Rovatok 2015-től
Rovatok
- Bemutatkozás »
- Fejlesztés beruházás »
- Informatika »
- Korszerűsítés »
- Környezetvédelem »
- Közlekedésbiztonság »
- Közlekedéstörténet »
- Kutatás »
- Megemlékezés »
- Méréstechnika »
- Mérnöki ismeretek »
- Minőségbiztosítás »
- Szabályzatok »
- Technológia »
- Egyéb »
Szerzői segédlet
A Sínek Világa folyóirat szerzőinek összeállított szempontok és segédlet.
Tovább »Edilonos pályaátvezetés hidakon és alagutakban
A vizsgálatok, szemrevételezések azt mutatták, hogy az első réteg kellősítőn sok helyen 2021 tavaszára átütött a rozsda, ezért a felületről az első kellősítőréteget csiszolással el kellett távolítani. A második réteg kellősítő felhordása már a híd végleges helyén, összeszerelt állapotban történt. A 120 m hosszú sínekre is a hídra történő felhúzásuk előtt lett a kellősítőréteg felhordva. A síneket csörlővel, speciális görgőket alkalmazva húzták fel a körülbelül 500 m hosszú hídra. A sínek ET-hegesztése a hídfő mögött, közvetlenül a hídra húzás folyamatát megszakítva történt, majd kivárva a varrat lehűlését, folytatódott a sín behúzása.
A vágány beállítása a síncsatorna felmérése után, a támaszok között a vasúti pálya módosított hossz-szelvényének tervező, üzemeltető és mérnök általi elfogadását követően történt meg négy szakaszban. A vágánygeometria beállítása a szokott módon történt, először az egyik sínszál lett az elfogadott hossz-szelvényre beállítva, majd ehhez a bázisvonalhoz a másik sínszál. Az öntést megelőzően a vágánygeometria trackscannel történő ellenőrzésének eredményei alapján adott engedélyt a mérnök és a MÁV Zrt. a kiöntés megkezdésére.
A B1 jelű híd síncsatornájában a rozsdafoltok megjelenése és az első kellősítőrétegen elvégzett ellenőrző felszakításvizsgálatok a vályú falán azt mutatták, hogy nincs meg az előírt tapadás (16. ábra), ezért a B2 jelű híd felszerkezetének síncsatornáira a kellősítő felhordásának technológiáján módosítani kellett. Ennek köszönhetően sikerült elérni, hogy mind a száraz rétegvastagság, mind a tapadószilárdság megfelelő legyen és a rozsda se üssön át rajta. Próbafelületek készültek, ezeket különböző helyeken, különböző hőmérsékleti és páratartalom mellett tárolják (víz felett, parton, irodában), amelyen rendszeresen, több alkalommal mérik a tapadószilárdság időbeli változását. A beépítés további menete megegyezett az Edilon beépítési technológiával.
GYSEV-hidak
A GYSEV hálózatán a szentgotthárdi Rába-híd, a Sió-csatorna, a Lapincs-patak rácsos kialakítású főtartók alsópályás, hossz- és kereszttartókkal merevített pályalemezére csavarozott sínvályúban lett az Edilon rendszerű vágányleerősítés kialakítva (17. ábra). A Porpác–Hegyeshalom-vasútvonalon Bősárkánynál egy új kéttámaszú szekrénykeresztmetszetű felszerkezet két oldalsó I főtartóinak gerinclemeze felett helyezkednek el a sínvályúk és abban az Edilon rendszerű folyamatos alátámasztású rugalmas sínleerősítés (18. ábra).
A Pinka-patak feletti hídon I főtartók alsó övére hegesztett, hossz- és kereszttartókkal merevített pályalemezén, „teknőben” vannak a sínvályúk csavarokkal rögzítve (19. ábra).
Provizórium
Provizórium beépítésekor hosszú ideig tartó zavart okozhat a biztosítóberendezésben az elektromos zárlat. Csak aprólékos hibakereséssel és -javítással lehet ideig-óráig a zavart elhárítani. A provizórium beépítési helyén, Mezőberény állomáson rugalmas kiöntéssel (20. ábra) történt a sín elektromos szigetelése, ami véglegesen megoldotta az elektromos átütést [4].
Alagutak
Edilon rendszerű vágányleerősítések eddig két alagútban kerültek beépítésre, a piliscsabai, illetve a balatonaligai Csittény-hegyi alagútban. Mindkét esetben azért esett a választás erre a vágányleerősítésre, mert az alagút űrszelvényének módosítása nélkül lehetett volna megoldani a vasútvonal villamosítását. Az alacsony szerkezeti magassággal lehetett biztosítani a felsővezeték részére a szükséges helyet. Az alagútban viszonylag állandó hőmérséklet uralkodik, ezért a vágány hőmozgása az alagút két végén az átmeneti szakaszokra korlátozódik. Ezért az Edilon rendszerű vágányleerősítést a vasbeton lemezzel együtt az alagút két végén, 15-15 m hosszon tovább kell vezetni (21. ábra). A hegesztések részére a vasbeton lemezben hegesztési fészkek lettek kialakítva.
Corkelast felhasználásával készült síndilatációs szerkezetek
Ezek a speciális vágányleerősítő szerkezetek biztosítják a hidakon a vágányok hőmozgásából, a fékezőerőből és a híd mozgásából adódó igénybevételek felvételét a vágány károsodása nélkül [5].
Szolnokon a mederhíd és az ártéri hidak csatlakozásánál két U alakú vályúban vannak a síndilatációs készülékek rögzítve, a szolnoki oldalon 60 mm-es (22. ábra), a szajoli parti pillérnél 200 mm-es nyílással. A két U alakú vályú közötti rés Corkelasttal van kiöntve, így biztosítva a dilatációs szerkezet rugalmas ágyazását. A kezdőpont felőli négy új ártéri szerkezeten három pár, a végpont felőli új ártéri szerkezeten két pár rugalmas ágyazású síndilatációs készülék lett beépítve. Az E60 VM±100 típusú dilatációs szerkezeteket először itt alkalmaztuk. Ilyen kialakítású dilatációs szerkezet lett az algyői Tisza-hídon is beépítve (23. ábra).
A kiskörei Tisza-híd mederszerkezetén az acélvályúban Edilon Corkelasttal körülöntött Csilléry dilatációs szerkezetek épültek be a síncsatornákba. A dilatációs szerkezet átlapolt csúcssínjeit tömbsínek megmunkálásával alakították ki annak érdekében, hogy a csúcssínek keresztmetszeti területe minél nagyobb legyen. Az így megmunkált tömbsíneket hevederek és hevedercsavarok nélkül lehetett a síncsatornába fektetni.
A kellő megtámasztást a tömbsínek külső oldalának megfelelően megmunkált részébe illeszkedő, hevederszerű műanyag idomok és a síncsatornát kitöltő rugalmas kiöntőanyag együttesen biztosítják. A műanyag idomok az Edilon Corkelast kiöntőanyaghoz kötöttek, így a síncsatornával és a híddal együtt mozognak, a csúcssíneket ugyanakkor elválasztják a kiöntőanyagtól és a síncsatornától. A csúcssínek így a műanyag idomok között és egymáshoz viszonyítva is szabadon mozoghatnak, ezzel biztosítva a híd és a rajta lévő sínek dilatációs mozgását. Az ártéri hidakon a sínek minden dilatációs hézagnál meg vannak szakítva, a sínvégek hevederekkel vannak összefogva. A sínillesztések 1,0 m-re vannak a dilatációs hézagoktól. Ezzel a kiosztással minden sínszál két áthidalón fekszik fel, 10,85 m hosszú része az egyiken, 1,0 m hosszú része a másikon. A sínszál azzal az áthidalóval mozog együtt, amelyikkel hosszabb szakaszon érintkezik, a dilatációs mozgás így a szomszédos áthidaló és az ide átnyúló, 1,0 m hosszú síndarab relatív elmozdulásával jár. Ezt a mozgást a síncsatornát kitöltő Edilon Corkelast veszi fel.
Irodalomjegyzék
- [1] Vörös J. Vasútépítés és pályafenntartás. II. kötet. 8.4. Vasúti pálya átvezetése a hidakon. Szerk.: Dr. Horváth F. Budapest: MÁV Rt. Vezérigazgatóság; 1999.
- [2] Erdei J. A kiskörei Tisza-híd 1889–2019. Sínek Világa 2019;5:21-6.
- [3] Homlok Zs, Lőrinc D, Vörös Z. Sínleerősítések a Szolnok–Szajol vasútvonal hídszerkezetein. Sínek Világa 2015;különszám:28-32.
- [4] Sallai A, Vörös J. Befejeződött a Gyoma–Békéscsaba közötti vasútvonal átépítése. Sínek Világa 2015;1:2-11.
- [5] Evers A. Rugalmasan ágyazott vasúti pálya átvezetése a hídon. Sínek Világa 2003: különszám: 93-4.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.