A szondázási eredmények alapján a talajok típusa, konzisztenciája és tömörsége is megállapítható. Korábbi kutatásaink során a szondázási eredményekből teherbírás-számításra is lehetőség nyílik. A módszer során a CPT-szonda csúcsellenállásából az adott réteg összenyomódási modulusa meghatározható. Egy elméleti statikus tárcsás terhelés alatti feszültségeloszlás feltételezéséből és a mért értékekből számított modulusok alapján az alakváltozások számíthatók, és az összegzésből lehet következtetni a statikus tárcsás teherbírás eredményére. A módszer előnye, hogy a tervezési alapérték meghatározására szolgáló teherbírás-eredmény nemcsak egy diszkrét mélységben, hanem a vizsgált mélység függvényében számítható. Ezáltal az eredmény egy teherbírási vonal, mely a 7. ábra jobb oldalán látható.

Végeselemes modell bemutatása, számítási eljárás

A végeselemes vizsgálatok Plaxis 2D és Plaxis 3D programokkal készültek. Az elvégzett számításokat három fő csoportba lehet sorolni. Az első számítási csoportba a georáccsal erősített kiegészítő réteg vizsgálatai, míg a második csoportba a stabilizációs réteggel javított kiegészítő réteg vizsgálatai tartoznak. A harmadik számítási csoportban a korábbi években használt homokos kavics védőréteget modellező számítások vannak. A végeselemes modell esetén a futtatásokat 10; 12,5; 15; 20; 25 MPa-os tervezési alapértékű altalajokra és 20; 30; 40; 50 cm-es kiegészítőréteg-vastagságokra végeztük el. A kiegészítő réteg vastagságánál a felső 20 cm-es zónát 95%, míg az alsó zónát 90%-os tömörséggel vettük figyelembe. A statikus tárcsás terhelés során fellépő 300 kPa-os feszültség a modellben is terhelés-visszaterhelés és újraterhelés ciklusban történt.
A vizsgálatok kiértékelésekor láthatóvá vált, hogy az alacsony kohéziójú homokos kavics védőréteg feszültségelosztása az altalajra csekélyebb, mint a magas kohéziójú SZK1-es kiegészítő rétegé. Az SZK1-es réteg alatt – az altalajra jutó kisebb feszültségekből adódóan és a korábban használt HSS talajmodell alkalmazásából – az alakváltozás értékei jó korrelációt mutatnak az átépítések során mért alakváltozással, teherbírási modulusssal. A végeselemes modell egy futtatása látható a 8. ábrán.