Kezdetek…

Buda és Pest egyesítése, 1873 után rohamos fejlődésnek indult Budapest. Az egyre több munkaerőt felszívó iparban dolgozók csak a külterületeken tudtak építkezni, ahol olcsóbbak voltak a telkek. A mai értelemben vett ingázók egyre nagyobb létszámban és főleg egyre nagyobb távolságot tettek meg a lakó- és a munkahelyük között. Világossá vált, hogy a közúti vasutak (kezdetben a lóvasút) ezt nem képesek kiszolgálni. Az 1880. évi XXXI. törvénycikk a helyi érdekű vasutakról lehetővé tette, hogy a hagyományos vasútnál egyszerűbb, ezáltal olcsóbban üzemeltethető, a városi környezetbe jobban illeszkedő, regionális célú vasútvonalakat hozzanak létre. Budapest térségében is számos HÉV-vonal épült: ilyen volt eredetileg a lajosmizsei vagy az esztergomi vonal is. Az ez idő tájt megépült szentendrei, ráckevei, csepeli, gödöllői HÉV-vonalak ma is működnek, ám az eltelt időben új kihívásokkal küzdenek: megépítésük óta a megállóhelyek, nyomvonalak szinte változatlanok, azok nem követték az utazási szokások változását, a város fejlődését. Ennek ellenére a HÉV eljutási időben továbbra is versenyképes és népszerű.

Valóban kicsi vasútvállalat?

Napjainkban a HÉV öt vonalán, alig 100 km-es hálózaton, 174 km fővonali vágányhosszon, tanítási munkanapokon kiemelkedő, 99,8%-os menetrendszerűséggel közlekedik közel 900 vonat. A napi utasszám a Covid-járvány előtt a 200 ezer főt is elérte (1. ábra).

Népszerűségét az adja, hogy a vonalak mentén élőknek szinte kizárólag a HÉV biztosítja a gyors és megbízható eljutási lehetőséget, még akkor is, ha a belső végállomások egyes esetekben nem optimális elhelyezkedésűek. Az utasszám mintegy 82%-a a főváros közigazgatási határán belüli. Békásmegyer, Kaszásdűlő vagy Csepel közlekedése HÉV nélkül elképzelhetetlen lenne.
A MÁV-Volán-csoport országos busz- és vasúthálózatához képest a „100 km” valóban kicsi a több tízezres vasútvállalati létszámokhoz szokott vállalatirányítási szemnek. Ha azonban a térségi utazási szerepét és az utasszámokat nézzük, a MÁV-HÉV Zrt. uralja mind menetrendszerűségben, mind utasszámban az elővárosi szolgáltatási szegmenst – ha így vesszük, a MÁV-HÉV jelentőségében nem „kicsi”.

Egyáltalán vasút a HÉV?

Az 1968 és 2016 között a BKV Zrt. alá tartozó helyiérdekű vasúti szolgáltatásra a laikus társadalom afféle „zöld villamosként” tekintett, hiszen áramszedős, sínen megy és a városban több helyen fel lehet rá szállni. A villamos és a nagyvasút közé „beékelődött” helyiérdekű vasúti szolgáltatás, azaz a HÉV mint elővárosi gyorsvasút azonban nem csak színben különbözik a villamosoktól (OVSZ szerinti közúti vasúttól). A HÉV városon belül is 60 km/h-s legnagyobb megengedett sebességgel, 1100 V-os egyenáramú felsővezetéki feszültséggel üzemel, motorvonatainak tömege háromkocsis egység esetén is több mint a duplája egy CAF típusú villamos szolgálati tömegének, a hatkocsis egység pedig 100 méternél is hosszabb – a több mint 800 utas szállítására alkalmas jármű utasszállítási kapacitásban csak az emeletes KISS motorvonathoz mérhető! A közúti közlekedési szabályok (KRESZ) nem érvényesek rá, a vasútinál enyhébb, ugyanakkor ahhoz hasonló szabályrendszere van.
A HÉV elővárosi gyorsvasút, a közúti forgalomtól védett, vasúti jelzőket, vasúti biztosítóberendezéseket használ, saját forgalmi utasítással. A HÉV-pálya a közúti forgalomtól nagy részben elzárt, de nem olyan mértékben, mint a metró (városi gyorsvasút). Gyorsvasútként közlekedik, Budapesten belül főként a felszínen, de a szentendrei HÉV (H5) vonala például lemegy a felszín alá Magyarország leghosszabb vasúti kéregalagútjába is, Budapesten kívül a vonalak pedig elérik az agglomerációs településeket, Gödöllőt, Szentendrét és Ráckevét is.
A MÁV-HÉV szolgáltatása a vasútról szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény hatálya alá tartozik, a működését az Országos Vasút Szabályzat I-II. kötete is szabályozza. A vasúti jogszabályok részben különbséget tesznek az országos jelentőségű vasútvonalakon és az elővárosi vasúti pályahálózaton történő közlekedés szabályaiban (ideértve pl.: az alkalmazható sebességet, a pályageometriai jellemzőket stb.). Nemzetközi szinten az UIC RICS vasútvállalati azonosítója 3663, ahol integrált személyszállító vasútvállalatként tartják nyilván.
A MÁV-Volán-csoporton belül a vasútüzemeltetés különböző szakterületei külön társaságokhoz tartoznak. A MÁV Zrt. üzemelteti az országos pályahálózatot, amely nyílt hozzáférésű, és a vállalkozó tevékenységet végző vasúttársaságok használhatják személyszállítás, árutovábbítási és vontatási szolgáltatások biztosítására a Hálózati üzletszabályzatban meghatározott feltételek betartása mellett.
A MÁV-HÉV Zrt. a csoporton belül integrált vasúti társaságként működik. Fő tevékenységi köre az elővárosi pályahálózat üzemeltetése és azon villamos járművekkel végzett személyszállítási tevékenység. A társaság ennek megfelelően kapta meg működési és vasútbiztonsági engedélyét, valamint tanúsítványát. A MÁV-HÉV pályahálózat nem nyílt hozzáférésű, azaz az átjárás csak az egyedi szabályzatokban előírt feltételek megléte mellett, eseti engedély alapján lehetséges.
Annak érdekében, hogy a MÁV-HÉV a működési engedélyében foglalt tevékenységeket biztosítani tudja, a vasúti infrastruktúra karbantartása és a járművek javítása érdekében a személyszállító és egyéb üzemi járműveit a vonalak között tervszerűen és folyamatosan átcsoportosítja. A járművek átszállítása az országos pályahálózat igénybevételével lehetséges, ezért a MÁV-HÉV megszerezte az országos pályahálózaton a személyszállítási és árutovábbítási engedélyt, továbbá a biztonsági tanúsítványt is. Az országos pályahálózaton történő közlekedés elsősorban a saját járművek, vonalak közötti közlekedését, illetve esetenként az ország távolabbi régióiban lévő műhelyekbe történő eljuttatását biztosítja.
A MÁV-HÉV tehát a jogszabályok és az engedélyek alapján is vasút, integrált személyszállító vasútvállalat.

Egyszerű vasút a HÉV?

A MÁV-HÉV tevékenysége, pályahálózata valóban könnyen átlátható, a vonalak egymáshoz nem, az országos pályahálózathoz pedig csupán egy-egy ponton kapcsolódnak. Amire azonban a HÉV-et, mint helyiérdekű, elővárosi szolgáltatást létrehozták, arra tökéletesen alkalmas: reggel beviszi az utasokat az agglomerációból, délután pedig hazaviszi – mindezt európai szinten is kiváló, 99,8%-os menetrendszerűséggel, szinte teljesen zavarmentesen (1. táblázat).
„Azért ilyen jók a számok, mert a HÉV egyszerű!” – vallja a vasúti közvélekedés. Népi bölcsességben mindig van igazság, a HÉV-pályahálózat nem bonyolult, viszont forgalmi és zavarelhárítási szempontból optimalizált: a 135 éves történelem során az egyszerűség megtartására és tökéletesítésre törekedtek, hol szakmai megfontolásból, hol költségcsökkentési kényszerből. Vonalanként vizsgálható, hogy vasúti infrastruktúra szempontjából mi minden kell ahhoz, hogy az „egyszerűség” és az optimalizálhatóság valóban a szolgáltatási szint – a menetrendszerűség és a magas rendelkezésre állás – irányába mutasson, illetve milyen problémák, nehézségek leküzdése kell ahhoz pályás szempontból, hogy a MÁV-HÉV Zrt. Európa egyik legpontosabb vasútvállalata lehessen (2. ábra, 2. táblázat).