Rovatok 2015-től
Rovatok
- Bemutatkozás »
- Fejlesztés beruházás »
- Informatika »
- Korszerűsítés »
- Környezetvédelem »
- Közlekedésbiztonság »
- Közlekedéstörténet »
- Kutatás »
- Megemlékezés »
- Méréstechnika »
- Mérnöki ismeretek »
- Minőségbiztosítás »
- Szabályzatok »
- Technológia »
- Egyéb »
Szerzői segédlet
A Sínek Világa folyóirat szerzőinek összeállított szempontok és segédlet.
Tovább »Közúti vasúti felépítményszerkezetek vágánygeometriai avulásának elemzése
Túlemelések vizsgálata
A túlemelési hibák vizsgálatánál a már fentiekben ismertetett két esetet vettük számításba. Az eredmények elemzése alapján megállapítható, hogy a megvalósulási tervek szerinti túlemelési értékek és kifuttatásaik az előírásoknak megfelelőek, állapotuk nem romlott. Ezzel szemben jelentős hosszokon jelentek meg túlemelési hibák olyan helyeken, ahol a megvalósulási tervek szerint a keresztfekszint értéke 0 mm.
Vizsgáltuk továbbá az adott felépítmény és az azon megjelenő túlemelési hibák hosszának arányát. Ezt összevetve az első és a második változatban kapott avultsági tényezők átlagával azt kaptuk, hogy a vályúsínes, icositos, vasbeton lemezre ragasztott, aszfaltburkolattal ellátott felépítmény romlása a legkiemelkedőbb (13. ábra).
Megállóhelyek vizsgálata
A megállóhelyek vizsgálatánál az eredmények kiértékeléséhez az alábbi jellemzőket vettük figyelembe:
- geometriai viszonyok,
- járművek sebessége,
- átgördült tengelyek száma,
- fajlagos költség,
- időtartam.
A fentieken kívül vizsgáltuk az azonos felépítményszerkezetű peronok összegzett hosszainak és az ezeken a szakaszokon megjelenő hibák összegzett hosszainak arányát.
A szubjektív pontozási rendszer által kapott eredményekből látható, hogy a folyóvágányhoz hasonlóan, a megállóhelyek vizsgálata során is a Vignol-48 sínrendszerű, vasbeton alj alátámasztású, zúzottkő ágyazatú felépítmény avultsági tényező értéke lett a legmagasabb értékű (14. ábra). Ebben az esetben a viszonyítás alapja a megállóhelyekben legtöbbet előforduló felépítmény, a vályúsínes RAFS vasbeton lemezen, aszfaltburkolattal.
Útátjárók vizsgálata
A 35 csoport útátjáró esetében az eredmények kiértékelésénél az alábbi jellemzőket vettük figyelembe:
- geometriai viszonyok,
- járművek sebessége,
- átgördült tengelyek száma,
- fajlagos költség,
- időtartam.
Ezeken kívül, mivel nem rendelkezünk adatokkal az egyes közúti-vasúti útátjárók évi átlagos napi közúti forgalom értékéről, vizsgáltuk az azonos felépítményszerkezetű útátjárók összegzett hosszainak és az ezeken a szakaszokon megjelenő hibák összegzett hosszainak arányát.
Az eredményekből látható, hogy az útátjárók esetében a vályúsínes RAFS vasbeton lemezen, aszfaltburkolatú felépítmény avultsági tényezőjének értéke lett a legmagasabb (15. ábra). Ebben az esetben a viszonyítás alapja az útátjárókban legtöbbet előforduló felépítmény, a vályúsínes RAFS vasbeton lemezen, bazaltbeton burkolattal.
Feltételezhető, hogy ezen útátjárók esetében a tervezés és a kivitelezés során nem vették figyelembe az áthaladó közúti forgalom nagyságát és annak időközbeni jelentős növekedését.
Kitérők vizsgálata
Az 1-es villamos vonalán, a jobb vágányban összesen 22 csoport kitérő található, vályúsínes Phoenix, illetve Vignol rendszerű, rugalmas kitérők egyaránt.
Ezekről általánosságban elmondható, hogy jó állapotban vannak, mindössze két csoport kitérő esetében jelentkezett túlemelési hiba, amelyek értéke éppen átlépi a „B” mérethatár által meghatározott értékeket. Az első esetben a Közvágóhíd megálló előtt található Phoenix 50/50 kitérő teljes hosszán átlagosan 13,7 milliméter túlemelési hiba jelenik meg. A második esetben a Bécsi út/Vörösvári út megállónál található B48 100/100e kitérő egy rövidebb szakaszán jelenik meg az átlagosan 10,5 milliméter túlemelési hiba.
Összefoglalás
Hazánkban jelenleg hétféle felépítményszerkezetet különböztethetünk meg közúti vasutak esetében [3]. Változó jellemzőik az alátámasztás, a sínágyazás, a leerősítés, a sínrendszer és a burkolat típusa.
Kutatásunk keretein belül próbáltuk megállapítani, hogy a különböző felépítményszerkezetek avulása – egymáshoz viszonyítva – milyen mértékű. Ehhez egy közel azonos terhelésű vonalszakaszt választottunk ki, a budapesti 1-es villamos teljes vonalát.
Az éjszakai üzemszünetben végzett méréseink eredményeit különböző mérőszámok alapján elemeztük és egy szubjektív pontozási rendszert hoztunk létre. A felépítmények avultságának jellemzésére a súlyszámok összegéből létrehoztuk az úgynevezett avultsági tényezőt.
A mérési eredmények kiértékelése alapján azt kaptuk, hogy a folyóvágánynál és a megállóhelyeknél a Vignol-48 sínrendszerű, vasbeton alj alátámasztású, zúzottkő ágyazatú felépítmény, míg az útátjárók esetében a vályúsínes RAFS vasbeton lemezen készült aszfaltburkolatú felépítmény avultsági tényezőjének értéke a legmagasabb.
A különböző felépítményrendszerek avultsági tényező értékének pontosításának érdekében – más terhelésű, más évben beépített vonalszakaszokon – további mérésekre van szükség.
Köszönetnyilvánítás
A tanulmány a „Nemzetköziesítés, oktatói, kutatói és hallgatói utánpótlás megteremtése, a tudás és technológiai transzfer fejlesztése mint az intelligens szakosodás eszközei a Széchenyi István Egyetemen” című (azonosítószám: EFOP-3.6.1-16-2016-00017) projekt keretében készült.
Irodalomjegyzék
- [1] Merczi Miklós: Sárga villamos. A városi közlekedés története. Budapest, 1990. https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_KOZL_Ok_03_Sarga/?pg=2&layout=s. Hozzáférve: 2020.03.17.
- [2] 120 éves a budapesti villamos vasúti közlekedés. https://www.bkv.hu/hu/kiadvanyaink 120_eves_a_budapesti_villamos_vasuti_kozlekedes Hozzáférve: 2020.03.17.
- [3] BKV Zrt.: Közúti vasúti infrastruktúra tervezési irányelvek, 2019.
- [4] Metalelektro Méréstechnika Kft. https://www.metalelektro.eu/track-geometry?lang=hu
- [5] Jóvér Vivien: Közúti vasúti pályák komplex elemzése, MSc diplomamunka, Széchenyi István Egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar, Közlekedésépítési és Vízmérnöki Tanszék, 2020, 82. p.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.