A cikk szerzője:

Köller László osztályvezető
Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ

Magyarországi kisvasutak (12. rész) – Országos Kisvasúti Koncepció

Másfél évi tervezési és szakértői munka eredményeként elkészült a Nemzeti Közlekedési Stratégia (NKS), amelyet a kormány az 1486/2014. (VIII. 28.) sz. határozatával fogadott el. Az NKS egyik fő célja a nagy távú (2050) és hosszú távú (2030) közlekedésfejlesztési célkitűzésekből levezetve a 2014–2020-as uniós ciklus közlekedésfejlesztési javaslatainak stratégiai megalapozása. Erre a stratégiára épül az 1696/2014. (XI. 26.) sz. Korm.határozatban rögzített irányadó közlekedésfejlesztési projektlista, és utóbb az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 1844/2015. (XI. 24.) sz. Korm.határozattal kiadott Éves Fejlesztési Keretterve (ÉFK).

Az NKS részeként, de önállóan dolgozták ki az Országos Vasútfejlesztési Koncepciót (OVK), mely a Stratégia általános közlekedéspolitikai célkitűzéseiből levezetve tartalmazza a vasútfejlesztés nagy távú (2050), hosszú távú (2030) és középtávú (2020) programját. Az NKS és OVK jelentőségét napjainkban az adja, hogy a bennük meghatározott projektek pályázhatnak elsősorban uniós forrástámogatásra, de a rendszer rugalmasságát jelzi, hogy mód van a stratégiában felsoroltakon kívül újabb projektek indítására is, amennyiben a projekt igazoltan jól illeszkedik az NKS/OVK változatelemzés stratégiai célkitűzéseihez.
Az OVK kidolgozásának célja a 2014–2020-as tervezési időszak előkészítése, el­sődlegesen az uniós forrástámogatással tervezett projektek körének összeállítása volt. A vasúti koncepció a vasúti alágazat teljes kérdéskörét vizsgálta, beleértve a regionális, mellékvonali és keskeny nyomközű vasútvonalakat is, de a koncepció alapcéljával összhangban utóbbiakra csak érintőlegesen kitérve. Ez vetette fel azt a gondolatot, hogy az OVK-hoz hasonlóan a keskeny nyomközű vasutakra (továbbiakban közkeletű nevén: kisvasutak) készüljön a kisvasutak fejlesztési igényeit részletesen feltáró koncepció.

1. Az Országos Kisvasúti Koncepció (OKK) kidolgozásának indoka

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) felkérésére kezdte meg a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK) a kisvasúti koncepció előkészítését, ami a vasúti alágazaton belül kevéssé preferált szakterületről átfogó helyzetkép, helyzetelemzés készítése, és ez alapján a kisvasutak jövőjére javaslat megfogalmazása. Egy ilyen átfogó felmérést az infor­mációhiány önmagában is indokolt, tekintettel arra, hogy a nagyvasúti hálózattal szemben a többnyire szigetszerűen üzemelő kisvasutak tulajdonosi és üzemeltetői szerkezete eltérő. Ebből eredően nem rendelkezünk a nagyvasúthoz hasonló egységes adatbázissal, melynek összeállítását nehezítette, hogy több esetben még a minisztériumi szintű felügyeleti szerv is különbözik.

2. Az OKK közbeszerzés lebonyolítása

A Kormány 1537/2015. (VIII. 3.) sz. határozata rögzítette a KözOP-5.5.0-09-11- 2015-006 azonosító számú „Magyarország keskeny nyomközű vasútvonalainak fejlesztési lehetőségei, hálózati szerepük vizsgálata a közösségi közlekedés terén” című projektjavaslat támogatásának jóvá­hagyását és akciótervi nevesítését, de a KKK már az ötlet felmerülése után megkezdte a projekt előkészítését. Ennek során egyeztetéseket folytatott a projekt részletes tartalmáról, összeállította és az NFM-mel véleményeztette az OKK pályázati dokumentációját, kidolgozta az Ajánlati Dokumentáció és Ajánlati Felhívás tervezeteket, végül a KIF/1127/2015. NFM szám alatt kiadott Miniszteri Támogató Levele alapján elindította a közbeszerzést.

2.1. A koncepció keretében vizsgálandó kisvasutak köre

A közbeszerzési kiírás előkészítésekor elsőként meg kellett határozni a vizsgálandó kisvasutak körét. Az OKK címszóból kiindulva a feladatot pontosítani kellett, mivel a vizsgálat alapvetően a személyszállítással foglalkozó kisvasutakra irányul. A teljes kisvasúti hálózatból a kiírásban kiválasztottuk a személyszállítási funkciót is betöltő keskeny nyomközű vasutakat, kiegészítve a közelmúltban bezárt vagy forgalomszüneteltetett kisvasutakkal is. A kiírásban így 26 kisvasút vizsgálatát kértük az Ajánlattevőtől (1. táblázat).


A megadottakon kívül kértük, hogy a koncepciószintű vizsgálat egészüljön ki az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban (OFTK), valamint a Megyei Területfejlesztési Tervekben szereplő kisvasúti javaslatokkal, továbbá a vizsgálat tartalmazza az engedélyezés vagy építés alatti keskeny nyomközű vasutakat is.

2.2. Az OKK kidolgozásának NFM-mel egyeztetett főbb megrendelői szempontjai

Pontosítottuk az OKK elkészítésének céljait:

  • Annak bemutatása és felmérése, hogy miként járulnak, illetve járulhatnak hozzá a keskeny nyomközű vasútvonalak a közösségi közlekedés környezetbarát fejlesztéséhez, az elővárosi, a városi, térségi közlekedés jobb kiszolgálásához, a közlekedési módváltás elősegítéséhez, a nagyvasúthoz kapcsolódás feltárásával, javításával az országos közforgalmú vasutak személyszállítási eredményeihez, to­vábbá a kisvasút vonzáskörzetének tér­ségfejlesztéséhez.
  • Összefoglalja és egységesen megjelenítse a kisvasutakat érintően a különböző szintű stratégiai dokumentumokban, fejlesztési tervekben, tulajdonosi és üzemeltetői javaslatokban már deklarált célokat.
  • A részcélok összehangoltságával határozza meg a főirányokat, a stratégiai célkitűzéseket optimalizálja, szükség szerint módosítva újrafogalmazza.
  • Vizsgálja a célok eléréséhez szükséges szabályozási, szervezeti keretek fő vonalait, és mutasson rá a szükséges intézkedésekre, javasolt beavatkozási eszközökre.
  • Az arra alkalmas kisvasutakra konkrét fejlesztési javaslatot, projektlistát adjon a finanszírozási lehetőségek vizsgálata mellett.
  • Meghatároztuk a tanulmánykészítés főbb módszertanát:
  • A fejlesztési célkitűzések részletes helyzetfeltárásra és helyzetelemzésre épüljenek.
  • A koncepciókészítésbe interjúk készítésével vonják be a kisvasutak üzemelte­tőit/tulajdonosait.
  • A kisvasutak vizsgálata komplex módon terjedjen ki a kisvasutak közösségi közlekedési, turisztikai, rekreációs, településfejlesztési szempontjaira.
  • Vizsgálják a nagyvasúthoz kapcsolódás lehetőségeit és igényét, a módváltás lehetőségeit.
  • Terjedjen ki a koncepció új technológiák és egységes műszaki specifikáció alkalmazására úgy a pályainfrastruktúra, mint a gördülőállomány tekintetében.
  • Kiemelten foglalkozzon a szabályozási és intézményrendszer egyszerűsítésével.
  • A fentiek alapján vázolja fel a kisvasutak jövőképét, és adjon költséghatékony fejlesztési és üzemeltetési programot.

A koncepciószintű vizsgálat mellett, pilot (kísérleti) projektként, a következő öt kisvasútra Elő-megvalósíthatósági Tanulmány (EMT) elkészítése is bekerült a kiírásba. A pilot projektek célja egy-egy kisvasúti típus fejlesztési programjának részletes összeállítása, mely mintául szolgálhat a továbbiakban a többi kisvasút fejlesztési programjának összeállításához, és lehetővé teszi az adott projekt továbbtervezését, finanszírozási alapjai megteremtését. Elő-megvalósíthatósági Tanulmányt az alábbiakban megadott kisvasúti típus esetekre kértünk:
Országos közforgalmú vasúti hálózatba tartozó, a 168/2010. (V. 11.) sz. Korm.rendelet szerint egyéb vasúti pályák kategóriába sorolt, forgalomszüneteltetett, sűrű településhálózatú kisvasút:

A cikk folytatódik, lapozás:123456Következő »

Irodalomjegyzék

  • KKK: Pályázati Dokumentáció és Ajánlati Dokumentáció.
  • Transinvest-Budapest Kft.: Országos Kisvasúti Koncepció és 5 Elő-megvalósíthatósági Tanulmány.
  • VLK Consulting Kft. – Digital Solutions Kft.: A kisvasutak szolgáltatás felmérése.
  • Kutatási jelentés.
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2016 / 1. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©