A csatlakozásra vonatkozóan nyert modellezési eredmények 

A vizsgálódás fő célja a híd és az átmenettel csatlakozó töltésszakasz elemzése volt. Olyan kérdésekre kerestem a választ, hogy a csatlakozásnál kialakuló süllyedéskülönbség nagyságát mennyiben befolyásolja

• a hídhoz csatlakozó töltés magassága;
• milyen szerepe van az áthaladó szerelvény sebességének.

A 9. ábra a feliratban megadott esetre vonatkozóan a vonatterhelés hatására bekövetkező függőleges elmozdulásokat az idő függvényeként ábrázolja célszerűen megválasztott pontokban (A folyópálya, aljak felfekvési síkja; C folyópálya, térszín; D folyópálya, –3,0 m az altalajban; E háttöltés, aljak felfekvési síkja; F háttöltés, térszín; G híd közepe, aljak felfekvési síkja). A Plaxis programban a dinamikus idő fogalma az áthaladási idővel egyezik meg. Az ábra alapján a következőket állapíthatjuk meg:

• a legnagyobb süllyedés a folyópályán, az aljak felfekvési síkján mutatkozik A);
• a háttöltés tetején bekövetkező süllyedések kisebbek E);
• a hídon bekövetkező süllyedés (lehajlás) ennél is kisebb G);
• a süllyedések a mélységgel jól látható mértékben csökkennek (A-C-D, illetve E-F).

Megjegyzem, hogy más töltésmagasságokra és sebességekre is a 9. ábrán láthatókhoz hasonló tendenciákat kaptam.
A 10. ábra hosszmetszetben mutatja a töltésmagasság és a sebesség változásából kiadódó 6 különböző esetre az összes süllyedést, amennyi az építés kezdetétől a vonat áthaladásának pillanatáig keletkezett. Az ábrán az látható, hogy a vonatteher áthaladásakor az összes süllyedés

• a folyópályán a legnagyobb, s a töltésmagassággal természetszerűen növekszik;
• a háttöltés zónájában sokkal kisebb, mint a folyópályán;
• a hídfőktől kb. 25 m-re kezd csökkenni, a töltésmagasságtól és a sebességtől csaknem függetlenül;
• a nagyobb sebesség hatására valamivel kisebb, de a különbség gyakorlatilag elhanyagolható;
• a tartószerkezeten mindegyik esetben – érthető módon – azonosan csekély.

A 11. ábra ugyanarra a 6 esetre mutatja hosszmetszetben a teher áthaladásakor bekövetkező többletsüllyedéseket. Az előbbieken túl a következőket vehetjük észre:

• a folyópályán a nagyobb sebesség kisebb többletsüllyedéseket okoz;
• a folyópályán a többletsüllyedések sebességek miatti különbsége alacsony töltés esetén a legnagyobb;
• a többletsüllyedések változásának jellege a folyópálya és a háttöltés határán megváltozik;
• a háttöltésen sajátos hullámzások jelentkeztek; 
• a háttöltés zónájában a nagyobb sebesség nagyobb többletsüllyedéseket indukál; 
• a háttöltés zónájában a többletsüllyedés kevésbé függ a sebességtől és a töltés­magasságtól;
• a hídon lévő vágány vonatteher alatti többletlehajlása a 3 mm-t sem éri el.