A cikk szerzője:

Antal Árpád szakmai tanácsadó
Magyar Tűzihorganyzók Szervezete

Tűzihorganyzott acélszerkezetek a kötöttpályás közlekedésben

Az európai acélgyártás robbanásszerű fejlődése jelentős változásokat hozott a gazdaság szinte valamennyi ágában. Az acélgyártás és acélfelhasználás tömeges elterjedésével párhuzamosan kényszerű igény jelent meg a hatásos korrózió elleni védelemre, és ennek köszönhető a tűzihorganyzási technológia elterjedésére is.

 

A munka eredményeit 2014 őszén publikálták, egyúttal a német építésügyi előírásokban engedélyezték a közforgalmú hidaknál – kis és közepes fesztávolságok esetében – a tűzihorganyzott acélszerkezetek alkalmazását. A kutatások során megállapították, hogy a németországi közúti hidaknál a hidak tönkremenetelét elsősorban a korrózió, ezt pedig az utak egyre intenzívebb téli sózása, a nem megfelelő vagy éppen elmaradt karbantartás okozta (megjegyezzük, hogy Németországban 2030-ig több mint 10 ezer közforgalmi célú hidat építenek újjá).
A fáradási szilárdsággal kapcsolatos vizsgálatok során összehasonlító kísér­le­teket végeztek bevonat nélküli és tű­zi­hor­gany­zott szerkezeti elemekkel. Össze­­fog­lalásul megállapították, hogy a tű­zi­hor­ganyzás alkalmazható technológia a hídépítésnél – kis és közepes fesztávolságoknál –, amennyiben a szükséges tervezési, gyártási előírásokat betartják. Az erre vonatkozóan kialakított új szabályok megfelelnek a vonatkozó európai szabványok követelményeinek. Ezzel megnyílt az út az előtt a korrózióvédelmi eljárás előtt, mellyel a 80-100 éves korróziós élettartam is könnyedén elérhető lesz. Ehhez pedig legalább 200 µm vastagságú horganyréteget kell felvinni a darabok felületére tűzihorganyzással. Ez a feltétel egyszerűen teljesíthető a hidak gyártásánál egyre inkább használatos korszerű, finomszemcsés acélok felhasználásával.
Az EN 10025-3:2004 szerinti normalizált vagy normalizálható, valamint az EN 10025-4:2004 szerinti ter­mo­mecha­nikusan hengerelt, hegeszthető finomszemcsés szerkezeti acélok megfelelő szilíciumtartalommal (a szabványok 7.4.3. pontja), kitűnően alkalmazhatók a kívánt rétegvastagság eléréséhez (1. ábra).

1. ábra. Normalizált és termomechanikusan hengerelt acélokon várható tűzihorganyréteg-vastagságok

A nagyobb tartószerkezetek helyszíni hegesztésekor (toldás) hiányzó horganybevonat pótlására kidolgozták azt a technológiát, mely a tűzihorgany-bevonat élettartamához mérhető megoldást jelent. Ugyanis a helyszíni hegesztés, majd megfelelő felülettisztítás után cinkkel történő termikus fémszórással lehet pótolni a hiányzó horganyréteget. A fémszórt réteg pórusait előírás szerinti festékbevonattal szükséges tömíteni, így biztosítható a kapcsolat több évtizedes védelme (Pkt. 5.5 „ZTV-ING: Baustellenschweißstöße) [2].
A hidak tervezéséhez és gyártásához külön segédletet adtak ki (2. ábra).

2. ábra. Tervezési segédlet [3]

A fent leírtak figyelembevételével könnyedén elérhető lesz a 80-100 éves, karbantartásmentes élettartam. Ezt bizonyítják a világban megtalálható, több évtizede tűzihorganyzott hidakon (Anglia, Németország, Hollandia, Kanada stb.) mért horganyréteg-vastagságok (3. ábra), illetve az elmúlt években Németországban elvégzett kitéti vizsgálatok is.
A német A44-es autópályán megvalósítás alatt áll egy referenciaprojekt, mellyel elsőként kívánják demonstrálni az új előírások szerint épített a tűzihorganyzott hidak képességeit. Érdemes lenne tanulmányoznunk és követnünk a németországi példát.

Kötött pályán kötetlenül

A kötöttpályás közlekedés céljait szolgáló acélszerkezeteket érő mechanikai igénybe­vételek semmiben nem különböznek máshol alkalmazott társaiktól. Amennyiben a legfontosabb mércét, a korróziós igénybevételt nézzük, itt legtöbbször jóval kedvezőbb állapotokat találunk, mint az autópályákon és közutakon. Gondolunk itt a vasútvonalak természetközeli fekvésére, ahol a korróziós hatások mértéke messze alatta marad az autópályák mentén tapasztalható értékeknek.

A cikk folytatódik, lapozás:« Előző123Következő »

Irodalomjegyzék

  • [1] Dr. rer.oec. P. Maas; Dr.-Ing. P. Peissker: Hand­­buch Feuerverzinken. Deutscher Ver­lag für Grundstoffindustrie, Leipzig-Stutt­gart, 1993.
  • [2] Prof. Dr.-Ing.D. Ungermann; Dipl.-Ing.D. Rademacher; Prof. Dr.-Ing.M. Oechsner; Dipl.-Ing. F. Simonsen; Dipl.-Ing.(FH), SFI P. Lebelt: Feuerverzinken im Stahl-und Verbundbrückenbau. Bericht Nr. 164, G.A.V. e.V., 2014.
  • [3] Forrás: Institut Feuerverzinken GmbH, Industrieverband Feuerverzinken e.V., 2015.
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2015 / Különszámában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©