[x]
Hibás azonosító vagy jelszó!

Elfelejtette jelszavát?

Sínek világa

Rovatok 2015-től

Rovatok

Szerzői segédlet

A Sínek Világa folyóirat szerzőinek összeállított szempontok és segédlet.

Tovább »

Archívum / 2022 / 4. szám

A cikk szerzője:

Dr. Major Zoltán egyetemi adjunktus
Széchenyi István Egyetem, Győr

Nagy sebességre alkalmas előfeszített vasbeton keresztalj (2. rész) – A repesztő- és a törőnyomaték meghatározása

2022 / 4. szám | Új megoldások
Cikkem második részében bemutatom az előfeszített vasbeton keresztaljak teherbírásának parametrikus számítását. A módszer elvi hátterét dr. Klatsmányi Tibor 1988-ban megjelent Vasbetonszerkezetek – Feszített vasbeton szerkezetek [1] című jegyzete szolgáltatta, amely közérthető módon mutatja be a feszítési rendszereket, valamint a keresztmetszeti jellemzők számítását. A jegyzet megjelenése óta eltelt időszakban a hazai szabványok többször módosultak, így ahol arra szükség van, ott a 2019-ben megjelent H.1.4. utasítás – Vasúti vasbeton, feszített vasbeton és betonhidak tervezése [2] című vasútügyi utasítás előírásaira támaszkodom. A bemutatott eljárás egyszerűen implementálható MS Excel környezetbe, így a geometriai és anyagjellemzők esetleges változtatása révén a kialakított szerkezet optimalizációja is könnyen elvégezhető. A számított teherbírási értékek ezt követően összehasonlíthatók a Nemzetközi Vasútegylet UIC 713 [3] számú ajánlása szerinti igénybevételekkel, amelyek számítását cikkem első részében [4] részletesen bemutattam.

Az ideális keresztmetszeti jellemzők meghatározása

A feszített szerkezetek számítása során bevett módszerként terjedt el, hogy a betonkeresztmetszet és a feszítőacélok geometriája, valamint az anyagjellemzők alapján egy helyettesítő, úgynevezett ideális keresztmetszettel végzik el a szükséges számításokat. Az így meghatározott keresztmetszeti jellemzők segítségével számolt feszültségek minden esetben betonfeszültségek lesznek.

1. ábra. A betonkeresztmetszetre és a feszítőacélképre jellemző geometriai mennyiségekA számítást kissé bonyolítja, hogy a beton anyagjellemzői az időben változnak, így nem kerülhető meg annak vizsgálata, hogy az ideális keresztmetszeti jellemzők miképp módosulnak az idő folyamán. Emiatt meghatározásuk szükséges mindhárom tervezési időpont esetén:

  • a feszítőerő ráengedésének pillanatában,
  • 28 napos korban, a minősítőérték vizsgálatakor,
  • valamint 50 éves korban, a feltételezett tervezési élettartam végén.

Ahogy cikkem első részében is tettem, úgy most is trapézszelvénnyel közelítem a keresztalj geometriáját, amelyet három mennyiséggel tudunk leírni a vizsgált keresztmetszetben:

  • a keresztalj talpszélessége (b1),
  • a keresztalj felső lapjának szélessége (b2),
  • a keresztalj magassága (h).

A feszítőacél helyzetének meghatározása után, azokat soronként három mennyiséggel tudjuk jellemezni:

  • a feszítőacélok száma az adott sorban (ni),
  • a feszítőacélok átmérője az adott sorban (di),
  • a feszítőacélok távolsága a keresztmetszet alsó síkjától (ai).
A cikk folytatódik, lapozás:123456789Következő »

Irodalomjegyzék

  • [1] Dr. Klatsmányi Tibor. Vasbetonszerkezetek – Feszített vasbetonszerkezetek. Budapest: Tankönyvkiadó; 1988.
  • [2] H.1. Vasúti Hídszabályzat, H.1.4. utasítás – Vasúti vasbeton, feszített vasbeton és betonhidak tervezése. Budapest: MÁV Zrt.; 2019.
  • [3] UIC 713: Design of monoblock concrete sleepers. UIC, 2004.
  • [4] Dr. Major Zoltán. Nagy sebességre alkalmas előfeszített vasbeton keresztalj (1. rész) – Igénybevételek számítása. Sínek Világa 2021;LXIII(6):2-12.
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2022 / 4. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
Oldal nyomtatása A cikkhez még nem szóltak hozzá - Új hozzászólás
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©