A nyomott feszültségtest alsó hosszát a 85. képlet alapján lehet meghatározni, míg felületét a 86., és a súlypontját a b3 oldaltól mérve a 87. képlet szerint.

Az eddigi ismereteink alapján meghatározhatóvá válik a 88. képlet alapján az egyes feszítőacélsorokban kialakuló húzóerőérték, valamint a 89. képlet alapján ezek eredője is.

A 90. képlet szerint elvégezhetjük a nyomott feszültségtest térfogatának számítását, amely alapján a nyomott övben kialakuló nyomóerő áll rendelkezésünkre.
Ezen a ponton megállva meg kell vizsgálnunk, hogy fennáll-e a vetületi egyensúly. Ha igen, akkor a számítás folytatható. Ha nem, akkor új semleges tengely kijelölése szükséges, amely MS Excel környezetben egyszerűen elvégezhető feladat. Ha azt tapasztaljuk, hogy a nyomóerő nagyobb, mint a húzóerő, akkor x értékét csökkenteni, míg ellenkező esetben növelni kell. Ezt az iterációt a vetületi egyensúly eléréséig szükséges folytatni. Az egyensúly elérését követően a 91. képletnek megfelelően meghatározható a feszítőacélsor és a nyomott betonöv súlypontja közötti távolság.
 A 91. képlet szerint meghatározott erőkar ismeretében a törőnyomaték a 92. képlet szerint számítható.
Vizsgálat fordított helyzetben (az aljközépi keresztmetszetben negatív nyomaték)

Abban az esetben, ha aljközépi negatív nyomatékra vizsgáljuk az aljat, akkor a számítás elvi sémája a 7. ábrának megfelelően alakul át. Itt csupán azon értékek számítását mutatom be, amelyek eltérnek az előző fejezetben ismertetett-től.
A nyomott feszültségtest alsó hosszát a 93. képlet alapján, míg felületét a 94., és a súlypontját a b2 oldaltól mérve a 95. képlet szerint lehet meghatározni.
Az egyes feszítőacélsorok nyúlása a 96. képletnek megfelelő módon számítható, míg a nyomaték meghatározásához szükséges erőkar értéke a 97. képlet szerint.

Összefoglalás

Cikkemben megoldást mutattam be az előfeszített vasúti kereszt­aljak szilárdsági méretezésére. Részletesen foglalkoztam a beton jellemzőinek, valamint a feszítési feszültség időbeni változásával. A hőérlelés hatásának figyelembevételével bemutattam a feszítési veszteségek számítását a Vasúti Hídszabályzat [2] előírásai alapján, majd ezeket szem előtt tartva számítási modellt dolgoztam ki a repesztő- és a törőnyomaték meghatározására. Az alkalmazott modell előnye, hogy MS Excel környezetbe implementálva könnyen használható. A felgyorsított számítás lehetőségeit kihasználva több variáns számítása is gyorsan elvégezhető, ezáltal a kialakítandó szerkezet optimalizálása is megoldható.