A nagy sajtóvisszhangot kapott beruházás – több peres eljárást követő – engedélyezési eljárása jelenleg is folyik. Az előkészítő munkák mellett a vállalkozó már készíti a szerződés szerinti műszaki tartalom kiviteli terveit. Jelen cikk bemutatja a vasúti vonalszakasz által keresztezett műtárgyakat és néhány érdekesebb technológiát, amelyek alkalmazása egy nagyvárosi környezetben történő vasúti átépítés során megfontolandó lehet.

A nyomvonal

A kevesebb, mint hat kilométeres vonalszakasz Ferencváros pályaudvarról a Dunáig a IX. kerület Könyves Kálmán körút, nagyáruházak, rozsdaövezetek által határolt részén, a Gubacsi út és a Soroksári út keresztezésével ér el. A Duna-híd után a XI. kerületben előbb irodai környezetben, majd a Hamzsabégi park mellett vezet a meglévő vasútvonal keresztezve Dél-Buda szinte valamennyi észak–déli irányú főútját. Az 1. ábrán láthatók a szakaszon előforduló műtárgytípusok.
A nagyvárosias, sűrűn beépített környezetben jelenleg is számos külön szintű keresztezés biztosítja a nagyvasút és a városi forgalom szimbiózisát. Modern városszervezésnél viszont további – elsősorban gyalogos-kerékpáros – korridorok kialakítása szükséges. Ezt segítik az 1. táblázatban felsorolt műtárgyak. A vasút magas vezetéséből adódóan célszerű az üzemi helyigény minimalizálása: támfalak alkalmazása töltésrézsűk helyett. Ezzel több funkcionális zöld terület kialakítására is mód nyílik, amelyek a lakóövezetek szomszédos parkjaihoz szervezesen integrálhatók.

A Gubacsi út feletti acélhidak

Az 1. számú fővonal jelenleg két darab, kéttámaszú acél gerendahíddal keresztezi a Gubacsi utat, de a tervezett alépítmény már öt vágány átvezetéséhez biztosít helyet. A hídfők kialakításában jelentős kötöttséget okoz az áthidalt út vízszintes vonalvezetése, a keresztezett közúti villamoshálózat, a térségben kialakult nem hivatalos kerékpáros-folyosó, a hidak déli oldalán futó, nagy átmérőjű csatorna, valamint a terület közvetlen szomszédságában elterülő Budapest Park, Magyarország egyik legnagyobb szabadtéri szórakozóhelye. A támaszok megtervezésénél fontos szempont, hogy szakaszosan – akár vágányonként – is megépíthetők legyenek. Elhelyezésük kellő védelmet kell biztosítson azon közművek számára, amelyek kiváltása elkerülhető. A 2. ábrán láthatók az érintett közművek. Kiváltandó a 1 kV-os és 10 kV-os elektromos hálózat, több hírközlési szolgáltató távközlési hálózata, a BDK közvilágítási hálózata, a MÁV csapadékvíz-elvezető csatornája. Védelembe kell helyezni az FCSM nagy átmérőjű csatornáját, átépíteni a jelzőlámpás csomópontot és a BKV felsővezeték-hálózatát.
A nagy átmérőjű csatorna helyben tartása, védelembe helyezése különleges műszaki megoldásokat igényel, a sűrűn közművesített környezet, a 150. vasútvonal közelsége azonban nem teszi lehetővé a nyomvonal kiváltását.

• A hídépítési munkák megkezdése előtt a 2,5 m átmérőjű csatornát előre gyártott ÜPE-csöves behúzási technológiával bélelik és megerősítik. A bélelés biztosítja az építendő háttöltés önsúlyából és hasznos terheiből adódó erők felvételét.
• A védőtávolság határán szádlemezes munkatér-határolás készül (3. ábra), ami biztosítja az építés alatti véletlen kitakarás elkerülését, védelmet nyújt az építőgépek terhelése ellen.
• A hídfő alapozása oly módon kerül kialakításra, hogy a csatornára a hídról lejövő szerkezeti teher üzemi állapotban ne juthasson, fölötte egy áthidaló vasbeton tárcsa biztosítja a teherátvitelt.

A tervezés során figyelemmel kell lenni az építés alatt üzemelő vasútvonal közelségére, illetve a hídfő és a csatorna keresztezési helyére, ami a töltéstest rézsűjébe esik. A hídfő építési technológiáját úgy kell megválasztani, hogy a csatorna építési terhet ne kaphasson. A cölöpkészítés műveleti területe emiatt rendkívül szűk, az organizáció során a közút ideiglenes igénybevétele elkerülhetetlen.