A felszerkezetek építési technológiája

Áthidalt útpálya forgalmának fenntartása mellett hatékony építési módszer lehet:

• Helyben szerelt technológia ideiglenes szerelőjármok alkalmazásával: Az áthidalt akadály – jelen esetben közút és villamos – feletti főtartódarabok beemeléséhez. A hídfelszerkezet további szállítási elemei is az emelési súlyok függvényében kerülnek meghatározásra, majd a szerelőjármok felett helyszíni toldással illesztik az egymás után beemelt elemeket egymáshoz. A Gubacsi úti hídon a G3 jelű felszerkezet építéséhez alkalmas leginkább ez a módszer (4. ábra). A technológia korlátait a szerelőjármok helyigénye, az egyes elemek szállíthatósága, emelési tömege, az alkalmazandó daruk teherbírása, talpalási pozíciója adja.
• Teljes felszerkezet egy darabban történő beemelése: Amennyiben a híd méretei az egy darabban történő szállítást a szerelőterületről vagy az acélüzemből lehetővé teszik, továbbá a beemelés helye daruval jól megközelíthető, és az emelési súlyok, magasságok, illetve a királytengely-távolság alapján a rendelkezésre álló daruk valamelyike megfelelő teherbírású, a felszerkezet készre szerelve, egy darabban is beemelhető. A technológia előnye, hogy nincs szükség szerelőjármok telepítésére, a helyszínen rendkívül gyors kivitelezést tesz lehetővé. Hátránya a nagy helyigény – a szállítási útvonalon is –, az esetleges kétdarus emelés kockázatai, illetve költsége. A G4 és G5 jelű felszerkezetek esetén a fent részletezett technológia alkalmazása előnyös: a gyors beemelést, majd pályacsatlakoztatást követően a nagyvasúti forgalom rövid időn belül megindítható a hidakon.
• Szerelőtéren történő előszerelés és betolás: Kéttámaszú felszerkezet esetén e technológiához segédszerkezetek alkalmazása szükséges: segédjármok, betolócsőr és természetesen tolópad. A technológia mégis előnyösen alkalmazható, a közúti és villamosforgalom rövid idejű zavartatásával, mert a daruval történő beemeléshez képest nehezebb, hosszabb vagy kevésbé hozzáférhető szerkezetek is helyükre juttathatók. A szerelőtér helye vasúti hidak esetén adódik a majdani vágány nyomvonalában. Az 55 m hosszú G1 jelű felszerkezet betolással juttatható végleges helyére.

Városi környezetben, a forgalom fenntartása mellett gyakran változatos technológiák egyidejű alkalmazása szükséges a peremfeltételek teljesítéséhez, valamennyi érintett közlekedő, lakó, közműgazda, közútkezelő érdekeinek figyelembevételéhez. Fenti módszerek segítségével a vasútvonal szélesítése a Gubacsi út felett biztonsággal megvalósítható. Az 5. és 6. ábrán a helyszíni kivitelezés kezdő pillanatai láthatók.

Bartók Béla úti csomópont

Ikonikus híd Dél-Budán: a Langer-tartós ívhíd mindenki számára ismerős.
Meghatározó látványeleme a Bartók Béla út–Karolina út–Tétényi út találkozásánál kialakult térnek. A vasút jelenlegi tengelye a tervek szerint nem változik jelentősen, ez pedig meghatározza a tervezett 2×2 vágányos híd megépíthetőségét.
A technológiai lehetőségek elsődleges korlátja a Bartók Béla úton nem a helyhiány, hanem a rendkívül összetett közlekedési szituáció. Szem előtt tartandó a vasúti forgalom folyamatos fenntartása – minél kevesebb, minél rövidebb zavartatás mellett, de a városi közlekedés nagy forgalmú, hatirányú csomópontját is fenn kell tartani. A híd alatt vezetett közúti villamosvasút pályája a közeli kocsiszín bejárata. A BKV-buszok egyik fontos buszgarázsa az ideérkező Hamzsabégi úton található.
A közút geometriai kialakítása, keresztezési szögei, kanyarodási irányai további nehézséget okoznak, amelyeket mind figyelembe kell venni a technológia megválasztásakor. A technológiai tervezés vezérszála tehát az egyes közlekedési módok és irányok legkisebb mértékű zavartatása.