A MÁV Zrt. megbízásából a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Építőmérnöki Kar Hidak és Szerkezetek Tanszéke dr. Dunai László tanszékvezető egyetemi tanár vezetésével, valamint az MSc Mérnöki Tervező és Tanácsadó Kft. alkotta konzorcium Duma György vezetésével készíti a H.1.2–7. Utasításokat. A további kötetek a MÁV Zrt. Üzemeltetési Vezérigazgató-helyettesi Szervezet Pályalétesítményi Igazgatóság Híd és alépítményi osztályán készülnek Tóth Axel Roland osztályvezető irányításával (2. táblázat).
A földrengésvizsgálatokat érintő részek kidolgozását dr. Vigh László Gergely vezeti.
A munka 2017 januárjában kezdődött. A Vasúti Hídszabályzat H.1.2.–H.1.6. köteteire a munkacsoportok által elkészített javaslatokat a csoport vezetői szakmai vitán ismertették, és azokat a résztvevők véleményezték. A szakmai vitát dr. Dunai László egyetemi tanár vezette a BME Hidak és Szerkezetek Tanszékén, 2018. március 13-án (8. ábra).­

Az utasításgyűjtemény területi hatálya Magyarország vasúti hálózatát képező, a Magyar Állam tulajdonában és a MÁV Zrt. vagyonkezelésében vagy tulajdonában lévő mindazon normál, keskeny és széles nyomtávolságú vasúti pályára terjed ki, amelyek üzemeltetési jogosultságát a vasúti hatóság – a vasútbiztonsági engedélyen keresztül – a MÁV Zrt.-re vonatkoztatva állapítja, illetve állapította meg.
Az utasításgyűjtemény területi hatálya kötelező jelleggel nem terjed ki a MÁV-csoportba tartozó elővárosi vasutakra (MÁV-HÉV), valamint a vasút-villamos (tram-train) városi infrastruktúrára.
Az Utasítás előírásai kötelező jelleggel a v ≤ 160 km/h sebességtartományra érvényesek. Az Utasításban szereplő előírások – az MSZ EN 1990 és az MSZ EN 1991-2 szabványokban megadott szabályok szerint – kiterjeszthetőek a legfeljebb 350 km/h sebességre tervezett vasúti műtárgyakra is.
A tárgyi hatálya a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 2. § 2.21. pont és alpontjai, valamint a 2. § 2.22. pont alapján meghatározott alábbi elemekre terjed ki:

• vasúti hidak és átereszek,
• vasúti terhet viselő egyéb műtárgyak,
• vasbeton tálca (lefejtő, töltő, kegyeleti mosó, kocsimosó),
• akna (vizsgáló, buktató, ürítő),
• vizsgálócsatorna (egyaknás, háromaknás),
• ürítőhíd, ürítőgarat,
• vasúti járműmérleg,
• fordítókorong,
• tolópad;
• alagutak, galériák, szárítótárók (a D.11. Utasítással együtt kezelendő),
• vasúti pályán kívüli hidak és átereszek,
• vágány melletti vagy feletti gyalogos, kerékpáros, közúti híd és áteresz,
• vágány feletti gyalogos-, kerékpáros-felüljáró,
• vágány feletti jelzőhíd, jelzőkonzol,
• védőműtárgy;
• alépítményi és geotechnikai műtárgyak (a D.11. Utasítás együtt kezelendő),
• támszerkezetek (tám- és bélésfalak),
• görgetegfogók (fal, borda, háló).

A H.1.2.–6. Utasítások egységes szerkezetben foglalják össze az acél, a beton, vasbeton és feszített vasbeton, valamint az öszvér anyagú új vasúti hidakra és műtárgyakra, illetve azok teherviselő szerkezeti elemeire vonatkozó, Eurocode-szabványokkal harmonizált tervezési-műszaki követelményeket és vasút-üzemeltetői igényeket. Ezzel lényegesen le­-
egyszerűsítik az utóbbi évtizedben már az Eurocode-on alapuló vasúti hídtervezési gyakorlatot.
A H.1.7. Utasítás a meglévő hidak teherbírási, fáradási, illetve használhatósági értékelésével foglalkozik. A korábbi hídszabályzatokhoz hasonlóan az Eurocode és a H.1.1.–6. Utasítások új hidak és műtárgyak tervezésére vonatkoznak, de ezek szemléletében és a H.4./2000 MÁV Utasítás aktualizálásával, kiterjesztésével. Ez az Utasítás egységes rendszerbe foglalva a meglévő acél és vasbeton anyagú, illetve falazott (kő, tégla) szerkezetű vasúti hidak erőtani felülvizsgálatát, illetve értékelésének alapelvét, követelményeit valamennyi szerkezeti elem (felszerkezet, saru, alépítmény, altalaj) vonatkozásában tartalmazza.
Az 1951. évi H.1. számú Vasúti Hídszabályzat hatálybalépése előtt épített hidak, valamint a később készült, de a használat során károsodott szerkezetek nyilvánvalóan nem felelnek meg az új hidakra vonatkozó és jelenleg érvényes hídszabályzati követelményeknek. Ezért ezeket – a rendeltetésszerű használhatóságuk megítéléséhez – mind teherbírási, mind tartóssági szempontból vizsgálni kell. Ennek során lehet eldönteni a megengedhető forgalmi terhelés mértékét és időtartamát, valamint meghatározni az ehhez szükséges forgalmi korlátozásokat és a várható fáradási meghibásodások felismerését célzó rendkívüli hídvizsgálatok szükségességét. Az azonos módon számított hidak fajlagos károsodásának mértéke alapján ütemezhető átépítésük sorrendje.
Fővonali hidak felújításának tervezése előtt e kötet alapján kell elkészíteni azoknak a hidaknak az „előéletét” figyelembe vevő ellenőrző statikai számításokat, melyek tervezése nem Eurocode-alapon készült. Ennek eredménye alapján kell kijelölni azon szerkezeti elemek cseréjét, illetve erősítését, melyek teherbírási mutatószámai nem teszik lehetővé a TSI szerinti kölcsönös átjárhatósági követelményeknek, tanúsítási és vasútbiztonsági előírásoknak való megfeleltetést. Ezeknek a munkáknak a gazdaságos kivitelezhetősége és a megmaradó eredeti szerkezeti elemek fáradásvizsgálati eredménye alapján becsülhető élettartam ismeretében lehet dönteni a felújításról, illetve a teljes átépítésről.
A H.1.7. Utasítás részletesen taglalja a szabályzat szerinti ideális LM 71 jármű­tehertől eltérő tényleges, illetve a nemzetközi vonali besorolást meghatározó típusjárműveket, valamint az ezekhez tartozó
és sebességtől függő dinamikus tényezőket. A statikai vizsgálat/mérlegelés szintjeit az elérendő célok függvényében az alábbiak szerint határozza meg:
I. korábbi (eredeti vagy üzemeltetés közben készített) statikai számítás alapján végzett műszaki mérlegelés;
II. egyszerűsített közelítő statikai számítás;
III. hagyományos (pl. manuális) statikai számítás;
IV. korszerű, a híd szerkezeti kialakítását, térbeli elrendezését és meghibásodásának jellegét megfelelően modellező számítógépes (numerikus) módszeren alapuló részletes statikai számítás;
V. terheléses célvizsgálattal igazolt IV. szintű ellenőrző számítás.
Részletesen taglalja az ellenőrző számítások módját, a figyelembe veendő biztonsági tényezőket, különös tekintettel a régi anyagokra. A fáradásvizsgálat során az általános tervezési módszert megengedi, de a híd fáradási kihasználtságának, valamint a becsülhető fáradási élettartamának meghatározására a lineáris károsodási hipotézisen alapuló részletes fáradásvizsgálati módszer alkalmazását írja elő. Ehhez megadja a múltbeli fárasztó vonattípusokat a különböző vonalakra.
A teherbírás és a tartósság értékelése során meghatározható, hogy a vonali besorolásnak, illetve a kölcsönös átjárhatóságnak, tanúsításra való alkalmassági követelményeknek megfelel-e a híd, és hogy a további üzemeltetés milyen járatási és felügyeleti intézkedéseket tesz szükségessé.
A függelékekben szereplő táblázatok és adatok (a statikai vizsgálat célja, szintjei és annak előírásai; a dinamikus tényezők kiszámított értékei; a korábbi hídszabályzatok járműterhei és dinamikus tényezői; a hídteherbírási nyilvántartólapok; az irányelvek hídfelújítások tervezéséhez) hasznos segédanyagot adnak a meglévő hidakkal foglalkozó szakembereknek.

Hogyan tovább?

A már említett, idén március 13-án megtartott, dr. Dunai László vezette szakmai vita (8. ábra) után – a beérkezett és ott elhangzott vélemények és javaslatok alapján – a bizottságvezetők összefogásával folyik a teljes anyag véglegesítése, összehangolása.
Ezután következik az elkészült javaslat alapján mintapéldák, összehasonlító vizsgálatok elvégzése, adott esetben a javaslatok korrigálása.
A munka befejezésének tervezett időpontja 2018 októbere. A cél, hogy az új szabályozás 2019. január 1-jével életbe léphessen. A vasúti pálya közműjellegű keresztezésének kialakítására vonatkozó H.1.8. Utasítás kidolgozása 2019-re marad; a Vasúti Hídszabályzat ezzel válik majd teljessé.
Írásunkból megállapítható, hogy a korábban, kellő alapossággal kidolgozott,
és a fejlődés irányát is figyelembe vevő szabályozások 15, maximum 25 év távlatában adtak megfelelő és biztos kapaszkodót a szakemberek számára.
Napjaink tapasztalata azt mutatja, hogy a fejlődés az élet minden területén egyre gyorsabb, és nagyobb változásokat eredményez. Ennek ellenére reméljük, hogy a rövidesen életbe lépő, vasúti hidakkal és egyéb műtárgyakkal kapcsolatos új szabályozás hosszú távon is megállja helyét a hidak tervezése, létesítése és felügyelete terén.