Rovatok 2015-től
Rovatok
- Bemutatkozás »
- Fejlesztés beruházás »
- Informatika »
- Korszerűsítés »
- Környezetvédelem »
- Közlekedésbiztonság »
- Közlekedéstörténet »
- Kutatás »
- Megemlékezés »
- Méréstechnika »
- Mérnöki ismeretek »
- Minőségbiztosítás »
- Szabályzatok »
- Technológia »
- Egyéb »
Szerzői segédlet
A Sínek Világa folyóirat szerzőinek összeállított szempontok és segédlet.
Tovább »Új távlatokat nyújtó diagnosztika
Diagnosztikai eszközök fejlesztése
A diagnosztikai vizsgálatokat alapvetően két nagy csoportra osztjuk: a gépi (mérővonatos), illetve a kézi eszközökkel végzett mérésekre.
A számítástechnika és a méréstechnika fejlődése lehetővé tette, hogy a korszerű mérőeszközök elterjedésével a vasúti diagnosztika területén is igen sok mérési adatot gyűjtsünk az infrastruktúráról, amelyek elemzését követően a karbantartási feladatok optimalizálhatók.
Gépi diagnosztikai eszközök
Vágánygeometriai mérés
Az interoperabilitás megkövetelte, hogy a korábban a vasutaknál alkalmazott „hárompont” (húr) elvű mérésről áttérjünk a torzításmentes mérésre. Ennek megvalósítására két lehetőség kínálkozott. Az egyik, amikor a húrelvű (statikus) mérést matematikai módszerekkel torzításmentes mérési eredménnyé alakítjuk át. A másik az inerciális elvű mérési rendszer alkalmazása, ahol minimális sebességgel haladva, dinamikusan és folyamatosan történik a mérés. Az FMK–004 mérőkocsi esetében az első megoldást alkalmazzuk, míg az FMK–007 mérőkocsinál a két módszer kombinációjával kapjuk meg az adatokat.
Az FMK–007 mérőkocsi mérőrendszere felújításának eredményeként, a korábban külön működő járműdinamikai mérőrendszerrel integrálva, a mérési eredmények (vágánygeometria, járműdinamika) tetszőlegesen és együttesen megjeleníthetők (1. ábra).
A fejlesztések során megvalósítottuk, hogy az egyes mérőkocsik mérési eredményeit ugyanabban az irodai rendszerben tudjuk megjeleníteni.
A mérési eredmények további felhasználására kidolgoztuk a vágánygeometriai rendszerek irodai szoftverét, így lehetőségünk van arra, hogy elemezzük a süppedés mozgószórását, és ebből lehet következtetni az alépítményi hibára (2. ábra). Az elmúlt időszakban több alkalommal végeztünk georadaros mérést és vizsgálatot, ezek alapján az új építésű pályán, illetve a korosabb vágányokon az alépítmény állapotára lehet következtetni. Terveinkben szerepel, hogy ezt a vizsgálati módszert is rendszeressé tesszük a MÁV vonalhálózatán.
Itt kell megemlíteni, hogy a nemrég rendszerbe állított űrszelvénymérés jól bevált, és nagyon sok fáradságos kézi mérést tudtunk ezzel kiváltani.
Síndiagnosztika
A MÁV KFV Kft. jogelődjének megalakulását is egy sínhibából bekövetkezett baleset tette szükségessé.
A sínhibák diagnosztizálásában mára Európában az egyik legnagyobb kapacitással rendelkezünk.
Az elmúlt időszakban több gépi ultrahangos berendezést építettünk. Az első két mérővonatot – saját erőből – a munkatársaink fejlesztették és építették. 2016-ban már a negyedik mérővonat építését fejeztük be a MÁV-Start Zrt.-vel. Ennél a fejlesztésnél elmondhatjuk, hogy a MÁV-csoporton belüli együttműködéssel valósult meg a projekt, és ami még eddig nem adatott meg számunkra: nem egy leselejtezett vasúti kocsira telepítettük a mérőrendszereket, hanem egy csaknem teljesen új járműre (3. ábra).
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.