A biztonsági vizsgálatokhoz a GYSEV Zrt. magyarországi vonalszakaszain 23, az ausztriai Raaberbahn és FHÉV (Fertővidéki Helyiérdekű Vasút) vonalain öt vasúti átjárót választottak ki.
Ezeknél az átjáróknál a két országot érintő jogi keretfeltételek alapján helyszíni műszaki felmérések, forgalomtechnikai vizsgálatok és forgalomszámlálások (kézi és gépi) adták a kiértékelés alapjait. Ezzel párhuzamosan a környező háztartásokra, lakosokra kiterjedő kérdőíves felmérések és a vasúti átjárót használókkal interjúk készültek a két ország vasúti útátjáróin való közlekedési szokások megismerése céljából. A válaszok (biztonságérzet, veszélytudat, magatartás) a szemléletformáló intézkedések kidolgozásához szolgáltak alapul.
Mindezek eredményeként olyan intéz­kedések váltak meghatározhatóvá, amelyek hozzájárulnak a vasúti átjárók közle­ke­dés­biz­ton­sá­gának növeléséhez.
A ki­­választott vasúti átjárók felújítására, a szükséges oktatás-képzés fő irányaira konkrét javaslatok születtek, valamint az osztrák‒magyar határ menti térségre szemléletformáló kampányt dolgoztak ki.

A projekt fő tanulságai

Jogszabályi környezetben található főbb eltérések a magyarországi jogszabályokhoz képest:

• A költségek viselése: A meglévő átjáró szerkezetbeli átalakításának, annak jövőbeli megőrzési és fenntartási költségeit – ha nem történt közös megegyezésen alapuló szabályozás a vasúti vállalat és a közútkezelő között – fele-fele arányban kell elosztani a vasúti vállalat és a közútkezelő között (vasúti törvény 48. § 2. bekezdés). Kérelmet követően (három éven belül) a hatóságnak egy szakértői bizottság segítségével meg kell állapítania a költségeket a vasúti útátjáró közlekedési környékén végzett átalakítás költségeinek bevonásával (3. és 4. bekezdés).
• Büntetőfeltételek: A vasúti törvény 162. paragrafusa meghatározza, hogy e szövetségi törvényben elfogadott, a szintbeni vasúti átjárók megközelítésekor és az azokon való áthaladáskor tanúsítandó magatartásra, illetve a szintbeni vasúti útátjárót biztosító közlekedési jelzőtáblák figyelembevételére vonatkozó előírások megsértése esetén 726 euróig (kb. 220 ezer forintig) terjedő pénzbüntetést kell kiszabni.
• Biztosítási mód: Biztosítás a vasúti jármű által kibocsátott hangjelzéssel már csak olyan vasúti átjáróknál használható, ahol kizárólag gyalogos és kerékpáros forgalom van, és ahol a pályaszakasz egész évben megfelelően belátható.
• Műszakilag nem biztosított útátjárók: 17 éven belül korszerűsíteni kell a biztosítási módot az új rendeletben előírt szintre.
• Gyalogosok, kerékpárosok: Csak gyalogosoknak kialakított vasúti átkelőhelyek, csak kerékpárosoknak kialakított vasúti átkelőhelyek vagy vasúti gyalogos- és kerékpáros-átkelőhelyek esetén három éven belül korszerűsíteni kell a biztosítási módot az új rendeletben előírt szintre.
• Az „Állj! Elsőbbségadás kötelező” tábla kiegészítő táblája (lásd a képet) azt jelenti, hogy ügyelni kell a vonat hangjelzésére. Az ilyen táblával jelölt vasúti útátjárók előtt látó- és hallószervünkkel meg kell győződnünk arról, hogy biztonságosan haladhatunk-e át. Adott esetben ki kell kapcsolni az autórádiót.

• Ausztriában az útátjáró fényjelző készüléke alapesetben sötét, ami azt jelenti, hogy az útátjárón szabad az áthaladás. Ezzel szemben Magyarországon, ha nem villog a fehér fény (tehát sötét), akkor az a készülék műszaki hibáját jelenti. Ebben az esetben csak akkor szabad áthaladni a vasúti útátjárón, ha megállás után a vasúti útátjáró kellően belátható, és a jármű vezetője meggyőződött arról, hogy vasúti jármű nem közeledik.

Egységes útátjáró-vizsgálati lap elkészítése

A vasúti átjárók fenntartását végző pályafenntartási és biztosítóberendezési utasításokban szereplő felülvizsgálati lapokat a projekt szakemberei egységesítették, és kiegészítették az útátjáróra vonatkozó fontosabb adatokkal, így egységes „Útátjáró-vizsgálati lap”-ok alkalmazhatók, melyek egyúttal a hatósági nyilvántartások adatszolgáltatását is megkönnyítik.