Sínáramkörök a hídon

A hídon átvezetett vasúti pályán vagy nincs, vagy van foglaltságérzékelés. Utóbbi esetben általában az adott vasútvonal vonali vagy állomási sínáramköreit üzemeltetjük, amelyek lehetnek nyugalmi vagy dolgozó áramúak, egyen- vagy váltakozó áramúak, utóbbiak hang- vagy nagyfrekvenciásak, esetleg jelfeladásra is használatosak. Lényeges, hogy a hídon átvezetett vágány két sínszála egymástól villamosan szigetelt legyen, azaz sem az aljak, sem a híd egyéb szerkezeti elemei ne zárják villamosan rövidre a két sínszálat. Fa- vagy vasbeton keresztaljra történő sínleerősítés esetén ez biztosított, azonban közvetlen leerősítésnél a sínszálak alá szigetelőpapucsokat kell elhelyezni.

És ha mégsem lehet sínáramkör…?

A Szeged–Békéscsaba vasútvonal az Algyő–Kopáncs állomásközben keresztezi a Tiszát az 1976-ban beépített alsópályás acélszerkezetű hídon. A hídon a vasúti pályát ágyazat nélkül, rugalmas betétek közbeiktatásával, közvetlenül az acél pályalemezre fektették. Ezzel a megoldással a hídon sínáramkör nem üzemeltethető, így más megoldást kellett találni.
A Szeged–Békéscsaba vasútvonal Szeged-Rókus állomás (kizár)–Hódmező­vá­sár­helyi Népkert (kizár) szakaszán kor­szerű állomási és vonali biztosítóberendezések vannak. Ez a vonal szempontjából 75 Hz-es sínáramkörön alapuló önműködő térközbiztosító berendezést és auto­mata vonali sorompókat, Algyő és Kopáncs állomáson pedig KA–69-es típusú (az egyetlen kizárólag hazai fejlesztésű!), jelfogófüggéses állomási biztosítóberendezéseket jelent.
A Tisza-híd Algyő állomás, valamint AT 1666/67 térköz között helyezkedik el. Mivel a sínáramkörös foglaltságérzékelés és jelfeladás a térköz „hidas” szakaszában nem biztosítható, mindkét biztosítóberendezési funkcióra egyedi megoldást kellett találni. Foglaltságérzékelésre a híd két végén tengelyszámlálót telepítettek, amely akkor nyilvánítja a „hidas” résztérközt szabadnak, ha az egyik oldalon a belépő, a másik oldalon pedig a kilépő tengelyek száma megegyezik. Jelfeladás céljára a sínkamrában vezetett sugárzókábel szolgál.
Korábban – mivel a MÁV területén az 1990-es évekig az egyetlen bevezetett típus volt – a híd foglaltságérzékelését Integra tengelyszámláló végezte, azonban 2005-ben ezt alkatrész-utánpótlási problémák miatt Alcatel A3-as tengelyszámlálókkal váltották ki. Mivel az Integra tengelyszámláló nem volt képes a vonat irányának meghatározására, a tengelyszámlálós szakasz végeinél két-két egyenáramú szigeteltsín foglaltsági szekvenciája jelölte a vonat, azaz a számlálás irányát. Ezek az egyenáramú szigeteltsínek arra is szolgáltak, hogy hamis számlálás és ennek következtében hamis foglaltság „bennmaradása” esetén az egyenáramú sínáramkörök működési szekvenciájából következtetni lehetett arra, hogy a vonat valóban elhagyta-e a hidat. Ha igen, akkor a „hidas” szakasz foglaltsága egy, Algyő állomásról végzett kezeléssel feloldható volt.
Az új tengelyszámláló üzembe helyezése óta az irány meghatározására szolgáló rövid egyenáramú szigeteltsínekre nincs szükség, mert az A+ számlálópont valójában két fejet tartalmaz, és így önmagában alkalmas a közlekedő vonat irányának meghatározására.
A téves számlálásból adódó hamisfoglaltság megszüntetése és a „kényszer-alaphelyzetbe hozás” érdekében elvégezhető a „Tengelyszámláló kényszeroldása” művelet, melyhez mindkét szomszédos állomás forgalmi szolgálattevőjének közreműködése szükséges. Az egyetlen megmaradó egyenáramú szigeteltsín (a helyszínrajzon az AT 1666/67 mellett) a sugárzókábel lekapcsolását végzi foglalt tengelyszámlálóval ellenőrzött szakasz esetén, ha a „Megállj!” állású térközjelző meghaladása után újabb vonat érkezik a tengelyszámlálóval ellenőrzött szakaszba. Erre azért van szükség, mert permisszív térközi közlekedés esetén egy térközszakaszba több vonat is felzárkózhat a vörös-fehér árbocos térközjelző meghaladásával, a sugárzókábelt azonban nem söntöli ki a jármű tengelye, így a követő vonat is magára vehetné a sugárzókábeles jelfeladásból felvett szabad jelzést.
Bár a „hidas” szakasz Algyő felől a T1 térközszakasz része (így annak foglaltsága esetén az algyői dominópulton a T1 foglaltsága, míg a kopáncsi pulton a TCS szakasz foglaltsága látszik), a tengelyszámláló önálló foglaltság-visszajelentéssel is rendelkezik, amely fehéren világít, ha a híd szabad, vörösen, ha foglalt, illetve vörösen villog, ha tengelyszámlálós zavar van (1–2. ábra).

Közös vasúti-közúti híd biztosítása

Szintén a Tisza ad alkalmat egy másik egyedi megoldásra a Kál-Kápolna–Kisújszállás vonalon, Kisköre állomás és Abádszalók mrh. között. A kiskörei Tisza-híd közös vasúti-közúti híd, de a híd szélességi korlátai miatt közúti járművek számára is egyidejűleg csak egy irányban járható. Az egyirányú közúti közlekedés biztosítása is a MÁV feladata oly módon, hogy ha vasúti jármű közlekedik a hídon, a közutat mindkét irányból le kell zárni; ha pedig a közúti forgalom engedélyezett, akkor csak az egyik oldalról lehet a hídra felhajtani.