A megkérdezett használók az esetek zömében jól ismerték az adott vasúti átjárót, mert közülük sokan naponta vagy hetente többször is áthaladtak rajta. Túlnyomó többségük biztonságban érezte magát a vasúti átjáróban. Az interjúkból kiderült, hogy a közlekedés résztvevői többször is megfigyelték, amint mások megszegték a szabályokat a vasúti átjárókban, és saját maguk is szabálysértően viselkedtek. Ennek okaként elsősorban az időhiányt és a sietséget adták meg. A többi közlekedési résztvevőnek azt rótták fel, hogy nincsenek megfelelően tudatában a veszélyeknek. A biztonság további növelésére első helyen további infrastruktúra-fejlesztéseket neveztek meg.
Az egységes megkérdezésben is többségében olyanok vettek részt, akik naponta használják a vasúti átjárót. A megszokás kockázati tényezőnek számít; a különböző vizsgálatokból kiderült, hogy gyakran a vasúti átjáró közelében lakók szenvednek ott balesetet. Összességében a válaszadók biztonságban, illetve nagyon biztonságban érezték magukat a vasúti átjárókban; ami egyébként a vasúti átjáró biztosítási módjával is összefügg. A sorompóval ellátott berendezés esetében a válaszadók inkább biztonságban érzik magukat, mint a csupán fénysorompóval felszerelt vasúti átjárókban.
Az osztrákoknak mintegy 50, a magyaroknak pedig 70%-ka úgy gondolja, hogy a közlekedők közül sokan nem tartják be a közlekedési szabályokat a vasúti átjárókban. Ezzel sok válaszadó úgy véli, hogy a vasúti átjárókban a közlekedési szabályok „be nem tartásának a normája” érvényes: a többség nem a szabályok betartását tartja szem előtt, hanem azok be nem tartását. Tehát ha valaki saját maga megsérti a szabályokat, akkor a többséghez tartozik. A többi közlekedési résztvevő megfigyelt és vélelmezett magatartása egyezséget hoz létre, és ezzel új társadalmi normává válik. A szabálysértés így nem „vétségnek”, hanem széles körben megfigyelhető, bocsánatos bűnnek számít. E téren nagy szükség van pozitív, a normákat betartó példaképekre.
A válaszadók a külső körülményeket vagy közlekedési feltételeket kevésbé tekintik a balesetek fő okának. Az érvényes szabályok ismerete tekintetében hiányosságok mutatkoznak a szomszédos országban. De a válaszadók sokszor saját országuk szabályait illetően is bizonytalanok. Ezt az ismerethiányt a szemléletformálás keretében kellene pótolni. A szemléletformáló intézkedések kapcsán a leggyakrabban a plakátot részesítik előnyben, aztán következik a tájékoztató brosúra.
A megkérdezés eredményei három olyan alapvető tényezőre vezethetők vissza, amelyekkel a szemléletformáló intézkedések során foglalkozni kellene:

• a saját kockázati magatartás,
• a vasúti átjáróban negatívan észlelt társadalmi környezet és
• a szubjektíven érzékelt saját kompetencia.

Ezzel a három tényezővel elsősorban az oktatásban lehet dolgozni.

Intézkedéskatalógus

A projektben meghatároztuk a végrehajtandó intézkedéseket, és egy pontrendszer alapján az intézkedés költségeit és közlekedési résztvevőkre gyakorolt hatását is megadtuk egy intézkedési katalógusban (1. táblázat).

Ismertető anyagok

A projektben több, tudatformálást segítő anyag készült el:

• a különböző célcsoportok számára oktatási anyag, könyv, CD és diabemutató készült a vasúti átjárókról és a szabályokról;
• egy vasúti átjáróban történt baleset és a sérült személyek, tárgyak mentési gyakorlatának bemutató filmje;
• tíz pontból álló kvízkérdéssor;
• plakátok, szórólapok a két ország KRESZ-szabályairól;
• négy vasútiátjáró-típusra vonatkozó, három dimenzióban készült oktatófilmek;
• térinformatikai útátjáró-nyilvántartási rendszer;
• útátjárót azonosító táblák elhelyezése, segítségük az útátjárót elhagyni nem tudók részére;
• honlap a tudatformálás segítéséhez: http://www.gysev-fenysorompo.hu.

Jogi alapok

Ausztria

1957. évi vasúti törvény/Eisenbahngesetz 1957 (EisbG).
A vasúti útátjárókról szóló 1961. évi rendelet/Eisenbahnkreuzungsverordnung 1961 (EKVO).
A vasúti útátjárókról szóló 2012. évi rendelet/Eisenbahnkreuzungsverordnung 2012 (EisbKrV).
A közúti közlekedésről szóló 1960. évi rendelet/Straßenverkehrsordnung 1960 (StVO 1960).
A jogosítványról szóló 1997. évi törvény/Führerscheingesetz 1997 (FSG).
A jogosítványról szóló törvény 7. módosítása/7. FSG-Nov, BGBl. I 2005/15.
A jogosítványról szóló törvény végrehajtásáról szóló rendelet/FSG-DV (Führerscheingesetz-Durchführungsverordnung).

Magyarország

2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről.
103/2003. (XII. 27.) GKM rendelet a hagyományos vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról, 4. számú melléklet a 103/2003. (XII. 27.) GKM rendelethez.
1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól.
20/1984. (XII. 21.) KM rendelet az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről.
Melléklet a 20/1984. (XII. 21.) KM rendelethez.
83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről.
Melléklet a 83/2004. (VI. 4.) GKM rendelethez.
D.54. számú műszaki útmutató: Építési
és pályafenntartási műszaki adatok.
MAÚT (2005): e-UT 03.06.11 Szintbeni közúti-vasúti átjárók kialakítása útügyi műszaki előírás.

Adatok forrása

Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. (GYSEV)
Kuratorium für Verkehrssicherheit (Közlekedésbiztonsági Kuratórium – KFV)
Raab-Oedenburg-Ebenfurter Eisenbahn AG (ROEE)
Statistik Austria (Osztrák Központi Statisztikai Hivatal)
VERSA – Sicherheitsuntersuchungsstelle des Bundes – Bereich Schiene – Jahresbericht 2012 (VERSA – az osztrák szövetség biztonságvizsgálati szerve – vasúti szakosztály – éves beszámoló)