Rovatok 2015-től
Rovatok
- Bemutatkozás »
- Fejlesztés beruházás »
- Informatika »
- Korszerűsítés »
- Környezetvédelem »
- Közlekedésbiztonság »
- Közlekedéstörténet »
- Kutatás »
- Megemlékezés »
- Méréstechnika »
- Mérnöki ismeretek »
- Minőségbiztosítás »
- Szabályzatok »
- Technológia »
- Egyéb »
Szerzői segédlet
A Sínek Világa folyóirat szerzőinek összeállított szempontok és segédlet.
Tovább »Hetvenéves a MÁV FKG Felépítménykarbantartó és Gépjavító Kft.
Mezőgazdasági gépállomástól a vasútüzemmé válásig: 1949–1967. december 28.
A társaság története 1949-ig nyúlik vissza, amikor a Vámosgyörk–Újszász vasútvonal közvetlen közelében megalakult a jászkiséri Állami Mezőgazdasági Gépállomás, majd gyors ütemben fejlődött mind felszereltségben, mind létszámban. Jelentős társadalmi szerepet töltött be a környéken.
1964-ben a mezőgazdaságban végbement változások következtében Mezőgazdasági Gépjavító Állomásként működött tovább (2. kép). Később a túlméretezett bővítések miatt a kapacitása a valós megrendelési állományt messze meghaladta. 1967-re kapacitásának csak kb. 20%-át kötötte le a mezőgazdasági gépek javítása. A vezetés felismerte, hogy az életben maradáshoz új tevékenységet kell keresni, ezért – a dolgozókkal egyeztetve – az üzemet megvételre ajánlották a MÁV-nak.
1968. január 1-jével megszületett a döntés: a MÁV a telephelyet 14 M Ft-ért megvásárolta, és a jászkiséri mezőgazdasági gépállomásból létrehozta saját jászkiséri üzemét 260 fővel. Az új üzem a budapesti MÁV Építési Géptelep Főnökség irányítása és vezetése alá került, hogy a vasút szervezetébe beilleszkedjen (3. kép). Az üzem életében ez a váltás jelentős fordulatot hozott, 1969. január 1-jével a telephely a MÁV Építési és Pályafenntartási Szakosztály önálló elszámolási egységévé vált MÁV Építőgépjavító Üzem néven.
MÁV Építőgépjavító Üzem: 1969. január 1.–1993. december 31.
A jászkiséri üzemet a MÁV pályafenntartási szakszolgálata központi főjavító üzemnek szánta, és úgy tervezte, hogy jellegéből adódóan nem lesz közvetlen kapcsolatban a napi üzemi feladatokkal. A gépek csak főjavításra érkeznek az üzembe, és utána visszakerülnek a beküldő üzemeltetőkhöz.
A bővítés felgyorsításának nagy lendületet adott a MÁV pályavasúti nagygépvásárlása. A fokozódó létszámhiány és a nehéz fizikai munka kiváltása érdekében 1971–72-ben a szokásos éves előirányzott gépbeszerzésen felül új, korszerű vágányszabályozó gépek beszerzése valósult meg. A meglévő aláverőgépek csak a keresztaljak alatti ágyazatot tömörítették, a vágány kiemelését és irányítását a gép előtt munkáscsapat végezte, még kézi eszközökkel. Az automatikus működésű szintre emelő és irányítóberendezéssel felszerelt aláverőgépek már egyaránt alkalmasak voltak függőleges értelemben a vágány emelésére, vízszintes síkban a vágány irányítására, és ebben a helyzetben a keresztaljak alatti ágyazat tömörítésére. Az új nagygép-üzemeltetési tevékenység megjelenésével már 800 fős létszámmal kellett számolni. Külön feladat volt a dolgozók kiképzése az új gépek kezelésére, a műhelyszerelők átképzése vasúti munkagépek javítására, továbbá az üzemre hárult a gépeket fogadó pályafenntartási szakemberek oktatása az új technológiára.
Profilbővülés gépüzemeltetéssel
1971-ben a MÁV 2,6 M USD értékben 26 korszerű vágányszabályozó gépet vásárolt: 10 Plassermatic 06-16 SLC típusú és 10 Plasser Duomatic 06-32 SLC típusú vágányszabályozó gépet, 6 Plassermatic W 275 SLC típusú kitérőszabályozó gépet a Plasser & Theurer cégtől, valamint 6 R-7D típusú ágyazatrendező gépet a svájci Matisa cégtől. Az új gépek érkezéséig 1566 m vágány épült a telep területén.
Az újonnan beszerzett gépekből és a magyar gyártású, Tass típusú aljköztömörítő gépekből összeállított felépítménykarbantartó gépláncok üzemeltetésével a jászkiséri MÁV Építőgépjavító Üzemet bízták meg, és ezzel lényegesen bővült az üzem tevékenységi köre. Megkezdődött a gépkezelők toborzása és képzése. Nagy segítség volt a pályafenntartási főnökségek és gépállomások segítsége, aminek eredményeként az ország minden területéről jöttek munkavállalók.
Az első gépek 1971-ben érkeztek meg, ezekből gépláncokat kellett szervezni. A gépláncos vágányszabályozás 1971. március 1-jével kezdődött Csugar állomás térségében.
1972 tavaszán 10 felépítmény-karbantartó géplánc kezdte meg a MÁV hálózatán a munkát. A gépláncok országos telepítésekor szempont volt, hogy lehetőleg az adott területről érkezett kezelők kerüljenek a gépekre.
1973-ban megkezdődtek a tárgyalások a Plasser & Theurer céggel további 6 db USP 3000 C típusú ágyazatrendező gép beszerzésére (4. kép).
1974–1975 között a MÁV hálózatán nagyobb mértékű ágyazatrostálási munkák kezdődtek. Ennek során kiderült, hogy a meglévő gépláncok teljesítménye túlzott a feladathoz, nem voltak teljeskörűen leterhelve. Ezért aztán kis teljesítményű minigépláncokat állítottak össze 06-16 SLC vágányszabályozó vezérgéppel.
1978 végén szerezték be, és 1979 tavaszán 2 új FKG (felépítménykarbantartó géplánc) kezdte meg a MÁV hálózatán a vágányszabályozást a Plasser & Theurer osztrák cég által gyártott 2 db 07-32 SLC típusú Doumatic vágányszabályozó gép, 2 db USP 3000 C típusú ágyazatrendező gép és a 2 db WDM 903 SW típusú aljköztömörítő gép, valamint 1 db 07-275 SLC típusú kitérőaláverő gép.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.