A jövőképünk tehát a következő:

• alépítményi adatbázis felállítása;
• más mérési rendszerekből adatok átvétele;
• a felújított, átépített és az új építésű pályaszakaszokon, pályákon az ún. „0” mérés (állapotfelvétel) elvégzése, mindez a beruházás/felújítás terhére;
• felügyeleti, diagnosztikai eredmények ki­értékelése, adatszolgáltatás a tervezésekhez és a munkáltatásokhoz;
• egységes szabályozási háttér felállítása, az Utasítások korszerűsítése, újak elkészítése.
• Mindezekhez már elkezdődtek folyamatba illeszthető fejlesztéseink:
• alépítményhibás pályarészek kiszűrése a PÁTER pályaállapot-minősítő rendszer részeként és a további célvizsgálatok hatékonyságának javítása érdekében;
• belső utasítások korszerűsítése, aktua­lizálása az Eurocode-nak megfelelve: D. 11., D. 5., Vasúti Hídszabályzat;
• K+F: korszerű anyagok, technológiák, kísérleti beépítések tudás- és tapasztalatszerzés céljából;
• roncsolásmentes vizsgálatok (georadar, szondázások) rendszerbe állítása;
• MEDINA (Mérnöki Szerkezetek Diagnosztizáló és Nyilvántartó Alkalmazás) megalkotása és bekötése a folyamatokba.

A pályaállapot – melybe már az alépítmény integrálásra került – diagnosztizálásának sematikus ábrája a 3. ábrán látható.

A georadar nem „csodafegyver”, de megfelelő alkalmazással – háttérvizsgálatok elvégzésével – alkalmas lesz a földművekre diagnosztikai elvek, elvárások életre hívására.

Hatalmas lehetőséget rejt magában a már ismert módon, a vágánymérési vizsgálati rendszerrel történő együttes elemzés (4. ábra).

Az adatgyűjtés fontosságáról néhány gondolat:

Minden diagnosztikai rendszer adat­bázis(ok)ból dolgozik, arra támaszkodik. Ismernünk kell tehát vasúti alépítményeink és azok mérnöki szerkezeteinek összes jellemzőjét, valamint a környezet geológiai, hidrológiai viszonyait, adottságait, melyek ezekre nézve alapvetően meghatározóak. Egy esemény kapcsán a „mindent” kell tudnunk, hogy ne a „semmit” kapjuk cserébe.

Adatgyűjtés – a már említett MEDINA nem csupán adattároló rendszer lesz, hanem:

• Mérnöki szerkezetek nyilvántartási, vizsgálati, értékelő és minősítő rendszere, alépítményi létesítményekre is kiterjesztve. 
• A mindennapi munkát támogató és ha­té­konyságát növelő szoftverrendszer, mely több szinten segíti majd a kezelői és gazdálkodói feladatok ellátását, dokumentálja a felügyeleti tevékenységet. 
• Biztosítja megfelelő minőségű, folyamatosan (online) elérhető műszaki adatokat, a mérnöki szerkezetekhez
  (~ 14 000 db) tartozó tárolt diagnosztikai és törzsadatok, vizsgálati anyagok (jegyzőkönyvek, képek), tervtári dokumentumok on­line lekérdezhetőségével. 
• Dokumentálja az előírásoknak megfelelően történő szerkezetvizsgálati felügyeleti tevékenységet.
• A diagnosztikai eredmények feldolgozása a MEDINA-ba beépített algoritmusok, szakértői rendszer segítségével történik.
• A rendszerben rögzített hibák és azok mennyiségi adatai, valamint a MÁV Zrt.-nél alkalmazott, évente karbantartott normák és egységárak segítségével a döntéshozók számára költségbecslést lehet készíteni beruházási, felújítási, karbantartási és gondozási költségekre (5. ábra).

A MEDINA felhasználását segítő informatikai rendszer közvetlen kapcsolatot biztosít a MÁV Zrt. Dokumentációs Központ adatbázisával, a digitálisan tárolt alépítményi adatbázissal. A MEDINA-ban tárolt információkból a PÁTER előre meghatározott struktúrában adatot szolgáltat, az MTR-nek.
A felhasználó részére biztosítja a terepi, asztali adatkezelést, a tárolt adatok előre definiált vagy tetszés szerinti tartalmú lekérdezését, vezetői lekérdezéseket.
Egy központi adatbázison dolgozva az aktuális információ használatát teszi lehetővé valamennyi felhasználó számára.

Összegzés

A fentiekből látható, hogy új útra kívá­nunk lépni, jobbat, többet akarunk más módszerekkel és célokkal. A kijelölt és vállalt út nem lesz rövid és nem hoz azonnali, látványos eredményeket, hiszen például a georadaros felmérések hálózati szintű elkészítésének időtartama minimum 3 év.
Célunk egyfajta megelőzés jellegű jö­vőbe látás, mindezt objektív adatok alapján és komplex rendszerek, információk segítségével. A szerkezetek állapotának folyamatos monitorozásával, az állapotváltozás mértékének, tendenciájának ismeretében a szerkezetek, földművek forgalombiztos állapotáig történő üzemeltetésével aknázzuk ki a szerkezetekben rejlő kapacitásokat. Ezek kimerülését, a korlátozások bevezetését lehetőleg előre jelezve, hogy időben intézkedhessünk a beavatkozások tervezésére, műszaki, vágányzári, pénzügyi feltételek meg­teremtésére.
A jövőbe vezető út véleményünk szerint csak ez lehet, ennek során folyamatos monitorizálást is kell végeznünk, hiszen egy járatlan út esetleges vakvágányai csak így kerülhetők el.
Az út elején járunk, ez az út hosszú lesz és folytonosan emelkedő: kitartásra lesz tehát szükség.
Mindehhez elengedhetetlen szakembe­reink gondolkodásának megváltozása, ki­­tartó türelme egymás és a rendszereink iránt egyaránt.