Az első jelentősebb átalakítás 1892-ben történt. Ekkor a két oldalszárnnyal bővítették az épületet (3. ábra). A földszintes oldalszárnyak kéttengelyesek és enyhe hajlású nyeregtetővel fedettek. Az új toldalékok homlokzati kialakítása és nyílásai megfeleltek az épület korábbi rendszerének. A korabeli építési engedély szerint ekkor az állomás további épületekkel bővült.

A Budapestet Veresegyházon át Váccal és Gödöllővel összekötő helyiérdekű vasútvonal az ország első villamosított vasútvonala volt, melyet 1911. szeptember 2-án adtak át. A beruházással kapcsolatban számos kisebb épület épült a váci vasútállomás területén.
1931-ben került sor az épület előcsarnokának bővítésére, új homlokzati kiképzésre és a tető megemelésére (4. ábra).

A homlokzatot kilenctengelyesre bővítették, a középrizalitra íves záradékú oromfalat építettek. Az új felvételi épület így kilenctengelyes lett, középen háromtengelyes álközéprizalittal. Ehhez csatlakoztak az attikával koronázott, földszintes toldaléképületek. Ez stílusában és tömegében az átépítés előtt látható állapot (5. ábra).

A földszinti homlokzatot sávozott vakolat tagolja, a nyílások félköríves záródásúak, vakolatból kialakított, tagozott béllettel. Az emeleti ablakok könyöklői alatt az utcai homlokzaton csúcsban záródó, lapos köténydísz van.
A historizáló vakolatarchitektúra neobarokk elemeket mutat, míg a középrizalit fölé emelt íves oromfal késői szecessziós elemekkel gazdagított.