Fontos hangsúlyozni, hogy a két szélsőérték között jelentkező 3 mm-es különbség 160 km/h sebességű pálya esetén már komoly hibát okozhat.
A 4. ábrán az elvégzett kísérletek alatt véglegesen kialakuló benyomódás és a vizsgált SZK1-es védőréteganyag tömörsége látható. Egyértelmű, hogy a tömörség növekedésével az ágyazati kő benyomódása csökken.
Az ágyazati kő védőrétegbe nyomódásának vizsgálatához kidolgoztunk egy ciklikus kúpbehatolási módszert (5. ábra). Az eljárás során egy CBR-edénybe beépített kiegészítőréteg-anyagba egy 45 fokos kúp behatolását kell elvégezni. A kúpra a korábbiakban meghatározott 1 ágyazati kőre jutó erőt közöltünk 5 Hz-es szinuszos frekvenciával.

A ciklikus kúpbehatolás-vizsgálatoknál is három különböző, 90, 94 és 98%-os tömörség mellett vizsgáltuk a mintákat. A kísérletek közben elárasztottuk a mintákat egy esetleges csapadékos időjárást szimulálva. Az elárasztás hatására a 90%-os mintán 5 mm-es benyomódás keletkezett. A 94%-os mintán 2-3 mm-es benyomódások jöttek létre, míg a 98%-os mintán csupán 1 mm alatti benyomódások keletkeztek (6. ábra).

Altalaj hidrológiai besorolása, előzetes feltárások

Az altalaj teherbírását jellemző tervezési alapérték meghatározására, az altalaj hidrológiai besorolására az előírások adnak ajánlást. Itt a különböző talajtípusok, azon belül is a finomszemcsés talajok konzisztenciája alapján történik az osztályozás.
Az altalaj tervezési alapértékének felvétele történhet átépítés előtti vágatolás során végzett statikus tárcsás teherbírásméréssel, továbbá az alépítményt alkotó talajok azonosításával, konzisztenciájának meghatározásával. Hazánkban közel hét éve CPT-szondázással is vizsgálható a vasúti alépítmény állapota. Az eljárás kvázi roncsolásmentesnek tekinthető a vágatolással szemben, ezáltal a feltárás során nem keletkezik lokális pályahiba az alépítményben.