A négy alapító építésvezetőség mellett 1978-ban megalakult a pásztói kirendeltség, amely – igazgatósági határmódosítás miatt – később átkerült a Miskolci Igazgatósághoz. Az építésvezetőségek az Igazgatóság területét lefedve, éves program, munkaterv alapján végezték a munkájukat. Az Igazgatóság Hídcsoport munkáját segítő hídvizsgáló lakatosok szintén a HF létszámába tartoztak, ők a Vasúti Hídszabályzat szerinti III. fokú hídvizsgálatokban, hídépítési, hídfelújítási munkák szakfelügyeletében működtek közre.
A kezdeti időszakról elmondható, hogy kezdetleges módszerekkel, hiányos felszereltséggel folyt a munka. Későbbiekben már megfelelő szerszámok, eszközök álltak a dolgozók rendelkezésére. Ezután beindult a gépesítés, a bérelt járművekkel pedig megnőtt az egy műszakban bejárható munkaterület nagysága. Már az alakulást követően jelentős előrelépés történt – a szükséges létszám koncentrálásával – a nagy acélhidak korrózióvédelmi munkáiban, a lemaradások pótlásában.
Folyamatosan javultak a munkahelyi szociális körülmények, mind az építésvezetőségek telephelyein, mind a munkavégzés helyszínein (öltözők, mosdók, lakókocsik stb.).
Fejlesztési célul tűzték ki, hogy minden pályafenntartási főnökség területén legyen egy hidász építésvezetőség. Gárdonyban először kirendeltség alakult, melynek létszámbázisán székesfehérvári telephellyel 1983-ban létrejött az 5. sz. építésvezetőség.

A Hídfenntartó Főnökség fénykora

1984-ben a műszaki feladatok ellátására az Igazgatóság engedélyezte főmérnöki munkakör létrehozását és betöltését. Ezután tervezőcsoport alakult a főnökségen. A tervezők először a nagyobb karbantartási munkák, majd később a felújítási és hídmegerősítési/kiváltási munkák műszaki és technológiai terveit készítették (4., 5. ábra). A tervek közül az ún. engedély­köteleseket általában az igazgatósági Hídcsoporthoz, de volt rá eset, hogy a Vezérigazgatósági Hídosztályra kellett jóváhagyásra felterjeszteni.

A Hídcsoport a negyedéves hidász szakaszmérnöki értekezletet több alkalommal valamelyik pályafenntartási főnökség területén tartotta, összekötve egy folyamatban lévő hídépítés vagy hídfenntartási munka meglátogatásával (6. ábra).
El kell mondani, hogy valamennyi építésvezetőség megszervezéséhez és folyamatos működtetéséhez igen sok munkaórát kellett a dolgozóknak teljesíteniük. Szívesen tették, maguknak csinálták. A központ dolgozói is gyakran részt vettek az építésvezetőségek vagy akár a gyermekvasút környezetének csinosításában.
1987-ben Diósjenőn megalakult a váci Pft területén lévő koros hidak gondozására, fenntartási munkáinak elvégzésére a 6. sz. építésvezetőség. A Pft szakasz helyén „ideiglenesen beépített anyagból”, bontott Erdért-faházból készült az építésvezetőség épülete (7. ábra).

A 6. sz. építésvezetőség megalakításával a fő célkitűzés így megvalósult, minden pft területén működött egy hidász építésvezetőség (8. ábra). Ezzel kapcsolatosan meg kell jegyezni, hogy a „honos pft területén” több esetben a hidász építésvezetőség az igények töredékét tudta csak kielégíteni. Egy-egy nagyobb munkánál kettő, de volt rá példa, hogy három építésvezetőség létszámát kellett igénybe venni. Ilyenek voltak például a Duna-hidak korrózióvédelmi munkái.