Biztonsági jellemzők

A biztonsági jellemzők a járműdinamikai mérések legfontosabb, forgalombiztonsággal közvetlenül összefüggésbe hozható paramétercsoportját alkotják. A jármű­dinamikai mérések kiértékelésének szemléletmódja a balesetveszélyt az FMK–007 mérőkocsin – mivel a pálya-jármű rendszer két alrendszerből áll – kétféleképpen közelíti meg.

Egyrészt amikor a pálya lényegében a helyén marad, és a jármű hagyja azt el, akkor kisiklásról beszélünk: az ennek megfelelő erőviszonyokat számszerűsítik – az ORE (Nemzetközi Vasútegylet Kísérleti és Kutatóintézete) által kidolgozott módszer [7] alapján – az alább részletezett siklásbiztonsági jellemzők. Ugyanakkor a másik irányból is meg kell vizsgálni a rendszert: előfordulhat olyan eset, amikor a „pálya hagyja el a járművet”, vagyis a jármű nem siklik ki, ám a vasúti kocsi az áthaladása során olyan mértékben megnöveli a vágányban lévő torzulást, ami a később arra haladó vonatokat már veszélyezteti. Ez utóbbi, veszélyes mértékű maradó keresztirányú lokális pályaeltolódást okozó hatást számszerűsíti a Prud’homme-formulán alapuló pályabiztonsági jellemző. A biztonsági paraméterekben közös, hogy a menetirány szerinti első kerékpár és a sínpár között mért függőleges és vízszintes erők viszonya alapján számítja ki őket a mérőrendszer. A grafikonon megjelenő paraméterek szemléletes definíciója a következő.

• Siklásbiztonsági jellemző (Bs): a kisiklás kockázatát mérő mennyiség, százalékban kifejezve; 100% esetén a siklás bekövetkezhet. A mérőkocsi kerékpárjára ható keresztirányú és függőleges erők viszonyából képződik. Értéke attól függ, hogy a pillanatnyilag ható erők a mérőkocsi kerékpárját milyen mértékben kényszerítik arra, hogy valamelyik sínszálra felkússzon.