Gyalogosok átvezetése a vasúti pályán

A hatályos szabályozás is használja a vasúti gyalogos-átkelőhely fogalmát, azonban nem következetesen. A módosítás a gyalogos forgalom vasúti pályán történő átvezetésére vonatkozó valamennyi szabályozási helynél a vasúti gyalogos-átkelőhely fogalmat vezeti be.
A hatályos szabályozás lehetővé teszi, hogy bizonyos esetekben (amikor egyébként az elhelyezésnek helyszíni akadálya nincs) a vasúti gyalogos-átkelőhely terelőkorlát, illetőleg biztosítás nélkül is létesülhessen. E lehetőség megszüntetésének, a gyalogos forgalom biztonságának növelése érdekében a módosítási javaslat főszabályként kimondja, hogy a vasúti gyalogos-átkelőhelyet terelőkorláttal kell ellátni – ezzel megteremtve az összhangot az OVSZ (Országos Vasúti Szabályzat) előírásaival –, és csak nagyon szűk körű és indokolt esetben engedi meg a kivételt (vasúti megállóhely vagy helyi vasúti pályahálózathoz tartozó vasúti pálya esetén, ha a helyi adottságok a terelőkorlát elhelyezését nem teszik lehetővé).
Vasúti gyalogos-átkelőhelyek esetében a hatályos szabályozás csak lehetőségként írja elő a gyalogosok részére szolgáló fénysorompónak a vasúti pálya túlsó oldalán (ún. áthívó jelzőként) történő elhelyezését. A módosítás szerint új fénysorompót mindig a vasúti gyalogos-átkelőhely után kell elhelyezni. Ez alapvetően közlekedésbiztonsági célt szolgál azzal, hogy biztosítja a gyalogos részére az átkelés teljes ideje alatt a fénysorompó jelzésének folyamatos láthatóságát.
Költségtakarékossági megfontolásból meglévő vasúti gyalogos-átkelőhelyeknél a hiányzó áthívó jelzőket a vasútvonal vagy a biztosítóberendezés korszerűsítésekor kell elhelyezni.
Azokban az esetekben azonban, amikor a vasúti gyalogos-átkelőhely háromnál több vágányt keresztez, a fénysorompót – jelzésének korlátozott látási viszonyok között is jó láthatósága érdekében – az átkelőhely előtt is el kell helyezni.

Vasúti átjárók előtti közúti sebességkorlátozás

A forgalomszabályozási előírások rendszerezése, összegzése során a tervezői, üzemeltetői és jogalkalmazói tapasztalatok a sebességkorlátozási előírások korszerűsítését is megkívánják. A módosítások az átjárókban alkalmazott közúti sebességszabályozás, valamint a jelzésrendszer egységesítése tekintetében hatékonyabb szabályozási megoldást tartalmaznak, és a vasúti átjárók közlekedésbiztonságának javítását is szolgálják.
A módosítás megtartja a hatályos szabályozásban megjelölt átjárók körét. Ugyanakkor nem teszi kötelezővé a közúti sebességkorlátozás automatikus elrendelését a lakott területen kívüli szilárd burkolatú úton lévő, csak fénysorompóval biztosított vasúti átjárók előtt. 
Azt az elvet követi, hogy vasúti átjáróban sebességkorlátozást csak a szükséges helyeken, egyedi vizsgálat alapján, a helyszíni adottságok, az átjáró, a vasúti pálya észlelhetősége, kialakítása, illetve egyéb közlekedésbiztonsági okból rendeljenek el.

Az útburkolati jelek tervezési és létesítési előírásainak módosítási javaslatai

Az útburkolati jelek tervezési és létesítési előírásait a 11/2001. (III. 13.) KöViM rendelet írja elő. A javasolt módosítás a jogalkalmazás hatékonyabbá tétele, megkönnyítése, és ezáltal a jogkövető magatartás elősegítése érdekében a vasúti átjárókkal, kerékpáros vasúti átjárókkal és vasúti gyalogos-átkelőhelyekkel kapcsolatos forgalomszabályozási előírásokat egy jogszabályban, az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII. 21.) KM rendeletben rendszerezi. A jogszabályok közötti koherencia megteremtése érdekében a kap­csolódó jogszabályok ennek megfelelő módosítását is el kell végezni, és az útburkolati jelek tervezési és létesítési előírásairól szóló miniszteri rendeletet az új szabályozással összhangba kell hozni.
Mivel a 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet tárgyi hatálya kiterjed a kerékpáros vasúti átjárókra és a vasúti gyalogos-átkelőhelyekre is, ezért a kapcsolódó jogszabályok, így a 11/2001. (III. 13.) KöViM rendelet ennek megfelelő módosítását is el kell végezni.
A jelenleg hatályos, az útburkolati jelek tervezési és létesítési előírásairól szóló miniszteri rendelet a személyi hatályát kizárólag az utak kezelőire, illetve tulajdonosaira terjeszti ki, viszont szükséges a személyi és tárgyi hatály összhangba hozatala, ezért indokolt a személyi hatálynál a vasúti pályahálózat működtetőit is megjelölni.

Módosítási javaslat a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről

Az előző pontban említett módosítási javaslatok, azok indokoltsága azonos módon érintik a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről szóló 83/2004. (VI. 4.) GKM rendeletet is. Ezért e rendelet esetében is szükségessé vált az összhang megteremtése a 20/1984. (XII. 21.) KM rendeletben szereplő, illetve oda átemelt új szabályozásokkal (tárgyi és személyi hatály pontosítása, törölt szabályozások megjelölése).

Javaslatok a KRESZ módosítására

A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet közismert nevén a (KRESZ) is módosításra szorul. A balesetek, valamint a közlekedési szokások figyelemmel kísérése és elemzése rávilágított arra, hogy szükséges a vasúti átjárókra vonatkozó jelzések jelentésének és a vasúti átjárók térségében érvényes sebességkorlátozás hatályának pontosítása. A módosítás – az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet módosításával összhang­ban – lehetővé teszi a vasúti átjárók előtti sebességkorlátozás távolságának csökkentését, továbbá pontosítja a vasúti átjárókra vonatkozó veszélyt jelző táblák jelentését, illetve megállási kötelezettség esetén a megállás helyét.

A vasúti átjárók előtti sebesség­korlátozás hosszának csökkentése

A jelenlegi szabályozás a vasúti átjáróra figyelmeztető veszélyt jelző táblához rendeli a sebességkorlátozó jelzőtábla kihelyezését, amelynek hatálya a vasúti átjáró kezdetéig tart. A módosítás – az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet módosításával összhangban – az egysávos előjelző táblával együtt elhelyezett sebességkorlátozó jelzőtábla hatályát vasúti átjáró kezdeténél feloldja. A közút kezelője a módosítás hatályba lépése után az egysávos előjelző táblával egy oszlopon is elhelyezheti az átjáróra vonatkozó sebességkorlátozó jelzőtáblát, így a biztonságos megállás szempontjából a legfontosabb szakaszon – a hatályos szabályozáshoz képest harmadakkora távolságon – lesz érvényes a sebességkorlátozás a vasúti átjárók előtt.

A vasúti átjáróra figyelmeztető veszélyt jelző tábla hatályának kiterjesztése

A közúttal párhuzamosan haladó vasút­vonal esetén gyakran előfordul, hogy a közútból a vasútvonal felé kiágazó utak vasúti átjárón haladnak át. A hatályos szabályozás ilyen esetekben csak a KRESZ 139. ábrája szerinti útirány-előjelző tábla alkalmazását engedélyezi, ami egyedi tervezésű, nagyméretű jelzőtábla jelentős költséggel és a rálátást is akadályozó mérettel. A módosítás – a 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet módosításával összhangban – lehetővé teszi, hogy a közúton haladó, arról jobbra vagy balra kanyarodó jármű vezetője számára veszélyt jelző tábla alkalmazásával és irányt mutató kiegészítő nyíllal is előjelezhető legyen az ott levő vasúti átjáró.

A vasúti átjáró előtti megállási kötelezettség pontosítása

A jelenlegi szabályozás, a KRESZ 39. § (3) bekezdése részletezi, hogy a KRESZ 98., 99., 99/a vagy 99/b ábra (vasúti át­járó kezdete táblák) szerinti jelzésnél, vagy a megállás helyét jelző útburkolati jel előtt mely esetekben kell megállni. A módosítás pontosítja a jelenlegi rendelkezést azzal, hogy az a–h) pontok bármelyikének teljesülése esetén nem a vasúti átjáró kezdetét jelző táblánál, hanem e tábla előtt kell megállni.