A mért paramétereket a 9. táblázatban foglaltuk össze. A feldolgozott és továbbított adatok a következők: minden mérési csatorna esetén a minimum-, maximum-, átlag-, szórásértékek, gyorsulásmérők esetén mérési csatornánként megállapított első 20 saját frekvencia értéke. Az adatok továbbítása GSM-rendszeren keresztül történik a MÁV MMR-be.

Déli összekötő vasúti Duna-híd korszerűsítése: monitoringrendszer a B1 hídon

A Déli összekötő vasúti Duna-híd két régi szerkezetét három új szerkezet váltja fel. A felszerkezetek a meglévő pillérekre épülnek. 2020-ban indult az első, B1 jelű szerkezet építése, forgalomba helyezésére 2021 áprilisában került sor. A híd szerkezetéről, építéséről a [11–13] irodalmakból tájékozódhatunk. A híd jelentősége, mérete, kialakítása, sarukiosztása indokolta monitoringrendszer telepítését. A monitoringrendszer kiviteli tervét a FŐMTERV–Kontúr Csoport konzorcium készítette. A kiviteli terv alapján a gyártmánytervet a Metalelektro Méréstechnika Kft. mint a hidat kivitelező Duna Aszfalt Zrt. szakalvállalkozója készítette el. A mérendő paramétereket a 10. táblázatban foglaltuk össze.

A hídon kiépítendő monitoringrendszer elemeit a tervező három csoportba sorolta:

• lassú (folyamatos) mérések:
   – szerkezeti, lég- és sínhőmérséklet mérése,
   – sarureakció erő mérése,
   – saruelmozdulás mérése,
   – sín–híd relatív eltolódás mérése;
• gyors mérések:
   – kerékérzékelő,
   – kerék/tengelysúly mérése,
   – feszültségmérés (nyúlásmérés),
   – vonatfelismerő rendszer,
   – rezgésmérés;
• időszakos mérések:
   – Barkhausen-zaj mérése,
   – geodéziai mérések.

A lassú és gyors méréseket végző rendszerelemek alkalmasak mind az óránkénti, tehermentes állapotban, mind a vonatáthaladás alatti mérésekre. A hídra telepített érzékelők elhelyezkedését a híd sematikus ábráján jelenítjük meg a felhasználó számára az MMR-ben (4. ábra), az érzékelők listájából kiválaszthatók azok, amelyek eredményével foglalkozni kíván (5. ábra).
A felhasználó meghatározhatja a vizsgálni kívánt időintervallumot és választhat az időalapú (óránkénti) vagy vonatáthaladás közbeni mérések között. A 6. ábra három nyári napon át követi a három szerkezeti és egy sínhőmérőn mért eredményeket.
A 7. ábra nyúlásmérő bélyeggel mért, egy, a hídon áthaladó szerelvény hatására létrejövő feszültségváltozást mutat. Új elem a többi hídon korábban nem alkalmazott vonatfelismerő rendszer. Feladata a vonat elejéről és végéről készített egy-egy képet a vonatáthaladás során mért adathalmazhoz rendelni. Célja a mozdonyazonosító számot a képből helyreállítva a mozdony azonosítása, ismert tengelyterhelés esetén a TTM mérési pontosságának ellenőrzési lehetőségének biztosítása.
A mérőrendszer elemei mérési adatgyűjtőkbe csatlakoznak, majd az adatok helyi, zárt hálózaton át jutnak a hídőrség épületébe telepített mérőközpontba. A mérőközpontban elhelyezett mérést vezérlő számítógépről a MÁV intranetes hálózatán át jutnak az adatok a MÁV MMR-szerverére. Adatkapcsolati problémák esetére a mérő számítógép alkalmas 30 nap mérési eredményének helyi tárolására.
A mágneses Barkhausen-zaj-mérés célja a híd acél tartószerkezeti anyagát a gyártás kezdetétől érő hatások – amelyek változást eredményeznek a maradó feszültségben – kimutatása. A mérési pontok a hegesztett szerkezet feszültséggyűjtő helyeiből azoknál lettek kijelölve, amely helyeken az üzemeltetésből származó feszültségek, feszültséglengések maximálisak. Az alapanyagon és a hegesztés utáni állapotban a mérésekre Lengyelországban, a gyártóműben kerül sor. A Barkhausen-zaj-mérés megfelelő technológia alkalmazása esetén nagyfokú stabilitást mutat az időben, jól ismételhető, ezért a szerkezeti anyag hosszú távú változásainak megfigyelésére alkalmas. Erre a célra a hídon a 64 mérési helyből 32-ben van mérőfej, míg a jól megközelíthető további 32 helyen mérést pozícionáló elemek vannak felrögzítve. Az időszakos mérések eredményeit az MMR-be lehet feltölteni és ott elemezni.

Összefoglaló

A MÁV Zrt. vasúti hídjain 2000 óta telepítenek diagnosztikai módszereken alapuló monitoringrendszereket. Ezek a rendszerek a MÁV szerverén üzemelő műtárgymonitoring-rendszerbe (MMR) kapcsolódnak be. A rendszer online hozzáférést tud biztosítani a szakemberek számára az eredményekhez. A Vasúti hídszabályzat megfelelő jogi környezetet biztosít a rendszer telepítéséhez és üzemeltetéséhez. Az újonnan épült Déli összekötő vasúti hídra telepített monitoringrendszer néhány mérési eredményén keresztül mutatja be a szerző az MMR működését.