A cikk szerzője:

Nyári István laboratóriumvezető
Fugro Consult Kft.

Alépítményi rétegrendek anyaga és teherbírása

A hazai vasútépítések során az utóbbi években bevezetett előírásokhoz köthető új szemcsés anyagokkal történő alépítményi rétegrend méretezése vált szükségessé. A korábban alkalmazott nomogramok homokos kavics alapú védőréteghez készültek, melynek talajfizikai paraméterei jelentősen eltérnek az SZK1 szemcsés kiegészítő rétegétől. Időszerű volt egy olyan méretezési eljárás elkészítése, mely figyelembe veszi az utóbbi évek alépítményjavítási technológiáit, anyagait, és gazdaságos anyagfelhasználást tesz lehetővé. Ez a cikk a MÁV Zrt. finanszírozásában, az Universitas-Győr Kft. és a Fugro Consult Kft. együttműködésében készült – Vasúti alépítményi rétegrendek és anyagok laboratóriumi és helyszíni vizsgálata, teherbírási követelmények meghatározása című – kutatási jelentés összefoglalásának szerkesztett változata.

Méretezési nomogramok

Az alépítmények méretezésére az előírások nomogramokat közölnek, ezért az elvégzett futtatások eredményeit is nomogramokban mutatják be. A geo­ráccsal erősített alépítmény lehetséges kialakításainál az E2 = 80 és 100 MPa-os grafikonok szerepelnek (9. ábra). A stabilizációs réteggel kialakított rétegrendeknél a 100 MPa-os értékhez tartozó nomogram a 10. ábrán látható.
A nomogramok által számított rétegvastagságok jó korrelációt mutatnak a megvalósult átépítések során mért eredmények karakterisztikus értékével.

9. ábra. Kiegészítő réteg vastagságának meghatározása merev csomópontú georács alkalmazásával

10. ábra. Kiegészítő réteg vastagságának meghatározása 45 cm talajstabilizáció alkalmazásával

Összefoglalás

A vasúti alépítmények méretezésében az újabb anyagok és technológiák megjelenésével elengedhetetlenné vált egy új tervezési eljárás kidolgozása. A fent ismertetett módszerrel lehetőség nyílik a különböző technológiákkal átépítendő alépítményi rétegrendek meghatározására, illetve a módszer tovább fejleszthető új anyagok, altalajok felvételével. A 140–160 km/h tervezési sebességű pályák megfelelő vágánygeometriai paramétereinek fenntartása érdekében érdemes kiemelt hangsúlyt fektetni a lokálisan jelentkező pályahibák megismerésére és az azok megszüntetésére irányuló beavatkozások kidolgozására. A már átépült pályák vizsgálatával, azok esetleges geometriai leromlásának nyomon követésével további tapasztalatokat lehet szerezni, melyek a későbbi átépítéseknél felhasználhatók.

Köszönetnyilvánítás

Ezúton szeretném megköszönni dr. Horvát Ferenc nyugalmazott főiskolai tanár és Szekeres Dénes fejlesztőmérnök kutatási munkámhoz nyújtott segítségét.

A cikk folytatódik, lapozás:« Előző1234

Irodalomjegyzék

  • Buddhima Indraratna, Wadud Salim: Advanced Rail Geotechnology-Ballasted track. CRC Press, 2011.
  • Buddhima Indraratna, Trung Ngo: Ballast Railroad Design. CRC Press, 2018.
  • Claus Göbel, Klaus Lieberenz: Hand­buch Erdbauwerke der Bahnen. Eurail Press, 2004.
  • Dingqing Li, James Hyslip, Ted Suss­mann, Steven Chrismer: Railway Geotechnics. CRC Press, 2015.
  • Dr. Horvát Ferenc, Nyári István (Győr, 2016): Vasúti alépítményi rétegrendek és anyagok laboratóriumi és helyszíni vizsgálata, teherbírási követelmények meghatározása.
  • Paul J. Vardanega, Ph.D, M. D. Bolton, Ph.D.: Stiffness of Clays and Silts: Normalizing Shear Modulus and Shear Strain. Journal of Geotechnical and Geoenvironmental Engineering, ASCE, September 2013, pp. 1575–1589.
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2018 / Különszámában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©