Rovatok 2015-től
Rovatok
- Bemutatkozás »
- Fejlesztés beruházás »
- Informatika »
- Korszerűsítés »
- Környezetvédelem »
- Közlekedésbiztonság »
- Közlekedéstörténet »
- Kutatás »
- Megemlékezés »
- Méréstechnika »
- Mérnöki ismeretek »
- Minőségbiztosítás »
- Szabályzatok »
- Technológia »
- Egyéb »
Szerzői segédlet
A Sínek Világa folyóirat szerzőinek összeállított szempontok és segédlet.
Tovább »Közúti vasúti felépítményszerkezetek vágánygeometriai avulásának elemzése
Vizsgált vonalszakasz
Vizsgálatunk célja az volt, hogy a közúti vasúti pályák esetében – hazai viszonylatban – megkülönböztetett hétféle felépítmény minél több típusának avultságát meg tudjuk vizsgálni.
A vizsgált vonalszakasz kiválasztásakor a legfontosabb szempont az volt, hogy azonos terhelés mellett minél többféle felépítménytípust tudjunk vizsgálni. A választás így esett a budapesti 1-es villamos vonalára, amelyen a fentiekben ismertetett hét felépítményszerkezeti típusból hat megtalálható.
Az 1-es villamos vonala több évig, több ütemben, számos technológiai korszerűsítést követően épült meg. A vonal majdnem teljes felújítása a meghosszabbításával 2019-re készült el, ezzel a leghosszabb villamosvonal lett Budapesten. A jelenleg 18,2 kilométer hosszú szakasz 32 megállóhellyel, 35 útátjáróval és 22 csoport kitérővel rendelkezik.
Vágánygeometriai mérések
A vágánygeometriai méréseket a jobb vágányban, az éjszakai üzemszünet alatt, 0:30 és 3:30 közötti időintervallumban tudtuk elvégezni.
A mérésekhez a Metalelektro Méréstechnika Kft. által kifejlesztett TrackScan 4.01 műszert használtuk (8. ábra).
Az összetett kézi vágánymérő készülék alkalmas vasúti vágányok, kitérők folyamatos mérésére. Az alábbi jellemzőket képes egy időben mérni és az eredményeket rögzíteni:
- nyomtávolság,
- vezetéstávolság,
- túlemelés,
- irány,
- süppedés,
- pályahossz mérése,
- síktorzulás [4].
A mérési adatokat a TrackScan Desktop program segítségével tudtuk kiértékelni, ahol a vizsgálati csoportnak a BKV Zrt. Közúti vasúti infrastruktúra tervezési irányelvek kiadványa [3] szerinti „B – fenntartási mérethatár” értékeit választottuk.
A kiértékeléseknél nyomtávolságot, túlemelést és a síktorzulást vizsgáltuk részletesen.
Felépítmények avultságának vizsgálata
A felépítmények avultságának vizsgálatához egy saját, szubjektív pontozási rendszert hoztunk létre, mérőszámoknak az alábbi jellemzőket választottuk:
- a hiba jellege,
- a hiba hossza,
- geometriai viszonyok,
- felépítmények hossza,
- járművek sebessége,
- átgördült tengelyek száma,
- fajlagos költség,
- időtartam.
Ezekhez a mérőszámokhoz súlyszámokat rendeltünk, amelyek összegéből az úgynevezett avultsági tényezőt lehet számítani. Minél nagyobb az adott felépítményrendszer avultsági tényezője, annál intenzívebb, gyorsabb a vágánygeometriai romlása.
Vizsgálatunk során tudatában voltunk annak a ténynek, hogy a különböző felépítményszerkezeti típusok kismértékben eltérő élettartammal rendelkeznek, de jelen vizsgálat szempontjából nem releváns az elemzéseknél történő figyelembevétele.
Irodalomjegyzék
- [1] Merczi Miklós: Sárga villamos. A városi közlekedés története. Budapest, 1990. https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_KOZL_Ok_03_Sarga/?pg=2&layout=s. Hozzáférve: 2020.03.17.
- [2] 120 éves a budapesti villamos vasúti közlekedés. https://www.bkv.hu/hu/kiadvanyaink 120_eves_a_budapesti_villamos_vasuti_kozlekedes Hozzáférve: 2020.03.17.
- [3] BKV Zrt.: Közúti vasúti infrastruktúra tervezési irányelvek, 2019.
- [4] Metalelektro Méréstechnika Kft. https://www.metalelektro.eu/track-geometry?lang=hu
- [5] Jóvér Vivien: Közúti vasúti pályák komplex elemzése, MSc diplomamunka, Széchenyi István Egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar, Közlekedésépítési és Vízmérnöki Tanszék, 2020, 82. p.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.