A cikk szerzője:

Jóvér Vivien egyetemi tanársegéd
Széchenyi István Egyetem, Győr

Prof. dr. Gáspár László kutatóprofesszor
KTI Közlekedés­tudományi Intézet Nonprofit Kft.

Dr. habil. Fischer Szabolcs egyetemi tanár
Széchenyi István Egyetem, Győr

Közúti vasúti felépítmény­szerkezetek vágánygeometriai avulásának elemzése

A közösségi közlekedés fejlődésében óriási fordulatot hozott a villamos áram feltalálása. Budapesten 1887-ben jelent meg az első villamos vasút, mindössze 1 kilométer hosszon, majd a millenniumi évforduló alkalmából a világon először épült elektromos üzemű földalatti vasút, amely a Vörösmarty teret és a Városligetet kötötte össze a felszíni forgalom csökkentése és a városkép megőrzése érdekében. 1918-ban már 1072 villamos vasúti jármű közlekedett a fővárosban, több mint 382 millió utast szállítva évente. A Budapesti Közlekedési Vállalat 1968-as létrejötte óta foglalkozik a pályaépítési, -fenntartási, valamint hálózatfejlesztési tevékenységekkel, alkalmazva a legújabb technológiai megoldásokat, korszerűsítéseket [1, 2].

Jelenleg a városi vasúti pályáknál hétféle felépítményt különböztetünk meg, amelyek a munkaterület, a vágányzár ideje és a geometriai jellemzők függvényében minden esetben más-más módon valósulnak meg. Ezek a felépítményszerkezeti típusok az alábbiak:

  • zúzottkő ágyazatú (1. ábra),
  • bebetonozott ágyazatú (2. ábra),
  • betonlemezes (3. ábra),
  • RAFS I. (4. ábra),
  • RAFS II. (5. ábra),
  • RAFS III. (6. ábra),
  • nagypaneles (7. ábra) [3].

1. ábra. Zúzottkő ágyazatú felépítmény elvi keresztmetszeti elrendezése Vignol sínnel (a [3] alapján)

2. ábra. Bebetonozott ágyazatú felépítmény elvi keresztmetszeti elrendezése vályús sínnel (a [3] alapján)

3. ábra. Betonlemezes felépítmény elvi keresztmetszeti elrendezése Vignol sínnel (a [3] alapján)

4. ábra. RAFS I. felépít­mény – korlátozott szorítóhatású leerősítéssel – elvi keresztmetszeti elrendezése (a [3] alapján)

5. ábra. RAFS II. felépít­mény elvi keresztmetszeti elrendezése (a [3] alapján)6. ábra. RAFS III. felépítmény elvi keresztmetszeti elrendezése vályús sínnel (a [3] alapján)

7. ábra. Nagypaneles tömbsínes felépítmény (a [3] alapján)

A cikk folytatódik, lapozás:1234Következő »

Irodalomjegyzék

  • [1] Merczi Miklós: Sárga villamos. A városi közlekedés története. Budapest, 1990. https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_KOZL_Ok_03_Sarga/?pg=2&layout=s. Hozzáférve: 2020.03.17.
  • [2] 120 éves a budapesti villamos vasúti közlekedés. https://www.bkv.hu/hu/kiadvanyaink 120_eves_a_budapesti_villamos_vasuti_kozlekedes Hozzáférve: 2020.03.17.
  • [3] BKV Zrt.: Közúti vasúti infrastruktúra tervezési irányelvek, 2019.
  • [4] Metalelektro Méréstechnika Kft. https://www.metalelektro.eu/track-geometry?lang=hu
  • [5] Jóvér Vivien: Közúti vasúti pályák komplex elemzése, MSc diplomamunka, Széchenyi István Egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar, Közlekedésépítési és Vízmérnöki Tanszék, 2020, 82. p.
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2020 / 2. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©