A Keleti pályaudvar ma Budapest és az ország egyik legnagyobb utasforgalmú fejpályaudvara. Nemcsak csomópont, átmeneti tér a különböző közlekedési módok, a közlekedés és a városi élet között, hanem közösségi színtér: az indulás, a megérkezés, a búcsúzás, a találkozás, a várakozás, a tájékozódás, adott esetben szolgáltatások igénybevételének vagy ügyintézésnek a helye. Amennyiben igényes módon, minőségi elemekkel van kialakítva, környezete gondozott, rendezett és tiszta, úgy vonzóvá válik az utasoknak, akik számára az itt töltött idő kellemes élménnyé válik.
A digitális forradalom jellemzően átformálta és folyamatosan formálja az ügyintézési folyamatokat: egyre nagyobb teret hódít az e-mobilitás, de ezzel párhuzamosan a személyes jelenlét, az ember-ember közötti interakció igénye is erősödni látszik. A jövőben arra lehet számítani, hogy a jegyértékesítés zöme IT-környezetben, személytelen formában bonyolódik, míg az ügyfelek és az ügyfajták személyes jelenlétet igénylő csoportjai számára újfajta fizikai környezetet kell létrehozni: az utascentrumokban a hagyományos fülkés rendszerű kiszolgálást felváltja a nyitott pultos szolgáltatás.
A MÁV szakemberei által megtervezett és a Budapest Fejlesztési Központtal együttműködve előkészített, mintegy 1,6 milliárd forint (1 554 700 931 Ft) értékű beruházást a kormány és az Európai Unió kohéziós alapja társfinanszírozza; a munkákat a HC Építő Korlátolt Felelősségű Társaság és a Variabau Vegyes Profilú Építőipari és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság mint közös ajánlattevők végzik.
A vállalkozási szerződés aláírása 2021. február 5-én történt és 2021. március 11-én lépett hatályba.
A MÁV Zrt. 2021. március 23-án indította el európai uniós forrásból a Keleti pályaudvar utascentrumának kiépítését és várhatóan 2022. februárban fejeződik be, 11 hónapos, szerződés szerinti megvalósítási idővel.

Történeti áttekintés

A Magyar Államvasutak 1881-ben a Kerepesi úti vámnál, a mai Baross térnél kezdte el építtetni az új pályaudvart. Az első gőzös 1884. augusztus 16-án futott be az új pályaudvarra, ami építésekor az egyik legkorszerűbbnek számított Európában.
A fogadóépület tervezője Rochlitz Gyula (1825–1886) MÁV-főfelügyelő, a csarnoké Feketeházy János és Than Mór volt. A csarnokban eredetileg öt vágány épült, de az 1980-as évekbeli korszerűsítésnél négy vágány maradt.
Építéskor a főváros a közigazgatási bejárás alkalmával kikötötte, hogy az új pályaudvar homlokzatának a középvonala a Rákóczi út tengelyébe essen. E kikötés folytán a pályaudvari csarnok és a felvételi épület a Baross tér Thököly úti oldala felé tolódott el, az így rendelkezésre álló szűkös terület a vasút számára megnehezítette a vasútüzemi feladatok optimális lebonyolítását.
A Keleti pályaudvart az évtizedek során több ízben bővítették, átalakították. A pályaudvar vágányai fölé 1931-ben építették ki a felsővezetéket. A második világháború idején, Budapest bombázásakor a pályaudvar súlyos sérüléseket szenvedett.
1969-ben, a 2-es metró építésével alakították át a teret, a metró és a pályaudvar között aluljárórendszert építettek. Az aluljáró szintjére kerültek a pénztárak és az információs helyiségek, az aluljáróból széles lépcsőkön lehet feljutni a peronokhoz.
A 2010-es évek elején kezdték el építeni az M4-es metróvonalat, ekkor építették át a pályaudvar előtti teret, aluljárót és az oda vezető közforgalmú lépcsőket is.
Az épület laza, lápos talajon épült igen költséges cölöpalapozásra, a cölöpözési munkálatok megtervezése és irányítása a norvég születésű Gregersen Guilbrand szakértelmét dicséri – az 1960-as évek végén az M2-es metróvonal építésekor, s a 2010-es évek elején, az M4-es metróvonal építésekor a cédrusfa cölöpöket teljes épségben találták.
Az épület olasz reneszánsz stílusú főhomlokzata 40 méter magas, felső részét a vasút allegóriáját megjelenítő szobrok díszítik. A húsz méter széles kapuzat két oldalán egy-egy falfülkében James Watt és George Stephenson szobra áll, közvetlenül a kapuzat fölött a bányászat, az ipar, a földművelés és a kereskedelem jelképes alakjai tekintenek alá. A fedett csarnok hossza 180 méter, szélessége 42, magassága 31,4 méter. A vágánycsarnokot két oldalról eklektikus stílusú szárnyépületek egészítik ki. Az utazóközönség a Thököly út felőli indulási oldalon, a Lotz-csarnokon át juthat a vágánycsarnokba, a pompás, fényűző csarnokot Lotz Károly és Than Mór freskói díszítik.
Jelen átalakítással érintett a vágánycsarnok főhomlokzat mögötti területe és az alatta lévő utasforgalmi területek.