Ha visszatekintünk az elmúlt évtizedre, látható, hogy hihetetlen mennyiségű feladat hárult a vasútépítőkre. Először a Dunántúlon a Bajánsenye–Zalalövő, majd a Zalalövő–Boba és a Kelenföld–Székes­fehérvár vonal újult meg 2010-ig.
Ezt követték a balatoni és az alföldi vonalak, elkészült a Lepsény–Szántód-Kőröshegy vasúti vonalszakasz fejlesztése, Szabadifürdő megállóhely–Siófok állomás és Zamárdi felső állomások között új, második vágányú szakaszok épültek. 
Megújult a Szolnok és Szajol közötti vasúti vonalszakasz is, amelynek leglátványosabb eleme a Tisza-híd acélszerkezetének cseréje és a Zagyva-híd átépítése volt. A Szol­nok–Szajol vonalszakasz felújítása része a 100-as vasútvonal komplex korszerűsítésének. Budapest–Cegléd–Szol­nok között már korábban, a Szajol és Püspökladány szakasz 2015 végére épült át. Elkészült a vasúti pályakorszerűsítés Tiszatenyő–Békéscsaba között. Befejeződött Békéscsaba állomás és befejezés előtt áll Székesfehérvár állomás átépítése, továbbá a Budapest–Esztergom vasútvonal átépítése. A debreceni vasútállomás átépítése, és a debreceni intermodális csomópont kialakítása is még ebben a támogatási ciklusban megvalósulhat. Püspökladány és Debrecen között folytatódik a 100-as vonal rekonstrukciója. A MÁV Zrt. lebonyolításában EU-s forrásból valósul meg a Budapest–Miskolc vasútvonal Nagyút–Mezőkeresztes állomásai között a jobb vágány felújítása, a befejező munkák még ez év elején elkészültek. Befejeződött Pécs állomás felújítása. Kaposváron, Keszthelyen és Balatonszentgyörgyön folytatódik az állomásfejlesztési program.

Az átépítések során a műtárgyak, a felsővezeték ki-, illetve átépítésére került sor, új biztosítóberendezés épült a mai követelményeknek megfelelően.
A műtárgyak (pl. a szolnoki Tisza-híd, Zagyva-híd) a korábban nem tapasztalt, rövidebb kivitelezési idő alatt épültek át, így a forgalomnak is jóval hamarabb vissza lehetett azokat adni.
A kivitelezéseket többéves előkészítő munka előzte meg, gondolva a várható követelményekre.
Nemcsak a környezet adottságait kellett figyelembe venni, hanem a települési környezetet is, így előtérbe került a zaj- és rezgésvédelem, valamint az élővilág védelme is.
A munkáknál fő szempont volt a biztonság javítása, az utazási komfort és utaskiszolgálás, utaskapcsolatok más vasúti-közúti közlekedési irányokhoz illesztése.
A vasútállomásokon az átmenő vágányok mellé magas peronok, továbbá liftes aluljárók épültek, hogy az idősek és a mozgáskorlátozottak is meg tudják közelíteni a vágányokat. Több állomás előterében par­kolót és buszmegállót alakítottak ki, és új, fedett kerékpártárolót létesítettek. A lakosságot minden települési környezetben a forgalom zajától zajárnyékoló fallal védik.

A kivitelezések jellemzői

• nagy mennyiségű feladat, magas minőségi követelmény jelenik meg a kivitelezés során, mivel 160 km/h sebességre és 225 kN tengelyterhelésre kell alkalmassá tenni a vasúti berendezéseket;
• a munkavégzés rendszeres vonatközlekedés mellett történik, ezért fokozottan veszélyes, a személyi és tárgyi baleset kockázata magas;
• a kivitelezés a MÁV technológiai területeitől nem választható el (a vasút állandó üzeme mellett, folyamatos a vonatközlekedés, a felsővezetékben 25 000 V feszültség, a földön és a föld alatt élő, üzemelő kábelek);
• szűk munkakörnyezetben kell a kivitelezési technológiákat beilleszteni;
• több szakma vesz részt a kivitelezési folyamatban (vasútépítés, hídépítés, magasépítés, szerkezetépítés, mélyépítés, kis- és nagyfeszültségű áramvezetés, távközlési és biztosítóberendezés, különféle anyagmozgatások, állványépítés, víz fölötti munka, földmunka stb.);
• több kivitelező, alvállalkozó vesz részt a folyamatban, de a fővállalkozókra és az alvállalkozókra is egyaránt vonatkozik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek betartása.

Munkavédelmi intézkedések

• kivitelezés csak vasúti hatóság által kiadott jogerős határozat alapján kezdhető meg;
• ezután munkavédelmi megállapodás keretében kell a MÁV Zrt. és a vállalkozók között megállapodni a munkavédelmi szabályok betartására;
• a fővállalkozó előzetes bejelentést köteles tenni (írásban) az illetékes megyei kormányhivatal munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzési osztályának abban az esetben, ha az építőipari kivitelezési tevékenység időtartama előreláthatóan meghaladja a 30 munkanapot, és egyidejűleg ott több mint 20 munkavállaló végez munkát, továbbá a tervezett munka meghaladja az 500 embernapot [1];
• az előzetes bejelentés időszerű adatait az építési munkahelyen jól láthatóan el kell helyezni (projekttábla);
• a kivitelezés csak akkor kezdhető meg, ha a kivitelezési tervdokumentáció részét képezi a meghatározott tartalmú biztonsági és egészségvédelmi terv;
• a kivitelező köteles munkavédelmi koordinátort igénybe venni (foglalkoztatni vagy megbízni) a tervezés és a kivitelezés alatt. A koordinátor indokolt javaslatait a felelős műszaki vezető a biztonságért viselt felelőssége keretében érvényesíti.
• a létesítésben munkát végzőknek kötelező együttműködést ír elő a szabályzat;
• az azonos munkaterületen egyidejű foglalkoztatásnál a munkavégzést úgy kell összehangolni, hogy az ott dolgozókra, a munkavégzés hatókörében tartózkodókra veszélyt ne jelentsen, az összehangolás megvalósításáért a felek által megjelölt munkáltató, ilyen kikötés hiányában a fővállalkozó, illetve aki a tényleges irányítást gyakorolja, az a felelős [2].