A kivitelezés főbb követelményei

• tervezés, kivitelezés, használatba vétel és üzemeltetés a kor tudományos, technikai színvonala mellett elvárható követelmények megtartásával történhet (EU- és nemzeti, MÁV Zrt. szabványok alkalmazásával);
• a tervezés folyamatában a közreműködők (beruházó, kivitelező, koordinátor stb.) helyes kiválasztása és folyamatos együttműködése;
• a munka megkezdése előtt a résztvevőket munkavédelmi oktatásban kell részesíteni, ez a belépési engedély a MÁV Zrt. területén történő munkavégzés, tar­tózkodás feltétele, amit írásban kell kérni, és a kiadott engedélyt a munkavégzés időtartama alatt a munkahelyen kell tartani;
• az átépítés időszakában előfordul, hogy a munkaterület melletti vágányon állandó a vonatforgalom, ezért ide munkavédelmi sebességkorlátozást kell elrendelni (20-40 km/h);
• a forgalmi vágány felől tartózkodni, munkát végezni csak figyelőőr, jelzőőr vagy külön munkairányító állandó jelenléte és közreműködése mellett biz­tonságos, mivel ilyen sebességnél az elsodrási határ 2,20 m, az üzemi közlekedési tér széle 3,20 m [3];
• gépi munka során külön munkairányítóra van szükség úgy, hogy a forgalmi vágány űrszelvényébe munkagép nem nyúlhat be, amikor vonatközlekedés történik, a vonat érkezése idejére a gépet alaphelyzetbe kell állítani, hogy a közlekedő vonat űrszelvényébe ne nyúlhasson bele;
• nagygépi vágánymunkánál tilos a gépről forgalmi vágány felől leszállni, ott tartózkodni, figyelőőr felügyelete nélkül munkát végezni. Üzem közben az alá­verő gépet 10 m-nél jobban nem szabad megközelíteni!
• a munkába vett vágányon munkagépek közlekednek, ezért szükséges az űrszelvény alsó részének betartása, biztosítása, mivel ennek megsértéséből sikamlás, kocsikiesés fordulhat elő [4];
• figyelemmel kell lenni a villamos felsővezeték (25 000 V 50 Hz) jelenlétére, ezért az ilyen munkákhoz erősáramú szakközeg (biztonsági őr) jelenléte és írásos munkaengedélye szükséges, amíg ez nincs kiadva, a munka nem kezdhető meg [5];
• a villamos felsővezeték visszakapcsolásának feltételeiről minden esetben meg kell győződni, és a visszakapcsolás tényét minden érintett fél tudomására kell hozni, és ehhez minden biztonsági intézkedést meg kell tenni!
• szükséges lehet az áram alatti felsővezeték 2 m-ig történő megközelítése (pl. létrák, bakok, állványok használata esetén), de ebben az esetben is elengedhetetlen a 2 m védőtávolság betartása, érintésvédelemről kell gondoskodni nagy kiterjedésű fémtárgyaknál nyílt vonalon 5 m, állomáson 10 m távolságig a felsővezeték mentén, az elektromos feltöltődés kiküszöbölésére;
• leesés elleni védelem biztosítása, amikor a munkavégzés magasban történik [6];
• a kivitelezési munkaterületen a jól láthatósági mellény és ipari fejvédő sisak használata kötelező, a többi védőeszköz a speciális technológiák és munkavédelmi követelmények szerint alkalmazandók (pl. zaj, por, rezgés, egyéb veszély esetén).

Veszélyes munkafolyamatok és berendezések

• vágányépítés,
• villamos vontatás helyhez kötött berendezései,
• a teljes állomást vagy vonalat érintő távközlő, erősáramú és biztosítóberendezés,
• vasútüzemi technológiai területek tér­világító berendezése.

A megvalósulást követően a berendezést a vonatkozó előírások szerint készre kell jelenteni. Ekkorra az előírt vizsgálatoknak, mérési jegyzőkönyveknek meg kell lenniük, fel kell készülni az üzembe helyezést követő esetleges kivitelezői üzemeltetésre (folyamatos ellenőrzés, előírt vizsgálatok). Az üzemeltető a veszélyes létesítmény, berendezés üzemeltetését az üzembehelyezési eljárás során írásban rendeli el.
A munkavédelmi üzembe helyezés feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat, ennek során különösen vizsgálni kell:

• a létesítést végzők (tervező, kivitelező) megfelelőségi nyilatkozatait, mérési eredményeket, tanúsítványokat, szükséges hatósági engedélyeket, az üzemeltetéshez szükséges dokumentumok meglétét és megfelelőségét;
• a létesítésben közreműködő (tervező, kivitelező) írásban köteles nyilatkozni, hogy a tervezés, kivitelezés során a munkavédelmi törvény szerinti előírásokat betartotta, alkalmazta [7].

A munkálatokba számos alvállalkozó kapcsolódik be, esetenként ad hoc jelleggel, többségük azonban nincs tisztában a vasúti kivitelezés vagy közreműködés veszélyeivel (vonatközlekedés, űrszelvény szabadon tartása, elsodrási határ, villamos felsővezetékhez közeli munkák). Ezért a máshol megszokott módon végzik a munkájukat, de ellenőrzésnél vagy baleset esetén derül ki a kellő gyakorlat vagy felkészülés hiánya, ami súlyos következménnyel járhat, nemcsak magukra, hanem a vasúti közlekedésben részt vevőkre nézve is.
Aki ezeket az előírásokat megszegi, vagy nem tartja be, a kivitelezési munkahelyen – elsodrási határon belül – nem tartózkodhat.
A vasúti munkaterület eltér a megszokottól, hiszen a felsorolt előírások be nem tartása közlekedő vonattal történő balesethez vezethet, ami súlyos megítélés alá esik, és személyi, továbbá anyagi következménnyel jár.
Ezért a munka megkezdése előtt a vállalkozók oktatására és a munkájuk ellenőrzésére kiemelt figyelmet kell fordítani.
Az átépítéssel új helyzet áll elő a vasúti forgalomban, magasabb minőségi szint jelenik meg, ezért az ideiglenes új és régi berendezések jelenléte miatt nagyon oda kell figyelni a változásokra. A forgalomirányítás régi szerkezetei kicserélődnek. Változik a műtárgyak, jelzők helye (pl. a rálátási távolság 400 m lesz). A változásokat oktatni, ismertetni kell a forgalmi szolgálattal, a többi érintett vasúti munkavállalóval, de szükség esetén a lakosságot és az utasokat is tájékoztatni kell a közösséget érintő változásokról.

Előforduló főbb hiányosságok

Az eddigi tapasztalatok alapján az alábbi munkavédelmi szabálytalanságok a leggyakoribbak:

• technológiai, organizációs tervek elnagyoltsága vagy hiánya;
• daruzás, gépi munka elsodrási határon belül történik, ehhez munkairányító vagy figyelőőr nincs kijelölve vagy nincs a helyszínen;
• munkagépek és azok felszerelésének hiányosságai;
• egyéni védőeszközök használata (jól láthatósági mellény, védősisak, zaj, por, rezgés elleni védelem hiányosságai);
• leesés, beesés elleni kellő védelem hiánya, állványon tárolt anyagok, eszközök többletsúlya, és a leesés elleni rögzítésének figyelmen kívül hagyása;
• terepszint feletti, alatti munkák során a jelölések, korlátok hiánya;
• a vasúti pályára vonatkozó jelzések hiánya (pályán dolgozók, járhatatlan pályarészek, lassúmenetek nem kellő jelölése);
• a munkaterületre vonatkozó tiltó, figyelmeztető és tájékoztató táblák hiánya;
• villamos üzemi földelések hiányosságai;
• űrszelvény alsó részének hiányosságai (zúzottkő és hosszúsín tárolása esetén);
• idegen személyek (gépkocsivezetők, gép­kezelők) foglalkoztatása, MÁV Zrt. belépési engedély hiánya;
• környezet nem megfelelő tisztán tartása (hulladékok, veszélyes hulladékok kezelése, tárolása, halmozódása a helyszínen);
• 230–400 V villamos kötések, vezetékek mechanikai és csapadékvíz elleni védelme, villamos vizsgálat hiányosságai;
• éjszakai munkavégzésnél kivilágítás, elvakítás veszélyének figyelmen kívül hagyása;
• többnapos munkaszünetek előtt, a meteorológiai hatások (szél, hó, fagy, csapadék, áradás) kivédésére való felkészülés hiánya.

A kivitelezésnél a biztonsági szabályok betartása a MÁV Zrt. területén mindenkire, így a külső vállalkozókra is vonatkozik. A vasút biztonsága megköveteli a vágányok közötti, melletti körültekintő tartózkodást, munkavégzést, erre minden munkavállaló időbeli és kellő felkészítését.