Rovatok 2015-től
Rovatok
- Bemutatkozás »
- Fejlesztés beruházás »
- Informatika »
- Korszerűsítés »
- Környezetvédelem »
- Közlekedésbiztonság »
- Közlekedéstörténet »
- Kutatás »
- Megemlékezés »
- Méréstechnika »
- Mérnöki ismeretek »
- Minőségbiztosítás »
- Szabályzatok »
- Technológia »
- Egyéb »
Szerzői segédlet
A Sínek Világa folyóirat szerzőinek összeállított szempontok és segédlet.
Tovább »Nagyfolyami vasúti hidak alépítményei (1. rész) – Jellemző alépítményi hibák
2001-ben az MSc Kft. elvégezte a pillérek statikai felülvizsgálatát. A hatályos előírások szerint számított fékezőerő értékére 4200 kN, illetve 5046 kN adódott. Ezen erők – fix sarukon keresztüli – felvételére a pillérek nem feleltek meg, ezért javaslat született a felmenő fal-alapozás kapcsolat megerősítésére. (Érdekesség, hogy a megerősítés elkészültéig a tehervonatoknál üres vagonok besorolásával oldották meg a fékezőerő csökkentését, ami a vasútüzem szempontjából komoly nehézséget okozott.)
Az elvégzett beavatkozást a cikksorozat 3. részében ismertetem.
A kremsi Duna-híd alépítményének nyírási teherbírási elégtelensége
A koros pillérek nyírási teherbírási elégtelenségére látványos példaként szolgál az Ausztriában, a kremsi Duna-hídnál bekövetkezett hajóütközés (9. ábra).
Az Osztrák–Magyar Monarchia területén 1889-ben épült híd (10. ábra) története szinte azonos a magyarországi nagyfolyami hidak fentiekben ismertetett történetével. A szerkezetet 1945-ben felrobbantották, majd 1948-ban újjáépítették. Az 1986-ban és 1991-ben elvégzett felújításokkal a kéttámaszú áthidaló felszerkezetek állagjavítására törekedtek.
A ~13,00 m mély keszonalapozású kőpilléreken a többszöri felújítás ellenére sem történt teherbírást növelő beavatkozás.
2005. december 18-án egy uszály ütközött a középső, V. számú mederpillérnek, és ez a szerkezet teljes elnyíródását okozta, ~1,50 m-rel eltolva a felmenő falazatot (9. és 11. ábra). Nyilvánvaló, hogy a felmenő fal-alapozás kapcsolat nyírási teherbírása nem volt megfelelő egy ilyen vis maior jellegű, de életszerű helyzetre.
Következtetések
A kiemelt jelentőségű nagyfolyami hidak koros, részben víz alatt lévő (azaz takart) alépítményi részeit javasolt az üzemeltetési, felügyeleti tevékenység során fokozott figyelemmel kísérni, az esetleges hibákat időben fel kell tárni és meg kell szüntetni. A hazai és a nemzetközi tapasztalatok alapján a tervezett felújítások, átépítések keretében az alábbi szempontokat kell szem előtt tartani, illetve kezelni:
1. Víz alatti részek kimosódás, üregesedés elleni védelme.
2. Mederfenék elfajulás elleni védelme.
3. Hordalék, jégzajlás, ütközések okozta felületi károsodások helyreállítása.
4. Magbeton inhomogenitásának helyreállítása.
5. Hajóütközésekkel szembeni biztonság növelése (nyírási teherbírás biztosítása).
6. Fékezőerő felvétele (pl. pillérek hajlítási-húzási teherbírásának növelése az alapozás-felmenő fal kapcsolatnál, hídfők átalakítása, speciális sarurendszer alkalmazása).
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.