A felvételek digitalizálás útján tárolhatók, bármikor elővehetők és évenkénti gyűjtés során egy nagyon jó alapot teremtenek az adott évben készült felvételek összevetéséhez, ezen keresztül a romlási folyamatok nyomon követéséhez. A feldolgozott képi anyagból nyert információk segítségével következtetni lehet a szerkezeti elemek változásaira, a változások gyorsaságára, amelyek alapján a beavatkozások nagyságát, szükségességét is sokkal pontosabban be lehet határolni (3–5. ábra).

A drónnal történő próbareptetést a kunszentmártoni Kőrös-hídon végeztük. Az értékelés során repedést, szegecs- és csavarlazulásra utaló nyomot nem találtunk, a felső övben a korrózió minimális, de megállapítottuk, hogy a további korrózió gátlásához célszerű foltszerű mázolásos javítást végezni (6–8. ábra).
A felvételeken megörökített elváltozások esetében a jelenleg rendelkezésre álló képszerkesztő szoftver (Windows) nem alkalmas a teljes és részletes vizsgálatok, illetve elemzések elvégzésére, ezért olyan képszerkesztő és -elemző szoftver beszerzésére lenne szükség, amely lehetővé teszi a szerkezeti elemek méreteinek bevitelét, a hibák megjelölése után pedig a hibaméretek pontos megállapítását, a csomópontok, hibahelyek számozását a későbbi azonosíthatóság céljából.
Az eddig leírtak, véleményem szerint, megfelelő eljárásrend kidolgozásával és bevezetésével rövid időn belül beépíthetők a MÁV Zrt. utasításaiba, és hivatalosan is részévé tehetők a hídfelügyeleti tevékenységnek.