Rovatok 2015-től
Rovatok
- Bemutatkozás »
- Fejlesztés beruházás »
- Informatika »
- Korszerűsítés »
- Környezetvédelem »
- Közlekedésbiztonság »
- Közlekedéstörténet »
- Kutatás »
- Megemlékezés »
- Méréstechnika »
- Mérnöki ismeretek »
- Minőségbiztosítás »
- Szabályzatok »
- Technológia »
- Egyéb »
Szerzői segédlet
A Sínek Világa folyóirat szerzőinek összeállított szempontok és segédlet.
Tovább »Vadállatok által megrongált alépítmény helyreállítása
A statikus szondázás során egy 35 mm átmérőjű szondacsúcsot sajtoltak a talajba, amely rögzíti a talaj ellenállását, ami alapján meghatározható az alépítmény teherbírása, állapota, illetve az esetleges fellazulások és kiüregelődések pontos helyzete. A mérés során 4 méter mélységig azonosították a töltést alkotó anyag teherbírását. A padkán könnyű ejtősúlyos szondával tervezetten 4 méter mélységig, de legalább a fallazulás alsó síkjáig végeztek felmérést.
A vizsgálat megállapításai
CPT-szondázások
A vágánytengelyi szondázásokat 6 méterig készítették a töltéstalpig. 1 Mpa alatti csúcsellenállás nem jelentkezett, ami kizárta, hogy a vágánytengely vonalában üreg, fellazulás legyen. Kivétel ez alól a 133+09 és a 144+44 hm szelvények (7. ábra), e szelvényekben 1,4–1,6 és 1,6–2,0 m között a szondacsúcs ellenállás nélkül haladt. A töltés anyaga agyag, homokos agyag és homokos lösztalajból épült. Valamikor 1-1,5 m-es töltésmagasítás történt.
A 133+09 hm szelvény eredménye (CPT-szondázás)
Dinamikus szondázások a padkán
A szondázások a zúzottkő padkán készültek 4-5 m mélységben. Ezek eredménye alapján látható, hogy a padka a teljes szakaszon igen laza. Azokban a szelvényekben, ahol a tényleges üreg került feltárásra, 1 méter alatt is jelentkezett 1 ütés/10 cm ellenállás, ami laza állapotra, fellazult zónára utalt (8. ábra).
A helyszíni feltárások alapján kijelenthető, hogy a vágánytengelyben a 133+09-es és a 144+40-es szelvények kivételével nincs folytonossági hiány, azaz nincs üreg.
Verőszondázás eredménye
A padkán készített feltárásokból és a kitermelt föld mennyiségéből (sok kicsi üreg) látható, hogy jellemzően az állatok sem tudtak keresztirányú értelemben nagy mélységig a töltésbe hatolni, mivel a töltéstestet alkotó laza szemcsés anyag nem volt kellően állékony. Azokon a helyeken, ahol nagyobb kitermelt anyagmennyiség volt, ott a vágánytengellyel párhuzamos üregeket találtak.
A vállalkozó az üregek kitöltését az MSZ EN 12715:2002 szabvány Speciális geotechnikai munkák kivitelezése, injektálás című szabvány alapján tervezte meg.
Irodalomjegyzék
- [1] Eller Balázs, Simon Ilona. Emlősállatok odúi a vasúti alépítményben. Sínek Világa 2019;2:25-28.
- [2] Wikipédia.
- [3] Soilcon Kft. vizsgálati eredménye – jegyzőkönyv.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.