A cikk szerzője:

Gyurity Mátyás műszaki igazgató
MSc Kft.

Gondolatok a hidak esztétikájáról – Szép hidak az esztergomi vasút mentén

A jó mérnöki alkotás fő ismérve a funkcionalitás, a biztonság, a tartósság, a gazdaságosság és nem utolsósorban az esztétikai megjelenés. Vagyis az anyag, a szerkezet, a funkció és a forma harmóniája. Egy mérnöki létesítmény – mint például a híd – az építészet egy sajátos alkotóeleme. Egy ilyen objektum épített környezetünk elválaszthatatlan része, sok esetben életterünk súlyponti eleme. Gondoljunk csak az egyetemes építőművészet egyik ékkövére, a Széchenyi lánchídra.


A műemlék jelleggel teljesen felújított, eredetileg kőfalazatú, de téglaboltozatos, háromnyílású, 120 éves viadukt Pilisvörösvár egyik gyöngyszeme lett. A jelentősen visszabontott teherhordó „mag” kétoldali, vasbeton faltartós (tárcsa) megerősítést kapott, felül vasbeton pályalemezzel összekötve. A tervezők, helyes döntést hozva, ugyan csak burkolatként, de megőrizték az eredeti tégla- és kőanyagok „emlékét”, ezzel esztétikailag kedvező hatást értek el (7., 8, kép). Kissé rusztikusabb felületmegmunkálás talán még hitelesebb lett volna. Az oldalsó erősítő bordák esztétikai és statikai hangsúlya egyaránt markáns. A szélső nyílások „kiszabadítása” a töltéslezárás részleges fogságából, valamint a nyílásfunkciók átszervezése a híd látványának előnyére vált. A nyílások ritmusa és a híd vonalazása harmonikus. A töltéslezárások burkolata tetszetős.

7. kép. A Tó utcai Völgyhíd8. kép. A 120 éves viadukt új köntösben
A vasúti pálya bevágásban futó szakaszát a Kálvária és az Őrhegy utca is keresztezi. Mindkét helyen egy-egy háromnyílású, a vágányokat kb. 80˚-ban keresztező régi vasbeton híd állott. A régi Őrhegy utcai híd kifejezetten izgalmas, tetszetős megjelenésű híd volt (9. kép). A vasútfejlesztési szempontoknak (villamosított vasúti űrszelvény átvezetése, vágányszámnövelés az Őrhegy utcánál) sajnos egyik híd sem felelt meg, ezért átépítésük szükségessé vált. Mindkét híd átépítésének engedélyezési terveit az MSc Kft. készítette. Tervezők: Gyurity Mátyás és Tóth László Ákos. A kiviteli terveket az UVATERV Zrt. készítette el. Tervezők: Bedics Antal és Szabó János.

9. kép. A régi Őrhegy utcai híd
Mivel a híd alatti tér mindkét irányú növelésére szükség volt, egy tágas, egynyílású műszaki megoldás kézenfekvő választásnak tetszett. A szükséges űrszelvény-magasság biztosítása azonban csak a híd hossz-szelvényének – műszaki lehetőségek határait súroló – jelentős megemelésének és a szerkezeti magasság extrém lecsökkentésének együttes alkalmazása révén volt lehetséges. Megoldásként a bevágás geometriájába simuló, rugalmasan befogott vasbeton keretszerkezet kialakítása körvonalazódott. A Kálvária utcai híd (10. kép) nyílásmérete 17,20 m, az Őrhegy utcai hídé (11. kép) 22,70 m. A boltozatos keretgerenda extradosa a pálya hossz-szelvényének lekerekítését követi. Az intrados egy kisebb sugarú lekerekítő ívvel készült, a rézsűbevágásnál esztétikus íves kiékeléssel, így a híd vonalazása igen tetszetős. A ferde keretlábak elrejtve a rézsűbe simulnak. A hídszegély végig a nagyobb sugarú pályaívet követi. Ezen helyezkedik el a pálcás korlát, melynek végeit stilizált korlátbábok zárják le. A híd statikai ihletésű elegáns vonalazása jól harmonizál a környezetével. A híd alatti terméskő rézsűburkolatok is kedvező hatásúak.

10. kép. A Kálvária utcai híd 11. kép. Az új Őrhegy utcai felüljáró Fotók: Gyurity Mátyás

Összefoglalás

A lakott területek bővülése, a mobilitás előretörése, a közlekedési rendszerekhez való hozzáférési pontok minél közelebb hozása az utashoz, a kötöttpályás közlekedés felívelő fejlődését vetíti előre, így ennek vonzóvá tétele reális cél. E cél elérésének egyik eszköze lehet esztétikus, karakteres megoldások alkalmazása a vas­úti hídépítés területén is. Az esztétikai követelmények kielégítésére – közlekedési módozatra tekintet nélkül – mindig törekedni kell, függetlenül attól, hogy a körülmények és a lehetőségek sokszor ezzel szemben hatnak, és a kívánt célt nem mindig sikerül elérni. Ha sikerül a hídnak egy a külső szemlélő számára is észlelhető pozitív kisugárzást adni, akkor már jó úton járunk.

A cikk folytatódik, lapozás:« Előző123

Irodalomjegyzék

  • [1] Palotás–Medved–Nemeskéri-Kiss–Träger: Hidak. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1987.
  • [2] Kruno Tonković: Oblikovanje mos­tova. Tehnička Knjiga, Zagreb, 1985.
  • [3] Matthew Wells; Introduction by Hugh Pearman: 30 Bridges. Laurence King Publishing Ltd, London, 2002.
  • [4] Dr. Kollár Lajos: Vasúti hidak esztétikája. Sínek Világa, 2000/1 különszám.
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2016 / 5. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©