Az 1976. évi szabályzat

Az előző, 1951. évi szabályzat megjelenése után Európa-szerte a gőzmozdonyok helyett a villamos és a dízelvontatás vált általánossá. Ez a mozdonyok tengelyterhelését és tengelyelrendezését alapvetően megváltoztatta. Kevesebb tengellyel – de az 1938. évi 25 t tengelyterhelésnél nem nagyobb tengelyterheléssel – nagyobb vonóerőt tudtak az új vontatójárművek kifejteni, mint a gőzmozdonyok. Ez a vasutakat új ideális teher és új szabályzatok kidolgozására késztette. Megszületett az U 71 jelű tehermodell, amelyet az 1976. évi szabályzatban már a MÁV is átvett.
A MÁV Vezérigazgatóság részéről fejezetenként kiadott, jelenleg is érvényes szabályzat (VH.76.) tartalmáról a fejezetcímek adnak felvilágosítást. A szabályzat fejezetei és kidolgozói (A személyek neveit Evers Antal visszaemlékezése alapján rögzítettük):
I. Általános előírások, terhek, méretezés (kidolgozta a Közlekedési Távközlési Műszaki Főiskola: Dénes Emil, Evers Antal, Németh István)
II. Alapozások (kidolgozták az Uvaterv szakemberei: Darvas Endre, Rosnyay András, Petur Alajos)
III. Beton- és kőanyagú szerkezetek (készült a BME Vasbeton Tanszékén,
Szalay Kálmán, Balázs György, Erdélyi
Attila munkájaként)
IV. Acélszerkezetek (készült a BME Acélszerkezetek Tanszékén, Szépe Ferenc, Platthy Pál, Szittner Antal által)
V. Faszerkezetek (kidolgozta: Uvaterv, Darvas Endre, Rosnyay András, Petur Alajos)
VI. Ideiglenes hidak (kidolgozta: MÁVTI, Czvikovszki Ferenc, Keresztény József)
VII. Peronok és rakterületek alatti hídszerkezetekre, gyalogfelüljárókra, jelző­hidakra és a vasutat keresztező közművezetékekre vonatkozó előírások
VIII. Meglévő hidakra vonatkozó előírások
IX. Vasúti hidak használatbavétele, vizsgálata, fenntartása (összeállította a MÁV Vezérigazgatóság Hídosztálya: Forgó Sándor, Nemeskéri-Kiss Géza, Evers Antal)
Az I.–VI. és IX. fejezetek elkészültek, azonban jogi problémák miatt azokat a következő záradékkal adták ki először: „Ideiglenes jelleggel használatba véve 1976. aug. 1-től a MÁV hídjainál.” Az 1981. évi kiadásnál: „Érvényes a MÁV hídjainak tervezésére és kivitelezésére...”
A VII. fejezet elkészült ugyan, de hivatalosan nem adták ki, ezt részben rendeletek, például a vasutat keresztező közművezetékekre a Kötelező irányelvek a fővasúti vágányok és ezekből kiágazó iparvágányok alatt átvezetésre kerülő vezetékek tervezésére, valamint kivitelezésére (KPM 112521/1970. 6.E.) rendelet helyettesíti a mai napig.
A VIII. fejezet nem készült el.
A hiányzó fejezetek lényegében azért nem készültek el, mert a műszaki szabályozás 1980-ban bevezetett reformja eredményeként a szabályzatokat és így a vasúti hídszabályzatot – közúti hídszabályzattal együtt – ágazati szabvánnyá kellett átdolgozni.
A jóváhagyási problémák megoldása és az országos jellegű hatály elérése érdekében elindult az ágazati szabványként való kidolgozás.

A szabályzatok szabványosítása

Az ágazati szabványok kidolgozásakor szempont volt, hogy – ahol lehet – a vasúti és a közúti hidakra vonatkozó előírások azonosak legyenek. Így alakult ki 1981-ben az 1. sz. melléklet szerinti szabályozási rend, melyet a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium (KPM) Vasúti Hídosztály és a Közúti Hídosztály vezetői állítottak össze előzetes megállapodásként. Annak eredményeként a következő szabványok készültek el:
Első ütemben:
1. MSZ-07-3203 Acélhidak gyártása és szerelése. Követelmények.
2. MSZ-07-3202/1 Beton-, vasbeton és feszített vasbeton hidak építése. Követelmények.
3. MSZ-07-3204 Fahidak és hídállványok építése. Követelmények.
Ezek kiadását a szabályozási reform miatt megszűnt Építőipari Kivitelezési Szabályzat sürgette.
Szabványtervezetként 1990-ben készült el:
MSZ-07-2306/1T Vasúti hidak létesítésének általános előírásai és az
MSZ-07-2306/2T Vasúti hidak erőtani számítása,
MSZ-07-2306/3T Vasúti acélhidak tervezése,
MSZ-07-2306/4 T Vasúti vasbeton, feszített vasbeton és betonhidak tervezése ágazati szabványtervezet.
A szabványtervezet kidolgozásában részt vett: dr. Darvas Endre (Uvaterv), Forgó Sándor, dr. Koiss Iván (MÁV), Evers Antal (Közlekedési Felügyelet), valamint a 4. kötetben Vörös József (MÁV).
Nem készültek el az 1. melléklet szerint tervbe vett MSZ-07-2306/5 Vasúti hidak vizsgálata és az MSZ-07-2305/6 Vasúti hidak nyilvántartása c. szabványok. A 2306-os szabványtervezetek alapján a MÁV-nál a készített ellenőrző számítások tanúsága szerint a korábbi előírások figyelembevételével épített nagyhidak nem feleltek meg a 100 éves tartóssági követelményeknek. Az említett szabványtervezetek, ahogy a címükből is kiderül, az új hidak tervezésénél voltak alkalmazhatók. A meglévő hidakra vonatkozóan a H.1. sz., a H.1. – VU. I., a H.2. sz. és a H.4. sz. előírások a kiadásuk idején megfelelő szabályozást tartalmaztak. Idővel megállapítást nyert, hogy a tartóssági követelményekre (a fáradásra) vonatkozó előírás nem megfelelő, ezért indokolttá vált e kérdés rendezése.
Erre való tekintettel 1999-ben a MÁV megrendelésére és a Közlekedéstudományi Egyesület közreműködésével az MSc Kft. elkészítette a „H.4/2000. Utasítás a meglévő acélhidak teherbírásának és tartósságának megállapítása” tárgyú összeállítást. Az utasítás kidolgozásában részt vett: Evers Antal, Forgó Sándor, Duma György, Gál András, Solymossy Imre, Vörös József.
Ha az említettekből tanulságot kívánunk levonni, arra a következtetésre juthatunk, hogy a vasúti hidak tekintetében mindig komplex szabályozásra volt szükség, a tervezéstől az építésen át az üzemben tartás feltételeinek meghatározásáig.

Az Eurocode megjelenése

Az Eurocode az épületek (hidak) tartószerkezeteinek méretezésére vonatkozó, európai szinten harmonizált szabványcsomag, amely 10 témakör szabványsorozatából áll, és ezek teljes terjedelme mintegy 5000 oldalt tesz ki.
Az Európai Közösség Bizottsága – az alapító szerződés 95. cikke alapján – 1975-ben akciótervet dolgozott ki a kereskedelmi akadályok felszámolására. A cél, hogy harmonizálják a tartószerkezetek méretezésére vonatkozó műszaki előírásokat, amelyek majd felváltják a tagállamok nemzeti szabványait. Az első szabványok kidolgozása 15 évet vett igénybe. 1989-ben született a megállapodás az Európai Bizottság, a tagállamok és az Európai Szabványügyi Bizottság (Comité Européen de Normalisation; CEN) között, hogy az Eurocode-ok kidolgozása és közzététele a CEN feladata lesz. 1992–1998-ig 64 db ENV (európai előzetes szabvány) jelent meg, 2003-tól pedig már EN-ként (európai szabványként) adták ki őket.
Utóbbival gyakorlatilag párhuzamosan kezdte meg a MÁV is a hídtervezési szabványainak harmonizációját, és ebben a folyamatban a kezdetektől részt vett az MSc Kft.

Az előírások harmonizálása

Az első szerződés a MÁV Rt. és az MSc Kft. között e tárgyban 2002 szeptemberében született. Tárgya: „Vasúti hidak előírásainak UIC, Eurocode előírásokkal történő összehangolására javaslat kidolgozása és a meglévő hidak elemzése alapján mintaterv kidolgozására javaslattétel” volt.
Az azóta eltelt 16 évben szinte folyamatos volt az előrehaladás a harmonizáció területén, bár hozzá kell tenni, hogy 2014-ig igen apró lépésekben. 2006-ban elkészült a H.1.2. Utasítás „Vasúti hidak méretezésének általános előírásai” címmel. Az Utasítást a hatóság 1483/1/2006. számon hagyta jóvá, és 2007. március 1-jén lépett életbe. Kidolgozásában a Vörös József által vezetett csoport: Evers Antal, Mátyássy Lászlóné, Pozsonyi Iván, Földváry Kálmán vett részt, a kiadás előtti átvizsgálást és a végleges formába öntést az MSc Kft. részéről Solymossy Imre és Duma György végezte. Az utasítás már figyelembe vette az Eurocode előírásait, és attól csak minimális mértékben tért el. A kidolgozás végső fázisában nagy segítséget jelentettek a BME végzős vagy frissen végzett hallgatói (Orbán Zoltán, Tóth Axel Roland, Rafik Jaramani) részéről – tanszéki mentorálas mellett – az új és megelőző szabványok alkalmazásával készített összehasonlító próbaszámítások.
Elkészült 2006-ban a H.1.1. Utasítás „Vasúti hidak általános előírásai” című előírás is. Kidolgozói Evers Antal, Erdődi László Zoltán, Kiss Józsefné és Vörös József voltak, azonban hatósági jóváhagyásra nem került sor, és így a MÁV-nál sem léptették hatályba.
Ugyancsak 2006-ban készült el a H.3. Utasítás „Vasúti hidakon közlekedtethető járművek elbírálásához” című előírás (mozdonykönyv), amelyet a hatóság 1881/1/2006. számon hagyott jóvá, kidolgozója Hillier Dávid és Vörös József volt. Bár az Utasítást hivatalosan nem vonták vissza, de használata okafogyottá vált a vasúti pályahálózat liberalizációja és a TSI szerinti kölcsönös átjárhatósági követelmények életbelépésével.

Eurocode-alapú előírások kidolgozása

A 2014-ben a MÁV Zrt. által elindított és jelenleg is folyó munka már a Vasúti Hídszabályzat teljes átdolgozását és Eurocode-alapúvá tételét tűzte ki célul. Jelenleg ennek a folyamatnak a végső fázisánál tartunk.
Mivel a munka összetettsége jelentősen meghaladta az MSc Kft. kapacitásait, ezért a közreműködők köre jelentősen bővült, szinte az összes nevesebb hídtervező cég képviseltette magát (2. táblázat) legalább 1 fő közreműködővel, míg a munka oroszlánrészét a BME, valamint egy kötet erejéig a SZIE oktatói gárdája készítette.

A vasúti hidakra és átereszekre, valamint a nevesített egyéb műtárgyakra vonatkozó új H.1. Vasúti Hídszabályzat
(továbbiakban VHSZ) utasításgyűjtemény a következő kötetekből épül fel:

• H.1.1. Utasítás: Vasúti hidak és egyéb műtárgyak létesítésének általános előírásai
• H.1.2. Utasítás: Vasúti hidak és egyéb műtárgyak méretezésének általános előírásai
• H.1.3. Utasítás: Vasúti acélhidak tervezése   
• H.1.4. Utasítás: Vasúti vasbeton, feszített vasbeton és betonhidak tervezése
• H.1.5. Utasítás: Vasúti öszvérszerkezetű hidak tervezése
• H.1.6. Utasítás: Vasúti hidak geo­tech­nikai tervezése
• H.1.7. Utasítás: Meglévő vasúti hidak értékelése
• H.1.8. Utasítás: Vasúti pálya keresztezése közműjellegű létesítménnyel
• H.1.9. Utasítás: Vasúti hidak és egyéb műtárgyak műszaki felügyelete