Rovatok 2015-től
Rovatok
- Bemutatkozás »
- Fejlesztés beruházás »
- Informatika »
- Korszerűsítés »
- Környezetvédelem »
- Közlekedésbiztonság »
- Közlekedéstörténet »
- Kutatás »
- Megemlékezés »
- Méréstechnika »
- Mérnöki ismeretek »
- Minőségbiztosítás »
- Szabályzatok »
- Technológia »
- Egyéb »
Szerzői segédlet
A Sínek Világa folyóirat szerzőinek összeállított szempontok és segédlet.
Tovább »Nagy sebességre alkalmas előfeszített vasbeton keresztalj (2. rész) – A repesztő- és a törőnyomaték meghatározása
A feszítőerő és annak időbeli változása
Ahogy azt a betonjellemzők esetén is láthattuk, a feszített szerkezetek esetén tapasztalható folyamatok időfüggésétől nem tekinthetünk el. Ugyanez igaz a feszítőerő megváltozására is, hiszen a kezdeti feszítőerő értékének ~30%-a is elveszhet a végállapot eléréséig. Előfeszített tartók esetén az alábbi feszültségveszteségeket kell számításba venni:
- a feszítőacél relaxációjából származó veszteség,
- a feszítőpad és a feszítőacél gyártás alatti hőmérséklet-különbségéből származó veszteség,
- a beton zsugorodásából származó veszteség,
- a beton kúszásából származó veszteség.
A feszítési feszültség csökkenését okozza továbbá a beton összenyomódása is a tartóra engedett feszítőerő miatt, de ez nem veszteség, mivel épp ennek az összenyomódásnak az előidézése a célunk. Ha a tartóra olyan külső húzóerőt fejtünk ki, amely hatására a betonfeszültség értéke zérus lesz, akkor a feszítőacélokban éppen a feszítési feszültség értéke fog ismételten fellépni.
A kezdeti feszítőerő értéke
Annak érdekében, hogy a feszítőacélokban a képlékeny alakváltozás kialakulását elkerüljük, limitálnunk kell a bennük kialakuló feszültséget. A feszítőacélokban kialakított feszítési feszültségre teljesülni kell a 40. és 41. képletek szerinti egyenlőtlenségeknek.
ahol:
σp0: a feszítőbetétben előidézett feszültség [N/mm2],
fpk: a feszítőacél-szakítószilárdság karakterisztikus értéke [N/mm2],
fp0,1k: a feszítőacél 0,1%-os egyezményes folyáshatárhoz tartozó feszültségének karakterisztikus értéke [N/mm2].
A kezdeti feszítési feszültség meghatározásakor figyelembe lehet venni rövid idejű relaxációs veszteségeket is a 42. a képlet alapján.
ahol:
σp,m,0: a kezdeti feszítési feszültség [N/mm2],
Δσpir: a rövid idejű relaxációs veszteség [N/mm2].
A rövid idejű relaxációs feszültségveszteség analóg módon határozható meg az utasítás [2] alapján, és három relaxációs osztály vehető figyelembe:
- 1. osztály (R1): szokásos mértékű relaxációval rendelkező feszítőhuzalok és pászmák,
- 2. osztály (R2): alacsony mértékű relaxációval rendelkező feszítőhuzalok és pászmák,
- 3. osztály (R3): feszítő rudak.
Irodalomjegyzék
- [1] Dr. Klatsmányi Tibor. Vasbetonszerkezetek – Feszített vasbetonszerkezetek. Budapest: Tankönyvkiadó; 1988.
- [2] H.1. Vasúti Hídszabályzat, H.1.4. utasítás – Vasúti vasbeton, feszített vasbeton és betonhidak tervezése. Budapest: MÁV Zrt.; 2019.
- [3] UIC 713: Design of monoblock concrete sleepers. UIC, 2004.
- [4] Dr. Major Zoltán. Nagy sebességre alkalmas előfeszített vasbeton keresztalj (1. rész) – Igénybevételek számítása. Sínek Világa 2021;LXIII(6):2-12.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.