A cikk szerzője:

Jóvér Vivien kiemelt infrastruktúra mérnök
BKV Zrt.

Prof. dr. Gáspár László kutatóprofesszor
KTI Közlekedés­tudományi Intézet Nonprofit Kft.

Dr. habil. Fischer Szabolcs egyetemi docens
SZE

Közúti vasúti felépítmény­szerkezetek vágánygeometriai avulásának elemzése

A közösségi közlekedés fejlődésében óriási fordulatot hozott a villamos áram feltalálása. Budapesten 1887-ben jelent meg az első villamos vasút, mindössze 1 kilométer hosszon, majd a millenniumi évforduló alkalmából a világon először épült elektromos üzemű földalatti vasút, amely a Vörösmarty teret és a Városligetet kötötte össze a felszíni forgalom csökkentése és a városkép megőrzése érdekében. 1918-ban már 1072 villamos vasúti jármű közlekedett a fővárosban, több mint 382 millió utast szállítva évente. A Budapesti Közlekedési Vállalat 1968-as létrejötte óta foglalkozik a pályaépítési, -fenntartási, valamint hálózatfejlesztési tevékenységekkel, alkalmazva a legújabb technológiai megoldásokat, korszerűsítéseket [1, 2].

Vizsgált vonalszakasz

Vizsgálatunk célja az volt, hogy a közúti vasúti pályák esetében – hazai viszonylatban – megkülönböztetett hétféle felépítmény minél több típusának avultságát meg tudjuk vizsgálni.
A vizsgált vonalszakasz kiválasztásakor a legfontosabb szempont az volt, hogy azonos terhelés mellett minél többféle felépítménytípust tudjunk vizsgálni. A választás így esett a budapesti 1-es villamos vonalára, amelyen a fentiekben ismertetett hét felépítményszerkezeti típusból hat megtalálható.
Az 1-es villamos vonala több évig, több ütemben, számos technológiai korszerűsítést követően épült meg. A vonal majdnem teljes felújítása a meghosszabbításával 2019-re készült el, ezzel a leghosszabb villamosvonal lett Budapesten. A jelenleg 18,2 kilométer hosszú szakasz 32 megállóhellyel, 35 útátjáróval és 22 csoport kitérővel rendelkezik.

Vágánygeometriai mérések

A vágánygeometriai méréseket a jobb vágányban, az éjszakai üzemszünet alatt, 0:30 és 3:30 közötti időintervallumban tudtuk elvégezni.
A mérésekhez a Metalelektro Méréstechnika Kft. által kifejlesztett TrackScan 4.01 műszert használtuk (8. ábra).

8. ábra. TrackScan 4.01 műszer

Az összetett kézi vágánymérő készülék alkalmas vasúti vágányok, kitérők folyamatos mérésére. Az alábbi jellemzőket képes egy időben mérni és az eredményeket rögzíteni:

  • nyomtávolság,
  • vezetéstávolság,
  • túlemelés,
  • irány,
  • süppedés,
  • pályahossz mérése,
  • síktorzulás [4].

A mérési adatokat a TrackScan Desktop program segítségével tudtuk kiértékelni, ahol a vizsgálati csoportnak a BKV Zrt. Közúti vasúti infrastruktúra tervezési irányelvek kiadványa [3] szerinti „B – fenntartási mérethatár” értékeit választottuk.
A kiértékeléseknél nyomtávolságot, túlemelést és a síktorzulást vizsgáltuk részletesen.

Felépítmények avultságának vizsgálata

A felépítmények avultságának vizsgálatához egy saját, szubjektív pontozási rendszert hoztunk létre, mérőszámoknak az alábbi jellemzőket választottuk:

  • a hiba jellege,
  • a hiba hossza,
  • geometriai viszonyok,
  • felépítmények hossza,
  • járművek sebessége,
  • átgördült tengelyek száma,
  • fajlagos költség,
  • időtartam.

Ezekhez a mérőszámokhoz súlyszámokat rendeltünk, amelyek összegéből az úgynevezett avultsági tényezőt lehet számítani. Minél nagyobb az adott felépítményrendszer avultsági tényezője, annál intenzívebb, gyorsabb a vágánygeometriai romlása.
Vizsgálatunk során tudatában voltunk annak a ténynek, hogy a különböző felépítményszerkezeti típusok kismértékben eltérő élettartammal rendelkeznek, de jelen vizsgálat szempontjából nem releváns az elemzéseknél történő figyelembevétele.

A cikk folytatódik, lapozás:« Előző1234Következő »

Irodalomjegyzék

  • [1] Merczi Miklós: Sárga villamos. A városi közlekedés története. Budapest, 1990. https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_KOZL_Ok_03_Sarga/?pg=2&layout=s. Hozzáférve: 2020.03.17.
  • [2] 120 éves a budapesti villamos vasúti közlekedés. https://www.bkv.hu/hu/kiadvanyaink 120_eves_a_budapesti_villamos_vasuti_kozlekedes Hozzáférve: 2020.03.17.
  • [3] BKV Zrt.: Közúti vasúti infrastruktúra tervezési irányelvek, 2019.
  • [4] Metalelektro Méréstechnika Kft. https://www.metalelektro.eu/track-geometry?lang=hu
  • [5] Jóvér Vivien: Közúti vasúti pályák komplex elemzése, MSc diplomamunka, Széchenyi István Egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar, Közlekedésépítési és Vízmérnöki Tanszék, 2020, 82. p.
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2020 / 2. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©