Rovatok 2015-től
Rovatok
- Bemutatkozás »
- Fejlesztés beruházás »
- Informatika »
- Korszerűsítés »
- Környezetvédelem »
- Közlekedésbiztonság »
- Közlekedéstörténet »
- Kutatás »
- Megemlékezés »
- Méréstechnika »
- Mérnöki ismeretek »
- Minőségbiztosítás »
- Szabályzatok »
- Technológia »
- Egyéb »
Szerzői segédlet
A Sínek Világa folyóirat szerzőinek összeállított szempontok és segédlet.
Tovább »MÁV-kertészetek
A vonalak mentén létesített épületek közé díszfákat és egyéb virágzó dísznövényeket kellett ültetni, hogy az utazóközönség tetszését elnyerje a látvány (4. ábra). Továbbá ültetvényenként egy ültetvényfelvigyázót is megbíztak, aki mind a kertészeti ismeretben jártas volt, mind a vasúti utasításokat ismerte.
A vasúti vonalak mentén lévő kertészetek fellendítésében komoly szerepe volt Beiwinker Vilmosnak, aki 1891-ben a Kőbánya–Hatvan-vonalon főmérnök, majd osztálymérnök, később főfelügyelő, végül pedig Budapest Központi Üzletvezetőség üzletvezető-helyettese volt. Beiwinker Vilmosnak köszönhetjük a kőbányai Kolozsvári utcai (5. ábra), valamint a hatvani kertészet létesítését [2]. Az állomáskertek, valamint a kertészeti épületek jelentős részét Beiwinker helyi forrásokból, a mérnökségek fenntartási költségeiből valósította meg.
A kőbányai vasúti kertészetben ekkor egy- és kétnyári növényeket neveltek a vonalakra kiültetés céljából. A hatvani kertészet fő tevékenysége a lombhullató díszfák, örökzöldek, cserjék és gyümölcsfák előállítása volt, ezek mellett pedig a növényházakban, melegágyakban lágy szárú növények termesztése is folyt.
A fejlődés nem állt meg és Beiwinkerhez hasonló, növénykedvelő vasúti vezetőknek köszönhetően figyelemre méltó fellendülés jellemezte a vasúti kertészeteket, amelynek eredményeként az utazóközönség már nemcsak a vonatokból csodálhatta meg az őrházak kellemes látványát, hanem az állomásokon is élvezhette a vasutasok által nevelt növények szépségét [4]. Az 1910-es években a vasúti kertészetek száma az országban már 30 felett volt (1. táblázat) [3].
A két világháború alatt (és a köztes időkben is) folyamatosan csökkent a vasúti faiskolák és kertészetek száma. Az ott dolgozó személyzet jelentős része átkerült a forgalomhoz, vontatáshoz, pályafenntartáshoz.
A hatvani kertészetet 1944-ben 12 bombatalálat érte, minden odaveszett. A még sértetlen kertészetek a dísznövénytermesztéssel leálltak és a szabadföldi ágyásaikban, de még az üvegházakban is zöldségtermesztéssel foglalkoztak – kis létszámú személyzettel.
Irodalomjegyzék
- [1] Eplényi A. Vasúti kertek. Nosztalgiautazás a századfordulós vasút világába. Tájépítészeti és Kertművészeti Folyóirat 2006;1-4(2).
- [2] Ring L. A hatvani vasúti kertészet száz éve, 1889–1989. 1989. évi különkiadás. A Magyar Államvasutak építési és pályafenntartási szakmai folyóirata.
- [3] Dr. Molnár E, Varga Z. A MÁV-kertészetek rövid története. Vasúthistória évkönyv,1999.
- [4] Beiwinkler, a vaskezű pályaőr https://iho.hu/hirek/beiwinkler-a-vaskezu-palyaor-130622
- [5] MÁV-archívum és -levéltár
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.