A cikk szerzője:

Vucskics Alinka kertészmérnök, növényorvos, favizsgáló és faápoló szakmérnök

MÁV-kertészetek

A körülöttünk lévő növények környezeti haszna igen jelentős, egyaránt javítják a közvetlen és közvetett környezetüket. Biológiai, ökológiai hasznuk mind a lágy szárú, mind a fás szárú növényeknek meghatározó. Az asszimilációs folyamatok során oxigént termelnek, megkötik a szén-dioxidot, párologtatással csökkentik a hőmérsékletet, lombozatukkal árnyékolnak, szél- és zajfogó feladatot látnak el, valamint a gyümölcstermő fajok zamatos termésükkel ajándékoznak meg minket. Számos hasznuk mellett esztétikai megjelenésükkel hangulatjavító hatásuk is igen kiemelkedő [1].


A vonalak mentén létesített épületek közé díszfákat és egyéb virágzó dísznövényeket kellett ültetni, hogy az utazóközönség tetszését elnyerje a látvány (4. ábra). Továbbá ültetvényenként egy ültetvényfelvigyázót is megbíztak, aki mind a kertészeti ismeretben jártas volt, mind a vasúti utasításokat ismerte.

4. ábra. Budapest–Hatvan-vonal – körtefákkal és szőlővel díszített 29. őrházgazdaság épületei
A vasúti vonalak mentén lévő kertészetek fellendítésében komoly szerepe volt Beiwinker Vilmosnak, aki 1891-ben a Kőbánya–Hatvan-vonalon főmérnök, majd osztálymérnök, később főfelügyelő, végül pedig Budapest Központi Üzletvezetőség üzletvezető-helyettese volt. Beiwinker Vilmosnak köszönhetjük a kőbányai Kolozsvári utcai (5. ábra), valamint a hatvani kertészet létesítését [2]. Az állomáskertek, valamint a kertészeti épületek jelentős részét Beiwinker helyi forrásokból, a mérnökségek fenntartási költségeiből valósította meg.
A kőbányai vasúti kertészetben ekkor egy- és kétnyári növényeket neveltek a vonalakra kiültetés céljából. A hatvani kertészet fő tevékenysége a lombhullató díszfák, örökzöldek, cserjék és gyümölcsfák előállítása volt, ezek mellett pedig a növényházakban, melegágyakban lágy szárú növények termesztése is folyt.

5. ábra. Budapest-kőbányai kertészet
A fejlődés nem állt meg és Beiwinkerhez hasonló, növénykedvelő vasúti vezetőknek köszönhetően figyelemre méltó fellendülés jellemezte a vasúti kertészeteket, amelynek eredményeként az utazóközönség már nemcsak a vonatokból csodálhatta meg az őrházak kellemes látványát, hanem az állomásokon is élvezhette a vasutasok által nevelt növények szépségét [4]. Az 1910-es években a vasúti kertészetek száma az országban már 30 felett volt (1. táblázat) [3].
A két világháború alatt (és a köztes időkben is) folyamatosan csökkent a vasúti faiskolák és kertészetek száma. Az ott dolgozó személyzet jelentős része átkerült a forgalomhoz, vontatáshoz, pályafenntartáshoz.


A hatvani kertészetet 1944-ben 12 bombatalálat érte, minden odaveszett. A még sértetlen kertészetek a dísznövény­termesztéssel leálltak és a szabadföldi ágyása­ikban, de még az üvegházakban is zöldségtermesztéssel foglalkoztak – kis létszámú személyzettel.

A cikk folytatódik, lapozás:« Előző1234Következő »

Irodalomjegyzék

  • [1] Eplényi A. Vasúti kertek. Nosztalgiautazás a századfordulós vasút világába. Tájépítészeti és Kertművészeti Folyóirat 2006;1-4(2).
  • [2] Ring L. A hatvani vasúti kertészet száz éve, 1889–1989. 1989. évi különkiadás. A Magyar Államvasutak építési és pályafenntartási szakmai folyóirata.
  • [3] Dr. Molnár E, Varga Z. A MÁV-kertészetek rövid története. Vasúthistória évkönyv,1999.
  • [4] Beiwinkler, a vaskezű pályaőr https://iho.hu/hirek/beiwinkler-a-vaskezu-palyaor-130622
  • [5] MÁV-archívum és -levéltár
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2021 / 3. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©