Rovatok 2015-től
Rovatok
- Bemutatkozás »
- Fejlesztés beruházás »
- Informatika »
- Korszerűsítés »
- Környezetvédelem »
- Közlekedésbiztonság »
- Közlekedéstörténet »
- Kutatás »
- Megemlékezés »
- Méréstechnika »
- Mérnöki ismeretek »
- Minőségbiztosítás »
- Szabályzatok »
- Technológia »
- Egyéb »
Szerzői segédlet
A Sínek Világa folyóirat szerzőinek összeállított szempontok és segédlet.
Tovább »A vasúti zúzottkő ágyazati kőanyagok aprózódásának diszkrét elemes modellezése
Eredmények
A 8. ábrán a feltüntetett „parallel bond”-ok (a képeken a piros vonalak jelzik) a ciklusszám növekedésével fokozatosan megszűnnek, vagyis a makroszemcsék mikroszemcsékké esnek szét, másképp megfogalmazva: a makroszemcsék aprózódnak.
Első közelítésként (a laboratóriumi vizsgálatok eredményeinek figyelembevétele nélkül) a szimulációnk 1960. ciklusa környezetébe tehető az az állapot, ami a valóságos viselkedés határát jelentheti. Tehát eddig a pontig tudnánk a valóságban a halmazt összenyomni. Eddig a ciklusszámig készítettük el a terhelési diagramokat az alábbi paraméterekre a ciklusok száma függvényében (9–10. ábrák):
- az ödométeres terhelés vízszintes terhelőlapjának pozíciójának kezdeti értéke 26,5 mm);
- függőleges normálfeszültség (a terhelőlapon ébredő feszültség);
- hézagtényező (számítása a geotechnikában megszokott módon történik, azaz a viszonyítási térfogatra vonatkoztatva a levegő és a szemcsék térfogataránya).
A 11. ábrán a függőleges terhelőerő nagyságát ábrázoltuk a minta összenyomódásának függvényében (erre a típusú ábrázolásra a laboratóriumi mérésekkel való összhang miatt volt szükség).
A 9–11. ábrákon bemutatott terhelési görbéket tanulmányozva érdekes megfigyelni, hogy a hézagtényező a kezdeti 4,8-as értékről az 1960. ciklusig 2,0 értékre csökken. Mind a 4,8, mind a 2,0 nagyságú hézagtényező egy valós környezetben irreális, viszont megjegyezzük, hogy ebbe a szoftver beleszámolta a mikroszemcsék közötti levegő térfogatát is, ami természetesen a valóságban nem igaz.
A 9. és 11. ábrákon az látható, hogy a szimuláció szerint az 1960. ciklusnál kb. 12,9 mm az összenyomódás, ami a valóságban egy kezdeti 25,6 mm magas, zúzalékkal teli tégely esetében még mindig irreális mértékű. Emiatt szükség van a 6 laboratóriumi mintára vonatkozó mért eredményekre is, amelyeket a 12. ábrára rajzoltunk fel. Az ábra jobb oldalán a minta számát, és zárójelben a hozzá tartozó egyirányú (függőleges) nyomás értékét tüntettük fel.
Irodalomjegyzék
- [1] Juhász E., Fischer Sz.: A vasúti ágyazati szemcsék degradációjának mérése laboratóriumi körülmények között. Sínek Világa, 2019/5, 2–12. o.
- [2] Fischer Sz.: A vasúti zúzottkő ágyazat alá beépített georácsok vágánygeometriát stabilizáló hatásának vizsgálata.Doktori értekezés. Széchenyi István Egyetem, Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskola, Győr, 2012.
- [3] Software Products, PFC Contact Models [hozzáférés:] https://www.itascacg.com/software/pfc-contact-models (2019.10.28.).
- [4] Software Products, New Contact Models in PFC [hozzáférés:] https://www.itascacg.com/software/new-contact-models-in-pfc, (2019.10.28.).
- [5] Gálos M., Orosz Á.: Ágyazati kőanyagok viselkedésének vizsgálata ismételt terhelés hatására. Sínek Világa, 2019/1, 10–15. o.
- [6] Gerber, U., Sysyn, M., Zarour, J., Nabochencko, O.: Stiffness and strength of structural layers from cohesionless material. Archives of Transport, Vol. 49, Issue 1, 2019, 59–68. o.
- [7] Sysyn, M., Kovalchuk, V., Gerber, U., Nabochenko, O., Parneta, B.: Laboratory evaluation of railway ballast consolidation by the non-destructive testing. Communications, Vol. 21, No. 2, 2019, 81–88. o.
- [8] Fekete I., Kozma I., Csontos, R.: CT based analysis of reworked BGA devices. 21st IMEKO TC4 International Symposium and 19th International Workshop on ADC Modelling and Testing Understanding the World through Electrical and Electronic Measurement. Budapest, Hungary, September 7-9, 2016, 288–292. o.
- [9] Kozma, I., Fekete, I., Zsoldos, I.: Failure Analysis of Aluminum – Ceramic Composites. Materials Science Forum, Vol. 885, 2017, 286–291. o.
- [10] Kurhan, D. M.: Determination of Load for Quasi-static Calculations of Railway Track Stress-strain State. Acta Technica Jaurinensis, Vol. 9, No. 1, 2016, 83–96 o.
- [11] Kurhan, M. B., Kurhan, D. M., Brazhnyk, M. Y., Kovalskyi, D. L.: Features of Stress-Strain State of the Dual Railway Gauge. Nauka ta Progres Transportu, Vol. 79, No. 1, 2019, 51–63. o.
- [12] GOM Metrology Systems [hozzáférés:] https://www.gom.com/metrology-systems.html (2019.10.28.)
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.