A felvételeken a talaj felől érkező hasznos jelbeérkezéseken kívül a következő, a mérést zavaró ún. külső hatásokat azonosítottuk:

• A földműben átvezetett közművek a legtöbb esetben nem látszottak a felvételeken, kivéve az ún. MÁV-kábelek, amelyek az ágyazatban helyezkedtek el.
• A közúti és gyalogosátjárók a felvételeken jól követhetők, így ezek hozzájárultak a mérési szelvény pozicionálásának pontosításához.
• A pályatest feletti műtárgyak, például a felüljárók nem okoztak zavart a radarfelvételeken.
• A kitérők fémes szerkezetei jelentősen megzavarták a hasznos reflexiók értékelését. A felvételek a túl sok zavaró hatás miatt csak részlegesen voltak értékelhetőek.
• Az alábbiakban bemutatjuk, hogy a felvételek értelmezése alapján a feltárásra javasolt helyek indoklásában milyen típusú anomáliák szerepeltek. Az igen hosszú pályaszakaszból egy kisebb részlet látható a 10. ábrán.
• „Belengés”: a felvétel teljes mélységében ismétlődő reflexiók. Ilyet okoznak a felszínen lévő (beton-) átjárók, valamint a felszín alatti nedves vagy nagyobb tömörségű összletek.
• Nedvesedés: ezeken a helyeken frekvenciacsökkenés és amplitúdókierősödés ta­pasztalható a felvételeken. Ilyenkor álta­lában fellép az ún. belengés jelensége is, vagyis egymás alatt ismétlődő jelek.

Az antenna bólintó mozgása: ha a sín a gép súlya alatt süllyed, az antenna is közelebb kerül a reflektáló réteghez, ami a felvételen látszólagos felszíni kiemelkedést okoz. Ezek többnyire a felszínen is látható, valóban károsult helyek. Az anomália – az antenna és a jármű első tengelye távolságának megfelelően – eltolódva jelentkezik.

A 2 × 13 km-es vasúti szakasz radarmérési eredményei alapján több mint 30 feltárási helyet jelöltünk ki. A mért szakasz nagy részén a zúzottkő ágyazat alsó réteghatára nem reflektált, ami ágyazati szennyezettséget jelez. A pályaszakasz hibás voltára utaltak a felszínen is látható szennyezett szakaszok és a vágány terhelés alatti függőleges irányú elmozdulásai.
A szakasz minősítését a megbízóval közösen kijelölt helyeken történt ellenőrző vizsgálatok, feltárások eredményei alapján pontosítottuk. A mért terhelési adatok visszaigazolták a radarmérés eredményét.
 

A Herend–Városlőd vonalszakasz alépítmény-diagnosztikai vizsgálata

A címben jelölt szakaszon egybefüggő vizsgálatot végeztünk, de ezenkívül a mérés kiegészült a Pétfürdő–Hajmáskér és a Veszprém–Herend között kijelölt kisebb vonalszakaszokkal. A mérés tervezéséhez a Herend és Városlőd között a vizsgálandó szakaszokat előzetesen TVG típusú munkagéppel (11. ábra) jártuk be. Itt is a SIR–20 típusú műszerrel, 1 GHz frekvenciájú tölcsérantennával mértünk, amelyet egy UDJ munkagépre szereltünk fel. A mérési sebesség átlagban 40 km/h volt, a vonal menti mintavételezési sűrűség kb. 10 cm-re adódott.


A radarmérés előnye a többi geofizikai módszerrel szemben a gyorsasága, ugyanakkor a méréskor nagy terjedelmű, digitális adatfájlok keletkeznek, amelyek feldolgozása és értelmezése időigényes, megköveteli a feldolgozás automatizálását, a szerzett tapasztalatok folyamatos beépülését. Így van ez az eredmények megjelenítésével is, ennek egyik változatát a 12. ábrán mutatjuk be.

Az értelmezés során az alábbi, hibára utaló jellegzetességeket különítettük el:
– fekszinthiba – pontszerű vagy nagyobb szakaszon tapasztalható süllyedés,
– üregre utaló reflexió,
– nedvességre utaló zóna (hullámhossz-növekedés, reflexiókierősödés),
– zavart zóna az ágyazat felső és/vagy alsó részében.
A szintekben a zúzottkő alsó határát nem tudtuk biztonsággal kijelölni.