Biatorbágy állomás

A kontroll acélhevederes ragasztott-szigetelt sínillesztéseknél a mérési időpontok függvényében ábrázolt paraméterértékek alakulása mindkét sínszál esetében közel konstans. A polimer-kompozit hevederes ragasztott-szigetelt sínillesztések futófelületen mért egyenességértékek esetében jól látható a trendvonalak illeszkedéséből, valamint azok meredekségéből, hogy az idő előrehaladtával romlik a kötések állapota. A kijelölt acélhevederes ragasztott-szigetelt kötéshez képest az utolsó mérési időpont során közel 4-szer nagyobb értéket kaptunk a görbe alatti terület nagysága paraméterre, ami a nagyobb sínvég le-, illetve felhajlás eredményeképpen alakulhatott ki, és a 6. ábra szemlélteti.

Tatabánya állomás

A 7. ábrán közöljük a futófelületen mért értékek területelven történő számítása során kapott adatokat az első egyenességmérési időpont óta eltelt napok számának függvényében mindkét kísérleti kötés esetében, a jobb és bal sínszálakra.

Az acélhevederes ragasztott-szigetelt illesztés esetében javulás tapasztalható az utolsó mérést követően, míg a polimer-kompozit ragasztott- szigetelt illesztés esetében az 1,0 m-es bázishosszon, a futófelületen mért értékek területelven történő kiértékelése esetében, az illesztett lineáris egyenes meredekségének aránya kb. 4 : 1. Az acélhevederes illesztésnél a kötés és környezete kisebb hibával terhelt az első vizsgálattól eltelt napok számának figyelembevételével. Látható, hogy a kontrollkötés mindkét sínszálán nagy javulás tapasztalható, ami a pályában történő munkáltatás következménye lehetett, amelyről azonban információval nem rendelkezünk.

Lébény-Mosonszentmiklós

Az első egyenességmérést követően ábrá­zolt, területelven kiértékelt adatok változását az átgördült bruttótonna függ­vényében a 8. ábra tartalmazza. A polimer-kompozit hevederes ragasztott-szigetelt illesztés esetében a regressziós egyenes meredekségéből következtethetünk a kötés állapotjavulására az 1,0 m-es bázi­son a jobb és bal sínszál esetében is. Az acél­hevederes ragasztott-szigetelt kötésnél kismértékű állapotromlás tapasztalható az illesztett egyenes trendjének változását tekintve az első méréstől számított átgördült bruttótonna adatok függvényében. Továbbá kijelenthetjük, hogy az ágyazatragasztás sokat segít az állapot stabilizálása szempontjából a kísérleti kötések környezetében.

Összefoglalás

A közölt összehasonlító elemzésekre és ezek eredményeire hivatkozva az alábbi megállapításokat fogalmazzuk meg:
A kísérleti polimer-kompozit hevederes ragasztott-szigetelt sínillesztések a beépítésüktől eltelt több mint 2 év alatt – a Lébény-mosonszentmiklósi kötéseknél a 2016/2017 telén tapasztalt 4-5 mm-es hézagmegnyílást és az ezzel kapcsolatos óvintézkedéseket, valamint a fokozott pályafelügyelet és sebességkorlátozás elrendelését leszámítva (ezeket 2017. februárban visszavonták) – különösebb probléma nélkül viselték el az átgördült 20-25 millió bruttótonna terhelést, jelenleg is lehet tartani a pályasebességet ezeken a szakaszokon.
A Lébény-mosonszentmiklósi ágyazatragasztásos speciális esetet leszámítva – ahol már szinte teljesen „beállt” a vágányok fekszintje mind a kísérleti, mind a kontroll sínillesztésnél – a másik két helyszínen a romlási trendek bizonyos esetekben jelentősen eltértek az acélhevederes ragasztott-szigetelt illesztésekéhez viszonyítva (ez utóbbiaknál több esetben tapasztaltuk, hogy matematikai statisztikailag nincs bizonyítható kapcsolat az állapotjellemző paraméter, valamint a beépítéstől eltelt idő/átgördült bruttótonna között). A romlási trendek mellett javulási trendeket is mutattak a mérési adatsorok. Az egyenességmérési adatok kiértékelése során arra a következtetésre jutottunk, hogy a ragasztott-szigetelt illesztések futófelület és vezetőfelület egyenességmérése során a sínvégektől ±0,5 m-es tartományban mért grafikonok (hossz szerint értelmezve) alatti terület lineárisan változik az átgördült bruttótonna függvényében. Összefüggést kerestünk a vezetőfelületen mért egyenességmérési adatok és a mérővonati 25 cm-enkénti süppedésadatok területi elven történő kiértékelése kapcsán. A két kiértékelési módszer között összefüggést nem tapasztaltunk, ami a hevederes illesztések rövid hosszából adódik.
A 2016–2018-ra vonatkozó vágány­geometriai elemzéseink eredményeire támaszkodva megállapítjuk, hogy a két évig tartó megfigyelési időszak alatt tartószerkezeti és geometriai gond, jelző- és biztosítóberendezési fennakadás, illetve egyéb forgalomveszélyes helyzet nem állt fenn egyik ragasztott-szigetelt sínillesztésnél sem. Az Apatech gyártmányú polimer-kompozit hevederekkel szerelt, és a 2015–2016-os laboratóriumi vizsgálatsorozat mérései alapján kiválasztott ragasztóanyag alkalmazásával készített ragasztott-szigetelt sínillesztések azonban nem jelentenek általános megoldást az acélhevederes ragasztott-szigetelt sínillesztések kiváltására.

További kutatási feladatok és lehetőségek

Az egyenességmérést továbbra is folytatjuk az illesztések futó- és vezetőfelületein, amivel pontosabb képet kapunk a sínszálak futó- és vezetőfelületek torzulásának változásáról, az esetleges – akár rövid hosszra kiterjedő – hibák kialakulásáról.
A jövőben szeretnénk a polimer-kompozit hevederes ragasztott-szigetelt illesztéseket és tartószerkezeti viselkedésüket FEM (végeselemes) szoftverrel is modellezni. A FEM modellezésekkel akár további szimulációk is futtathatók, amelyekben a vizsgálati paraméterek lényegesen szabadabban változtathatók. A laboratóriumi, a terepi és a FEM modellezések eredményeit szintetizáló elemzéssel kiértékelve az [1] dokumentumban foglaltakhoz képest további ajánlásokat kívánunk tenni az alkalmazási körülményekre a polimer-kompozit hevederes ragasztott-szigetelt sínillesztések esetében. [5], [6], [7], [8], [9].

Köszönetnyilvánítás

Köszönjük a MÁV Központi Felépítmény­vizsgáló Kft., a MÁV-Thermit Kft., illetve a MÁV Zrt. munkatársainak a munkánkhoz nyújtott segítségét. Ez a cikk az EFOP-3.6.1-16-2016-00017 projekt támogatásával készült.