Dr. Erdősi Ferenc 1934. április 19-én született Pécsett. A középiskolát szülővárosában végezte, 1956-ban földrajz-geológia szakos középiskolai ta­ná­ri oklevelét a Szegedi Tu­do­mány­egye­tem Természettudományi Karán, 1960-ban történelemszakos diplomát az ELTE Bölcsészettudományi Karán szer­zett. 1956–1963 között Mar­ca­li­ban és Pécsett középiskolai tanár, 1963-tól 1967-ig a Pécsi Tanárképző Főiskola földrajzi tanszékén tanársegéd. 1967-től a Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézetének kutatója, az 1980-as években a térszerkezeti osztály vezetője, tudományos főmunkatárs, 1989-től tudományos tanácsadó. Kandidátusi értekezését 1977-ben védte meg, 1989-ben lett a földrajztudomány doktora, 1989 óta tanít a Pécsi Tudományegyetem Ter­mé­szet­tudo­má­nyi Karán. 1993-ban egyetemi ta­ná­ri kinevezést kapott. 1999–2002 között Széchenyi-professzori ösztöndíjas. Az MTA Földrajzi Bizottságának, a Doktori Tanács földrajzi és meteorológiai szakbizottságának, a Nem­zet­kö­zi Földrajzi Unió telekommunikációs bizottságának tagja. Az utóbbi két év­ti­zedben a közlekedés- és hírközlésföldrajzban, a telematika területi hatásának kutatásában publikált hiánypótló monográfiákat és tudományos közleményeket. E témakörökben vezet kurzusokat doktori iskolákban. 2004-ben Baross Gábor-díjjal és a Magyar Köztársasági Érdemrend Lo­vag­ke­reszt­­jével tüntették ki.