A forgalom 53 év után, a Márianosztra és Nagyirtás közötti szakaszon 1975-ben egy baleset következtében megszűnt, a két vasút elszakadt egymástól. Végül a nagybörzsönyi és a szobi vonalrész működése is abbamaradt 1992-ben.
A lezárt nagybörzsönyi szakaszon 1999-ben két jelentős esemény is történt:

• A tavaszi olvadás során a kisirtási hidak nagymérvű árvízkárosodást szenvedtek.
• A Tolmács-hegyi csúcsfordítót műszaki emlékké nyilvánították.

A térség önkormányzatai 1996-tól összehangolt lépéseket tettek a transzbörzsönyi kisvasút turisztikai célú helyreállítása érdekében. Létrehozták a Nagybörzsöny-Szob Erdei Kisvasútért Közalapítványt, pályázatokat írtak és lobbiztak a kisvasút újraindításáért.
Tevékenységük eredményeként 2002 augusztusában a helyreállított Nagyirtás­pusz­ta–Nagybörzsöny-szakaszt, 2009 nyarán pedig a korszerűsített Szob–Mária­nosz­tra-vonalrészt helyezték forgalomba.
Az Ipoly Erdő Zrt. turisztikai célú fejlesztésre elnyert pályázatával 2015-ben, kiemelt beruházásként, az egykori erdei vasút nyomvonalán megkezdődhetett a Márianosztra–Nagyirtáspuszta közötti középső vonalszakasz újjáépítése. Az elnyert kiemelt pályázat támogatását az erdőgazdaság a saját forrásaival is kiegészítette.
A kivitelezést a Pálya-Vasút Kft. és a Börzsöny 2020 Kft. alkotta Ipoly Völgye Kisvasút Konzorcium végezte a Transinvest-Budapest Kft. mérnöki felügyelete mellett [5].
A két kisvasút 2016. június 2-án átadott összekötésével Magyarország egyik leghosszabb, magashegyi erdei kisvasútja jött létre, amit a kisvasútrajongók már régóta vártak. Az egyedülálló tájképi értékeken kívül különlegessége a vasútnak, hogy a hazánkban utolsóként fennmaradt, Kisirtáspuszta és Nagyirtáspuszta közötti úgynevezett „csúcsfordítós” (Z nyomvonalú, részben tolt menettel bejárható) vonalrész országos jelentőségű ipartörténeti műemlék [6].
A transzbörzsönyi kisvasutat 2016–2019 között három üzemeltető működtette, a teljes vonalszakasz beutazásakor kétszer (Márianosztrán és Nagyirtáspusztán is) át kellett szállni. 2019. június 1-től két szakaszra módosult a vonal, így a Bezina-völgyi Erdei Vasút Szob és Nagyirtáspuszta között átszállás nélkül szállítja az utasokat.
Az 1. táblázatban kronológiai sorrendben összefoglaltuk a Szob–Nagybörzsöny kisvasút jelentős eseményeit. A listát a könnyebb átláthatóság érdekében mindhárom vonalszakaszra vonatkozóan készítettük el, a korábbi cikkek adatait is felhasználva.

Márianosztra–Nagyirtáspuszta-vonalszakasz átépítése

A vonalszakasz alapvetően erdei vasút (2. táblázat), ezáltal a kivitelezés során csupán néhány erdei földúton volt lehetséges a közúti megközelíthetőség. Az eredeti nyomvonalon történő újraépítést csak kis önsúlyú munkagépek alkalmazásával lehetett megoldani. A közúti járművek közlekedését a 2015-2016 években szerencsésen alakuló időjárás, a jellemzően kis mennyiségű csapadék, valamint a magas nyári hőmérséklet tette lehetővé.

A régi nyomvonal földműve jellegzetesen szeletszelvény, de bevágás és töltés is nagy számban fordul elő. A régi, megmaradt földművet cserjék és fák borították, a vízelvezető árkok teljes egészében feltöltődtek, több szakaszon nagymérvű romlás, suvadás következett be (8. ábra).
A keresztszelvény hiányos földműveit a hegy felőli oldalon a bevágás szélesítésével (9. ábra) és töltések kiegészítésével, megtámasztásával lehetett megfelelő méretre kialakítani [4].
A közlekedési hatóságtól a Márianosztra–Nagyirtás közötti kisvasút vissza­épí­tésére az engedélyezési terv UVH/VF/728/23/2014 számú határozattal ka­pott építési engedélyt, amelyet UVH/VF/ 2225/3/2014 számon módosítottak [5].
A korábbi 21 áteresz, egy kivételével, mind eltömődött. A 2013-ban készült engedélyezési tervben 13 kis átmérőjű (1 Φ 0,40 m és 12 Φ 0,60 m nyílású) műtárgynak csak a takarítása volt előirányozva.

Amikor két év múlva a munkálatok meg­indultak, a tisztításra tervezett csőátereszeket is át kellett építeni. A hidrológiai számításoknak megfelelően két csőáteresznél nagyobb átmérőt írtak elő, és a korábbihoz képest további néggyel növelték a számukat. Az új műtárgyak Tubosider acélcső átereszek, 17 darab 60 cm átmérőjű, míg további nyolc 80 centiméteres nyílással épült meg (10. ábra).
A Nagyirtáspuszta előtti 130+33 szelvényben levő útátjárónál még a közút alatti átereszt is megépítették, hogy a vasutat keresztező műtárgyon átfolyó víz lefolyhasson a kezdőpont felé (11. ábra).
A Bezina-patak feletti hídból csak a rossz állapotú terméskő hídfők maradtak meg (12. ábra).
A régi műtárgyat teljesen át kellett építeni. Egy új, 2,90 m nyílású ágyazatátvezetéses vasbeton lemezhíd készült (13. ábra).