A cikk szerzője:

Dr. Kövesdi Balázs egyetemi docens
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Nagy szilárdságú acélok a hídépítésben

A nagy szilárdságú acélanyagok alkalmazása már széles körben elterjedt a járműiparban, mobildaru-szerkezeteknél, offshore szerkezetekben, illetve a hajóiparban. Építőmérnöki felhasználásuk ezeknek az új és nagy teljesítőképességű acélanyagoknak napjainkban még csekély, ám egyre növekszik. A felhasználás elterjedését jelenleg erősen korlátozza a hiányos méretezési háttér, ami kiegészítő kutatásokat tesz szükségessé. Ezek a kutatások, melyek a nagy szilárdságú acél felhasználásának elterjedését hivatottak szolgálni, számos nyugat-európai, amerikai és ázsiai egyetemen nagy ütemben zajlanak, továbbá a BME Hidak és Szerkezetek Tanszékén is. Ma a világon a nagy szilárdságú acélt építőmérnöki szerkezeteknél leggyakrabban nagy fesztávú hídszerkezetekben alkalmazzák súlycsökkentés és ezáltal igénybevétel-csökkentés céljából. Másik felhasználási terület a szintén nagy fesztávú térbeli felületszerkezetű rácsos tartók, esetleg rácsos gerendák.

Fáradási specifikumok és fáradási élettartamot növelő eljárások

Mivel a nagy teljesítőképességű hegesztett acélszerkezetek folyáshatára és fáradási élettartama között a laboratóriumi kísérletek és az eddigi kutatások eredményei alapján nem lehetett egyértelmű összefüggést találni, a nagy teljesítőképességű acélok alkalmazásával együtt elterjedtek a fáradási élettartamot javító eljárások. A nemzetközi szakirodalom – [7] és [9] – a fáradási élettartam-növelő technikáknak három csoportját különbözteti meg, melyekről magyar nyelven is olvasható leírás [8]. A három csoport a következő:

  • varratalak módosítása (éles sarkok, mikrohibák lemunkálása – feszültségkoncentráció csökkentése érdekében);
  • varratalak módosítása – maradó feszültségek csökkentése;
  • környezeti hatások minimalizálása.

Az első csoportba a következő eljárások tartoznak:

  • tompavarratok dudorjának síkba munkálása;
  • sarok- és tompavarratok varratszegélyének kiköszörülése;
  • varratszegély újraolvasztása (AWI, plazma vagy lézertechnológiával).

A második csoportba tartoznak a varratalak mechanikai deformálásának módszerei:

  • gépi kalapálás (hammer peening);
  • tüskézés/verőcézés (needle peening);
  • szemcseszórás;
  • nagyfrekvenciás kalapálás (Ultrasonic impact treatment, UIT).

A harmadik csoportba az aktív és passzív korrózióvédelem tartozik.
A laboratóriumi vizsgálatok alapján ezek az élettartamot növelő eljárások általában a nagy ismétlésszámú fáradási tartományban tudnak hatékonyak lenni, és jelentős fáradási élettartam-növekedést elérni. Ezek az eljárások azoknál a szerkezeti részletosztályoknál hatékonyak, melyeknél a fáradt repedés a varratszegélytől indul [6]. Azoknál a szerkezeti kialakításoknál, melyeknél varratrepedés a jellemző tönkremeneteli mód, a fent felsorolt eljárások csak kis hatékonysággal alkalmazhatók. A nemzetközi szakirodalomban található fáradási ellenállást növelő technikák közül ebben a cikkben hármat mutatunk be.

Szegélyköszörülés

5. ábra. Eredeti és szegélyköszörüléssel módosított varratalak [9]A szegélyköszörülés célja a varratalak módosítása révén a feszültségkoncentráció csökkentése, a szegélybeégések, a hideg ráfolyások, a mikrorepedések megszüntetése és kedvezőbb varratalakprofil kialakítása. Az eredeti és a szegélyköszörüléssel módosított varratalakot és a köszörülés javasolt méretét az 5. ábra mutatja. A kiköszörülés mértékének minimálisan 0,5 mm-nek kell lennie, 40 mm vastag lemezekig a maximális mérete a lemezvastagság 7%-a lehet. A 40 mm-nél vastagabb lemezek esetén a szegélyköszörülés mélysége maximum 3 mm lehet [9].
A kiköszörülés sugarát a köszörülési mélység és a lemezvastagság függvényében kell meghatározni. A köszörülési sugár minimális mértékének r/t ≥0,25 és r/d ≥4 összefüggéseket kell kielégítenie. Ennek megfelelően egy 10 mm vastag lemez és 5 mm mély köszörülési mérték esetén a köszörülési sugárnak 2,5 mm-nél nagyobbnak kell lennie. A szegélyköszörüléssel a fáradási osztály az IIW ajánlása alapján [7] az eredeti fáradási osztály 1,3-szorosára növelhető S235–S355 acélok esetén (ami 2,2-szeres élettartam-
növekedésnek felel meg, m = 3-mal számolva). Ennél magasabb szilárdsági osztályú szerkezetek esetén a növelő tényező értéke 1,5 (ami 3,4-szeres élettartam-növekedésnek felel meg, m = 3-mal számolva) [8].
Ez a varratjavító eljárás csak 90-es részletosztályig alkalmazható (6. ábra), mert ennél magasabb részletosztályok már nem a varrat szegélyétől kiinduló repedésekre vonatkoznak. Ennek megfelelően a varratjavítással maximálisan 112-es fáradási osztály érhető el.

6. ábra. Köszörülés fáradási osztályt módosító hatása [9]

AWI újraolvasztás

7. ábra. Jellemző eredeti és újra­olvasztás utáni varratalak [9]A varratszegélynél lévő hibák nemcsak köszörüléssel, hanem AWI újraolvasztással is javíthatók. Az újraolvasztás hagyományos AWI hegesztőgéppel történik, amit hegesztőhuzal nélkül alkalmaznak a varratjavítás során. Az IIW ajánlásaiban pontosan rögzített hegesztési paraméterbeállításokat adnak meg a pontos hőbeviteli mennyiség meghatározása és a kedvező varratalak elérése érdekében [8]. Egy jellemző eredeti és egy újraolvasztás utáni varratkép látható a 7. ábrán.
Megjegyzendő, hogy az AWI újraolvasztás technikája nagyon érzékeny a szennyeződésekre, melyek az újraolvasztás során bekerülhetnek a varratba, illetve az alapanyagba. Fontos, hogy az újraolvasztás előtt a felületről és környezetéből minden szennyeződést (festék, homok, szemcseszórás stb.) el kell távolítani csiszolással vagy más módon [8]. Továbbá ezzel a varratalak-módosító eljárással is csak maximálisan 90-es fáradási osztályú szerkezeti részletek javíthatók. Az AWI újraolvasztással a fáradási osztály az IIW ajánlása alapján [9] az eredeti fáradási osztály 1,3-szorosára növelhető S235–S355 acélok esetén, ennél magasabb szilárdsági osztályú szerkezetek esetén a növelő tényező értéke 1,5.

A cikk folytatódik, lapozás:« Előző12345Következő »

Irodalomjegyzék

  • [1] IABSE-AIPC-IVBH: Structural Engineering Documents. Use and application of High-Performance Steels for Steel Structures - 8, 2005.
  • [2] EN 1993-1-1. Eurocode 3: Design of steel structures - Part 1.1: General rules and rules for buildings. CEN. 2009.
  • [3] EN 1993-1-12. Eurocode 3: Design of steel structures - Part 1-12: Additional rules for the extension of EN 1993 up to steel grades S700. CEN. 2007.
  • [4] K. Mela, M. Heinisuo: Weight and cost optimization of welded high strength steel beams. Engineering Structures, Vol. 79, 2014, pp. 354–364.
  • [5] J.O. Pedro, A.J. Reis: High strength steel (HSS) S690 in highway bridges. Comparative design, Proceedings of the 8th European Conference on Steel and Composite Structures (Eurosteel 2017), September 13-15, 2017, Copenhagen, Denmark.
  • [6] C.S. Shim, J.W. Whang, C.H. Chung, P.G. Lee: Design of double composite bridges using high strength steel. Procedia Engineering, Vol. 14, 2011, pp. 1825–1829.
  • [7] A. Hoobacher: Recommendations for fatigue design of welded joints and components. IIW document XIII-1965-03 / XV-1127-03, 2003.
  • [8] A. Gál: A hegesztési varratok fáradási szilárdságának növeléséről. MAGÉSZ Acélszerkezetek, Vol 4. 2014, pp. 50–57.
  • [9] P.J. Haagensen, S.J. Maddox:
  • IIW recommendations on post weld improvement of steel and aluminium structures. IIW-XIII-2200r7-07 Revised, July 2010.
  • [10] E. Gogou: Use of high strength steel grades for economical bridge design. MSc thesis study, TU Delft, 2012.
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2018 / Különszámában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©