Rovatok 2015-től
Rovatok
- Bemutatkozás »
- Fejlesztés beruházás »
- Informatika »
- Korszerűsítés »
- Környezetvédelem »
- Közlekedésbiztonság »
- Közlekedéstörténet »
- Kutatás »
- Megemlékezés »
- Méréstechnika »
- Mérnöki ismeretek »
- Minőségbiztosítás »
- Szabályzatok »
- Technológia »
- Egyéb »
Szerzői segédlet
A Sínek Világa folyóirat szerzőinek összeállított szempontok és segédlet.
Tovább »Vác állomás korszerűsítése (3. rész) – A felvételi épület
Az épület állapota a felújítás előtt
Az épület tömege, külső homlokzata, vakolatarchitektúrája, tagozatai viszonylag jó állapotban őrizték a XX. század első harmadában történt átalakítás műformáit. A belső terek viszont jelentősen átalakultak, a burkolatok és nyílászárók nagyrészt kicserélődtek, és az alaprajzi elrendezés is megváltozott. Az épülethez 1996-ban faszerkezetű előtetőt építettek, héjazatait kicserélték.
Az épület funkcionális kialakítása az idők során folyamatosan változott, ennek következménye rosszul használható, zavaros térstruktúra lett.
Az emeleten lakások voltak, a földszinten számottevő volt a hasznosítatlan terület (pl.: bezárt kultúrváró, restikonyha) vagy rosszul hasznosított terület (pl.: MÁV-Start-irodák, restijátékterem, öltözők), az utasáramlás kis, zegzugos területeken folyt.
A műszaki kialakítás a XXI. századra elavult.
Főbb beavatkozások
A felújításkor teljes belső funkcionális átrendezésre került sor. A földszinten helyezték el az utaskiszolgálási tereket (az utascsarnokot, pénztárt, mosdókat, üzleteket, kormányablakot). Az emeleten és a földszint egy részén a szolgálati helyiségek, forgalomirányítás, technológiai terek, irodák, öltözők kaptak helyet. A pincébe került a gépészet és az egyéb funkciók.
Az átalakítás során az emeletközi födémek cseréje is szükséges volt. Új, sík vasbeton födém készült, mely az eredeti főfalakra terhel fészkes betüskézéssel. Az új utascsarnok tágas terének kialakítása miatt falkiváltásokra volt szükség gerendák és új vasbeton pillérek alkalmazásával.
A 12 kéményt lebontották, és 4 visszaépült a gépészet légtechnikai rendszerei számára.
A tetőt faanyagvédelmi szakvélemény alapján részben javították, részben cserélték. A fa zárófödém alulról tűzgátló burkolatot kapott, a faanyagokat tűz-, rovar- és gomba ellen kezelték.
A tetőre engóbozott (agyagiszap bevonatú) égetett agyagcserépfedés, illetve bitumeneslemez-szigetelés került.
A nyílászárók az eredeti mintájára, azzal megegyező osztású és keretarányú, egyedileg gyártott, kapcsolt gerébtokos fa nyílászárók, hőszigetelt kivitelben, háromrétegű üvegezéssel.
A homlokzati tagozott vakolatot helyreállították, és a szükséges helyeken kiegészítették saját anyagú, cementbázisú vakolattal. Az ablakok körül gipszből készült az eredeti tagozott béllet helyreállítása. Az emeleti ablakpárkányok alatti köténydíszeket újraépítették (6. ábra). A vakolat az épülethez illeszkedően szilikátbázisú. A homlokzati színt falkutatás alapján választották ki.
A falakat eredetileg nem szigetelték talajnedvesség ellen, az utólagos szigetelés injektálással és kiegészítő kent szigeteléssel, a lábazat lélegző vakolattal készült.
A korábbi, szakszerűtlenül kivitelezett fa előtető helyére – a funkcionális igény miatt – egy korabeli minta (Józsefvárosi pályaudvar előtető) alapján készült, egyedileg gyártott fa előtető került, bár ezen a helyen az előtetőnek nincs közvetlen történelmi előzménye, mert az épület mellett egy faszerkezetű csarnok volt.
A belső terek a fenntarthatóság jegyében vandálbiztos és akadálymentes kialakításúak, az épülethez illeszkedő, annak formavilágával nem konkuráló, egyszerű, neutrális esztétikával, kevés – főleg arculati – szín alkalmazásával. Az utascsarnok mészkő padló- és falburkolatot kapott, a falakon a törtfehér alapfestés dominál. A mosdókban a padló sötétebb szürke, a falakon pedig bézs, nagyméretű kőporcelán burkolólapok vannak.
A munkát nehezítette, hogy a teljes átalakítást folyamatos üzem mellett, ütemezve, részleges használatba vételi engedélyezésekkel kellett elvégezni, továbbá több tender több szakági kivitelezőjének kellett együttműködnie.
Mint minden átalakításkor, itt is számos meglepetéssel szembesült a kivitelező. Például: az eredeti húzott karú, lebegő kőlépcső az átépítés közben leszakadt, a helyére vasbeton lépcső került az eredetivel közel megegyező geometriával.
Kiviteli terv építész-generáltervező: Mata-Dor Architektúra Kft.
Generálkivitelező: Swietelsky Magyarország Kft.
Összefoglaló
Az átépítés során az épület visszakapta az 1931-es állapota szerinti megjelenését. Az azóta elvégzett szakszerűtlen vagy stílusidegen kiegészítéseket, szerkezeteket eltávolították. Szerkezetei ugyanakkor magas műszaki színvonalúak, megfelelnek a mai elvárásoknak is. Az örökségvédelmi és műszaki szempontok között egyensúlyozva, jó kompromisszumos megoldásokat találtak a munkálatokban részt vevő tervezők és örökségvédelmi szakemberek.
Az épület funkcionális kialakítása és technológiai rendszerei illeszkednek a komplett állomási rekonstrukcióhoz, azzal együtt értelmezendők. Szerencsés, hogy egy épület és teljes környezete az állomási előtértől, az aluljárón át a peronokig (7. ábra) együtt tudott megújulni, nagyrészt összhangban az állomási infrastruktúra többi, kapcsolódó elemével, egységes arculattal és többé-kevésbé egységes minőségben.
Fontos lenne, hogy az épület és környezetének üzemeltetése hosszú ideig biztosítsa és élvezhetővé tegye ezt a minőséget.
Irodalomjegyzék
- Muskovics György: Vác állomás korszerűsítése. Sínek Világa, 2015/3.
- Feczkó Róbert, Muskovics György,
- Vörös József: Vác állomás korszerűsítése (2. rész). Műtárgyépítések. Sínek Világa, 2016/1.
- Bozóki Lajos – Lechner Lajos Tudásközpont (2013): Dokumentáció műemléki érték védetté nyilvánításához.
- Frisnyák Zsuzsa (2001): A magyarországi közlekedés krónikája 1750–2000. História – MTA Történettudományi Intézete.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.