A feladat megvalósítása

A nagyívű korszerűsítési feladat megvalósítása a MAÚT által elnyert „IKOP-2.1.0-15-2018-00047 A magyar vasúti műszaki és üzemi szabályok korszerűsítésére az új előírások, szabályok, rendeletek és utasítások rendszerének megalkotása” című projekt keretében került sor.
A projekt megvalósítását közbeszerzési eljárás keretében a BME ITS nyerte el, az Utiber alvállalkozó bevonásával. A feladat elkészítését nehezítette a rövid határidő.
A munka megkezdésekor valamennyi szakterületre munkabizottságok jöttek létre. A munkabizottságokba az egyetemek, a MÁV Zrt., a GySEV és más intézmények elismert szakértőit delegálták.
Első lépés a meglévő szabályozások áttekintése, nemzeti szabályok kiemelése volt (4. ábra). Ennek keretében összesen mintegy 30 337 dokumentumot kellett áttekinteni és elemezni. A vasúti pályahálózat szabályozásaiból több mint 264 szabályozást kellett megvizsgálni és ezekből 53 szabályozásban találtak nemzeti szabályozási körbe tartozó szabályokat.

A munkát megkönnyítendő értékelőlapok készültek valamennyi szabályozáshoz, ezeken lehetett azonosítani a nemzeti szabályok kritériumait, és ezek alapján kerültek kijelölésre a nemzeti szabályok.
Az új szabályozások megalkotásakor kiemelt szempont volt, hogy a vasúti rendszer szabályozottsága koherens (folyamatos) legyen. Ennek érdekében a meglévő MÁV- és GySEV-utasításokból kiemelésre kerültek a nemzeti szabályozási körbe tartozó szabályok, és megalkották az új szabályokat. Ezzel valójában részben párhuzamos szabályozottság jött létre, mert a vasútvállalati utasítások változatlan formában érvényben maradtak. A lényegi változás az, hogy a nemzeti szabálykörbe beemelt szabályokat a vasútvállalat saját hatáskörben nem módosíthatja, csupán kezdeményezheti a módosítást.
Példák a nemzeti szabályozási körbe emelt témakörökről:

• pályatervezési szabályzat,
• pályafelügyelet rendszere,
• méreteltérési rendszer,
• alépítmény és hidak, műtárgyak teherbírása stb.

Vasúti műszaki előírások (VME)

Az új szabályzatok (VME-k) jóváhagyása új rendszer szerint történik, az 1/2021. (I. 7.) ITM rendelete a Vasúti Műszaki Bizottságról előírásaival összhangban [3].
A rendelet szerint a bizottság egy-egy szavazati joggal rendelkező tagja a bizottság elnöke, valamint

• a hatóság,
• a miniszter által felkért szakirányú felsőfokú képzést folytató egyetem,
• a miniszter által felkért vasúti szakmai érdekképviseleti szervezet,
• az országos vasúti pályahálózatot működtető társaságok,
• városi vasúti pályahálózatot működtető társaságok,
• elővárosi vasúti pályahálózatot működtető társaságok,
• vasúti műszaki vizsgálóközpont.

A vasúti műszaki előírások kidolgozására és felülvizsgálatára a bizottság jogosult. A vasúti műszaki előírás megalkotását és felülvizsgálatát természetes vagy jogi személy indokolással ellátott szabályozási javaslat – a koordináló szerv útján történő – benyújtásával kezdeményezheti. A bizottság – a koordináló szerv útján – gondoskodik arról, hogy a szakmai közvélemény az adott témával kapcsolatban a javaslatait kifejthesse.
Az új szabályozás biztosítja a széles szakmai közvélemény részvételét a szabályozások megalkotásában.
A bizottság – a jogszabályként kihirdetendő – vasúti műszaki előírás tervezetét és indoklását megküldi a miniszter részére azzal a javaslattal, hogy azt a miniszter rendeletben adja ki. A rendeletben kihirdetett vasúti műszaki előírást a kormányzati honlapon – a koordináló szerv és a hatóság oldalán – is közzé kell tenni.
A jogszabályi kihirdetést nem igénylő, az EU felé nem bejelentésköteles vasúti műszaki előírást a vasúti hatóság jóváhagyja és közzéteszi.
Az új szabályozási rendszer biztosítja a fő követelményrendszer vasútvállalatoktól független, széles szakmai alapon történő meghatározását és jóváhagyását. Ezzel a rendszerintegritást és a biztonságot meghatározó szabályozások kikerülnek a vállalati szabályozási körből és állami felelősségi körbe kerülnek, széles körű szakmai, társadalmi beleszólás lehetőségével.

Keskeny nyomközű vasutak szabályozása

A keskeny nyomközű vasutak szabályozása mind részletességét, mind mélységét tekintve elmarad a nagyvasúti szabályozásoktól.
Jelenleg az OVSZ I. tartalmaz bizonyos előírásokat a keskeny nyomközű vasutakra és a MÁV D 56. számú utasítása tartalmazza az építési és pályafenntartási adatokat. Az 1962-ben kiadott utasítás elavult. Készült ugyan egy korszerűsített pályafenntartási utasítás, azonban jóváhagyás hiányában nem hatályos. A kisvasutak gépészeti, forgalmi és egyéb szabályozásai rendkívül heterogének. A Jelzési, forgalmi és gépészeti utasítás az erdei vasutak számára ad útmutatást, ezt azonban a kisvasutak egy része nem alkalmazza.
Szükségszerű tehát a kisvasúti szabályozások összehangolt, egységes alapokon nyugvó korszerűsítése és az állami szabályozásnak a nagyvasúthoz hasonló kialakítása.
A korszerű szabályozás létrehozására a következő javaslat született:
– A nagyvasúti szabályozáshoz hasonlóan az OVSZ I. kiváltására szülessen miniszteri rendelet a vasúti pálya és tartozékai tervezésére, építésére, kivitelezésére, üzembe helyezésére és üzemeltetésére vonatkozó szabályokról.
– Szülessenek új, korszerű vasúti műszaki előírások az alábbi témakörökben:

• keskeny nyomtávolságú vasúti pálya tervezési-létesítési és üzemeltetési szabályzat;
• gépészeti szabályozás;
• biztosítóberendezési, távközlési szabályozás;
• forgalmi üzemi szabályozás;
• a kisvasúti üzemeltetők készítsenek helyi mellékleteket, amelyek olyan rendelkezések gyűjteménye, amelyeket az adott pályahálózat sajátosságai miatt egyedileg kell szabályozni.

A helyi melléklet tartalmazza a vasúti pálya és létesítmények – az utasítások alkalmazásához szükséges – műszaki adatait, valamint a helyi sajátosságok függvényében az utasítás egyes pontjai alóli felmentéseket. A helyi mellékletet a pályahálózat-működtető állítja össze, és alkalmazását a vasúti hatóság engedélyezi.
Az új szabályozási rendszer a nagyvasúttal egyenszilárdságú, és megfelelően szolgálhatja a kisvasutak fejlődését.
A projekt keretében elkészült a keskeny nyomtávolságú vasúti pálya tervezési, létesítési és üzemeltetési szabályzata. A szabályzatot vasúti műszaki előírásként lehet életbe léptetni. A többi szabályozási elem a kisvasutak eltérő adottságai és sajátosságai miatt elmélyültebb egyeztetést igényel.

Összefoglalás

A vasúti műszaki szabályozási rendszer megújítása elmaradt a vasúti közlekedés piacosításától. Míg 2004 óta számos magántársaság működik az országban, az infrastruktúra építés-karbantartás piacosítása szintén megtörtént, a szabályozások továbbra is a MÁV Zrt. kezében maradtak.
Nem halasztható annak az ellentmondásnak a feloldása, hogy egy vasútvállalat más vasútvállalatokra vagy vállalkozásokra érvényes szabályozásokat hozzon. Az EU 4. vasúti csomag kikényszerítette a rendszer piackomform megújítását. Ennek megfelelően a biztonság és a vasúti rendszer integritását meghatározó szabályokat jogszabályban vagy vasúti műszaki előírásban kell előírni, széles szakmai konszenzus alapján.
Az új szabályozási rendszer megszünteti a műszaki szabályozások egysíkú, egy vállalati érdekből levezetett alkotását, és magasabb szakmai szintre helyezi a biztonságot és a rendszerintegritást biztosító szabályozások megalkotását. Biztosítja a szélesebb szakmai közvélemény részvételét a műszaki szabályok megalkotásában. Egyben az új rendszer biztosítja az EU-konformitást, a hazai és az EU-szabályozások összhangját.
Az új szabályozási rendszer előremutató, a fejlődést szolgálja azon keresztül is, hogy a haladó műszaki megoldások gyorsabban érvényesülhetnek a hazai szabályozásokban.
Az új szabályozási rendszer alapján egyértelművé válik az EK és nemzeti tanúsítások követelményrendszere.

Köszönetnyilvánítás

Köszönetemet szeretném kifejezni valamennyi kollégának, akik részt vettek ebben az embert próbáló, szép feladat megoldásában.