedések, változások elősegítése (értelemszerűen a realitások és a szakmai szempontok figyelembevételével). Ebben a szellemben – több szervezettel is együttműködve, sokszor kezdeményező félként fellépve – az alábbi projektekben vettünk/veszünk aktívan részt:

• Bevezettük, és a területi igazgatóságok adatszolgáltatása alapján folyamatosan aktualizáljuk az ún. Híd és alépítményi projektigények táblázatot, melyben a területi igazgatósági hatáskörben nem kezelhető üzemeltetői beruházási, felújítási igényeket fogjuk össze hálózati szinten felülvizsgálva, rangsorolva. A táblázatot adott időközönként megküldjük a Stratégiai vezérigazgató-helyettesi szervezetnek, kezdeményezve az igények egyeztetését, illetve azokhoz ütemezetten forrás biztosítását.
• A MÁV-SZK Anyagellátási Üzletággal közösen, a hidász főpályamesterekkel szorosan együttműködve, elkészült az általános anyagok szakaszi és osztó raktári megszabásának táblázata. Ebben hidász szakaszonként szerepel, hogy a nem vagy nehezen tervezhető napi feladatok (hiba- és zavarelhárítás, kisebb karbantartások) ellátásához milyen anyagoknak kellene a szakaszokon állandóan rendelkezésükre állnia. Jelenleg az anyagbiztosítás feltételeinek megteremtése folyik, illetve a debreceni Területi igazgatóság területén megindult egy pilotprojekt.
• A MÁV-SZK Munkavédelem szervezettel közösen elkészítettük a hidász szakaszokon alkalmazott munkaállványok (állványfüggesztő acélok és padozatok) üzemeltetésére vonatkozó előírást, mely szabályozza a kialakítás, vizsgálat, üzembe helyezés és munkavédelem kérdéseit, illetve lehetővé teszi akár új állványok alkalmazását is.
• A Baross Gábor Oktatási Központtal is aktív az együttműködés, kezdeményezésünkre 2017-ben sikeresen lezajlott, illetve várhatóan 2019-ben is elindul a középfokú Hídvizsgáló, hidász munkavezető képzés, melynek szervezésében, lebonyolításában is fontos feladatokat vállalunk (oktatók biztosítása, tananyag összeállítása). A képzést sikeresen elvégző kollégák ezt követően bevonhatók a D.5. pályafelügyeleti utasítás szerinti műtárgyfelügyeleti tevékenységbe.
• A műtárgyfelügyeleti tevékenységet korszerű számítógépes alapokra helyező, a vizsgálati megállapítások rögzítésére használandó, valamint a nyilvántartást szolgáló MEDINA számítógépes rendszer éles indítására 2016. október 3-án került sor. Az azóta érkezett felhasználói észrevételek alapján az Infokommunikációs igazgatóságnál folyamatban van a MEDINA2 fejlesztés, melynek elsődleges célja a kezelhetőség javítása. A projekttel kapcsolatos elvárások megfogalmazása, összefogása a Diagnosztikai osztállyal közösen történik.
• A Vagyongazdálkodási igazgatóság se­gítségével tisztáztuk az idegen ingatlanokon húzódó, de a MÁV Zrt. vagyonkezelésében, tulajdonában lévő iparvágányok vasúti terhet viselő egyéb műtárgyainak státuszát. Ennek értelmében e műtárgyak forgalombiztonságáért, D.5. pályafelügyeleti utasítás szerinti felügyeletéért – a műtárgy tulajdoni, vagyonkezelői viszonyától függetlenül – szakszolgálatunk felel. Az ezzel járó feladatok (pl. rendszeres vizsgálat, gondozás, karbantartás) elvégzése kizárólag üzemeltetési megállapodás révén ruházhatók át az iparvágányt ténylegesen használó félre.  
• Az egyre kritikusabb létszámhiány mérséklése érdekében több szervezet felé is kezdeményeztük javaslataink megvalósítását:

           o A megkeresésünkre nyitott, hasonló célkitűzéseket megfogalmazó Folya­matmenedzsment szervezet össze­fogásában kidolgoztuk a pályás és hidász életpályamodellt (alap- és kö­zépfokú, illetve felsőfokú végzettségekre). Az életpályamodellek kidolgozása során megkerülhetetlen volt a jelenlegi munkaköri struktúra (munkaköri megnevezések, egymásra épülés, betöltéshez szükséges végzettség, képzések, szakmai gyakorlat) és az MMK rendszer (munkaköri-hierarchia) felülvizsgálata is, melyekre vonatkozóan szintén megfogalmaztuk a konkrét javaslatainkat. A javaslatok kidolgozása során a fő cél az volt, hogy a jelenlegi és dinamikusan változó piaci viszonyok mellett is átlátható, szakmailag és anyagilag is egymásra épülő, vonzó, illetve mindenekelőtt kiszámítható életpályát alkossunk meg, mely könnyen és látványosan prezentálható például a pályakezdő fiatalok számára, ezzel elősegítve a jelenlegi munkaerőhiány mérséklését.
           o A Pályaorientációs szervezet támoga­tásával valamennyi szerkezetes építőmérnök képzést bonyolító egyetemen (BME, SZIE, PTE, DE) évente egyszer szakmai előadás keretében népszerűsítjük a MÁV Zrt. híd és alépítmény szakszolgálatát, egyúttal bemutatjuk a MÁV Zrt. biztosította ösztöndíj- és pályakezdő gyakornoki programot. A 2017. évi előadások alapján 3 fő diplomás pályakezdő kolléga választotta a vasutat, és immár gyakornokként/ösztöndíjasként dolgozik a miskolci, szegedi, valamint a szombathelyi Területi igazgatóságon.
           o Elkészítettük és a Pályaorientációs szervezettel közösen véglegesítettük a hidász mérnöktoborzást elősegítő, egyetemeken terjeszthető plakátot.

További célkitűzések

A jövőbe tekintve továbbra is fontos feladat az utasításfejlesztés, a szakmai megújulás. 2019-ben tervezzük kidolgozni, véglegesíteni és kiadni az alábbi utasításokat:

• Korrózióvédelmi utasítás;
• Vasúti műtárgyak szigetelésére vonatkozó utasítás, kiterjesztve a falazatok szigetelésére;
• a Vasúti Hídszabályzat részét képező H.1.8. Vasúti pálya keresztezése közmű jellegű létesítménnyel utasítás.

A 2020-as év feladata lesz a hídsaruk tervezésére, beépítésére vonatkozó utasítás (külső szakértők bevonásával), valamint a vasúti hidak kivitelezését szabályozó előírások kidolgozása. Utóbbit az e-ÚT közúti hidakra érvényes, hasonló tárgyú Útügyi Műszaki Előírásokra alapozva kívánjuk elvégezni, mellyel kapcsolatban már megkezdődtek az egyeztetések a MAÚT Magyar Út- és Vasútügyi Társasággal.
Az SAP vállalatirányítási rendszer bevezetésével összefüggésben korábban felépítettük a műtárgyakkal, alépítménnyel kapcsolatos feladatokat (pl. gondozás, karbantartás, felújítás) teljeskörűen leíró műveleti (elemi) tervsorokat. A tervsorok alapján fontosnak tartjuk a kiszervezett tevékenységek összeállításánál alkalmazott tételek beltartalmának mihamarabbi pontosítását, alábontását, ezzel is segítve a területi kollégák tervezési feladatát és megelőzve a műszaki tartalommal kapcsolatos kérdéseket, félreértéseket.
Szándékunkban áll folytatni az újszerű technológiák, termékek (pl. erősített talajtámfalas hídfő) bevezetését a MÁV Zrt. hálózatán, felelősen felülvizsgálva és az ÜBE révén pontosan szabályozva azok alkalmazási feltételeit. Célként fogalmazódott meg az üzemeltetési kihívások kezelését segítő nagy nyílású és nagysebességű provizóriumok, moduláris rendszerű gyalogos-felüljárók vagy éppen a vasbeton aljas hídgerenda-kialakítás kifejlesztése és rendszerbe állítása.
Igyekszünk továbbra is aktívan közreműködni a mérnöki és fizikai létszámhiány, szakemberhiány mérséklésében (pl. fizikai munkakörökre vonatkozó toborzóplakát elkészítése), valamint feltett szándékunk a gyalogos alul- és felüljárók fenntartását végző, mozgó és gyorsreagálású brigádok megszervezése területi szinten (elsősorban a budapesti Területi igazgatóság területén, ahol az ilyen műtárgyak kétharmada található).
Úgy gondolom, hogy a három évvel ezelőtti, hasonló beszámoló gondolataiból kiindulva sikerült átfogóan bemutatni szerteágazó tevékenységünket, eredményeinket, folyamatban levő munkáinkat és a jövőre vonatkozó célkitűzéseinket.