Padkán jelentkező repedések

A padka anyagát képező PSS (SZK1) rétegen lévő hibák az adott szakaszok átépítése utáni első években jelentkeztek. A problémát részben a padkán hossz- és keresztirányban megjelenő, változó (5–50 mm) méretű, részben a vágányra merőleges irá­nyú repedések jelentik (4. ábra). A kivitelező garanciális kötelezettségeinek eleget téve, 2012–2016 között minden évben beavatkozott, hogy lehetőségeihez mérten kijavítsa a felmerült hibákat. A hibák jellegétől függetlenül, meglátásunk szerint, a padkarepedések nincsenek szoros összefüggésben a korábbi mozdonybeutazások során tapasztalt rendellenes mozgásokkal, hiszen olyan helyeken is nagy számmal voltak padkahibák (pl. Fegyvernek-Örményes–Kisújszállás állomások között), ahol alapvetően nem volt probléma a pálya állapotával.

Peronok

A peronok esetében is merültek fel hibák, ami jellemzően a térburkoló elemek közötti hézagok kialakulásában, illetve a peronszegély vágánytengely felé dőlésében nyilvánult meg. A hézagok mérete nem tekinthető állandónak, nagyban függ a hőmérsékleti viszonyoktól. Szükséges lesz, elsősorban a peronszegélyek vágányzárban történő eredeti geometriai állapotának visszaállítása, valamint a térburkoló elemek közötti hézagok megszüntetése (kitöltés szóróhomokkal, elemek újrakiosztása stb.).
Általánosságban megállapítható, hogy a ki­vitelező az üzemeltetővel maximálisan együttműködve végezte el a szükséges a beavatkozásokat, segítve ezzel az elvárt szolgáltatási színvonal biztosítását.
A fentiekben bemutatott rendszerbeli hiányosságok megelőzése esetén az üzemeltetői költségek (befektetett munka, vágányzári idő stb.) csökkenthetők, és ugyanakkor a szolgáltatási színvonal is javítható. A beruházónak, a tervezőnek, a kivitelezőnek és az üzemeltetőnek is közös célja kell, hogy legyen, hogy ezek a hibák a jövőben ne forduljanak elő.
Szándékunk szerint érintettük azokat a vágánykorszerűsítések minőségét befolyásoló legfontosabb tényezőket és tapasztalatokat, amelyek megfelelősége, illetve javítása feltétele egy életciklus-szemléletű pályakarbantartás működtetésének. A tapasztalatok mielőbbi hasznosítása elősegítheti azt, hogy a jövőben várhatóan csökkenő EU-s támogatásokat nagyobb hatékonysággal tudjuk felhasználni a hazai vágányhálózat üzemeltetése során.